A jelszó: légy szerény!

Rejtély, melyik lehet a Fehérvár FC igaz arca. A piros-kékek ragyogóan teljesítettek az edzőmérkőzéseken, majd egy pontot szereztek az első három fordulóban: 0–2 az MTK ellen, 1–1 otthon a Kaposvárral szemben úgy, hogy a helyzetek alapján 2–7 is lehetett volna („Ez így van” – ismerte el önkritikusan Simek Péter), majd megrázó 1–5 Kispesten. A Bozsik-stadionban ki lehet kapni, de azért a négygólos vereséget nehéz lehetett megemészteni, s el kellett gondolkodni rajta, hogy a Bp. Honvéd három nappal az éjfélig tartó, hosszabbításos, büntetőrúgásos UEFA-kupa-selejtező után verte szét a Fehérvárt.

„Akkor, bevallom, magam is megijedtem – vallotta be Simek Péter. – Tudtam, hogy jobbak

vagyunk annál, mint amit addig mutattunk, de a kispesti kisiklás nagy pofon volt. Éreztük, hogy valamit tennünk, sürgősen változtatnunk kell.”

A szélvészgyors középpályás elmondta, hogy a kispesti meccs után az edzői stáb leült a játékosokkal, mindenki őszintén elmondhatta, min változtatna, miben látja a rossz rajt okait. Simek Péter szerint a tényfeltáró elemzés sokat segített abban, hogy a csapat megindult felfelé. Mert míg az első három mecscsen 1 pont és 2–8-as gólkülönbség volt a Vidi produktuma, a következő három forduló mérlege imponáló: kilenc pont, 13 rúgott, két kapott gól!

„A Vasas elleni öt kettes sikerünk lehetett a fordulópont – mondta Simek Péter. – Akkor a szerencse is mellénk állt, megszereztük az első győzelmet, s ezzel nagy lelki tehertől szabadultunk meg, jókora lökést kaptunk. Ezután Nyíregyházára utaztunk, és értékesnek tartom az egygólos győzelmünket, mert ott senkinek sem lesz könnyű dolga. A Tatabánya? Összeáll majd ez a csapat, és ha Filó Tamás értékesíti a tizenegyest, lehet, hogy vért izzadunk. Kihagyta, s mi szárnyakat kaptunk, minden cselünk bejött. Egy aprócska momentumon múlhat, miként alakul a meccs.”

A futballista szerint csapata erősségét jelzi, hogy egy öngól mellett hat játékos talált a kapuba, tehát nem egyetlen labdarúgó fogott ki nagy napot, és szerzett három-négy gólt. A mai Fehérvárban többen is veszélyesek a kapura. Magyar szinten pozitívum például, hogy a második félidő közepén beállhatott egy Dvéri Zsolt szintű futballista a csapatba. Az irányító sérülése után még nincs tökéletes állapotban, ám a befejező húsz-harminc percben érvényesülhet átlagon felüli játékintelligenciája.

„Sokat tettünk azért, hogy legyőzzük a Tatabányát – fűzte hozzá Simek Péter. – Megyünk a REAC-hoz, nem lesz könnyű dolgunk. Szó sincs arról, hogy immár nagy csapatnak tekintenénk magunkat, a hét gól ellenére a földön maradunk, szerényen próbáljuk tenni a dolgunkat. Az első ötbe beférhetünk, de sűrű a mezőny, senki sem lépett el a többiektől, és még messze a vége.”