Pályafutása legjobb idényén van túl Tőzsér Dániel, nem csoda, hogy áldja azt a pillanatot, amikor aláírta szerződését az AEK Athénhez. A fővárosban kedvelik is a szurkolók, ám erős a gyanúnk, hogy Krétán nem tartozik majd a kedvencek közé…
Az elmúlt napokban honnan kapott több hívást, Magyarországról vagy Görögországból?
Jóval többen kerestek Görögországból, különösen az újságírók körében voltam népszerű – felelte az ötödik válogatott mérkőzésére készülő Tőzsér Dániel. – Volt, aki arról faggatott, hogy félünk-e a házigazdáktól, mire visszakérdeztem: kellene?
Ha az erőviszonyokat vesszük alapul, akkor kellene...
Szerintem meg nem. Tisztelem, persze, az ellenfelünket, tisztában vagyok vele, hogy esélyes a továbbjutásra, de nem kell megijedni tőle. Sokan azzal riogatnak minket, hogy Krétán maga a pokol vár ránk, de megnyugtathatok mindenkit, egyáltalán nem félelmetes a hangulat. Ha Athénban lépnénk pályára, az természetesen más lenne…
Hány klubtársával találkozhat szombaton?
Ha minden igaz, csak eggyel, Nikosz Liberopulosszal. Otto Rehhagel számított volna Vaszilisz Lakiszra és Trainosz Dellaszra is, ők azonban sérülés miatt lemondták a szereplést. Így legalább volt idejük rá, hogy hívogassanak, nem győztek zrikálni, hogy így meg úgy kikapunk.
Legalább a döntetlenben kiegyeztek volna…
Miféle döntetlenben?! Európa-bajnoki selejtező előtt állunk, három pontot lehet szerezni. Ha például, rossz játékkal nyernénk, szerintem senki sem kritizálna bennünket.
Mint ahogy az ön teljesítményét sem érte bírálat az elmúlt évben.
Valóban jól ment a játék, sikerült alapemberré válnom az egyik legerősebb görög klubban, ráadásul huszonkét évesen megadatott, hogy futballozhattam Bajnokok Ligája-találkozón. Szóval ennél rosszabb szezonom sose legyen – jobb pedig bármikor jöhet…