Segítség, elfelejtettek!

KEMÉNY KRISTÓFKEMÉNY KRISTÓF
Vágólapra másolva!
2007.05.04. 23:44
Címkék
Tehetséges, elszánt, tekintélyes szakemberek is elismerik tudását, edzője mégsem számol vele. Dudás Ádámot hiába kiáltották ki a magyar labdarúgás egyik legnagyobb ígéretének, s mutatkozott be az U18-as Európa-válogatottban, klubcsapatában csak epizódszerepet szán neki Klement István, a Győri ETO vezetőedzője. Nem meglepő, hogy a fiatal futballista – finoman szólva – bánatos és tanácstalan.

Az elmúlt évek, évtizedek eredménytelenségén edződő magyar futballszurkolónak már semmi sem elképzelhetetlen. Mi lehet annál nagyobb csapás, mint hogy válogatottunk vereséget szenvedett Máltától, legerősebb klubcsapataink rendre a selejtezők során búcsúznak a nemzetközi porondtól – hogy csak a közelmúlt eseményeit említsük. A reményt csak egyegy tehetséges labdarúgó felbukkanása jelenti, ám ezen a téren is többször csalódnunk kellett: az elmúlt időszak legnagyobb ígéretének kikiáltott Gera Zoltán például korántsem futotta be azt a karriert, amelyet a szakemberek jósoltak neki – a magyar válogatott játékos ahelyett, hogy a Liverpoolban, a Parmában vagy a Valenciában profiskodna, az angol másodosztályban szereplő West Bromwich együttesénél koptatja a kispadot.

Tavaly újabb tehetségek kerültek rivaldafénybe: Németh Krisztián, az MTK és Dudás Ádám, a Győri ETO tizennyolc esztendős fiatalja meghívást kapott a korosztályos Európaválogatott keretébe, amely Afrika legjobbjaival csapott össze Barcelonában. Nos, mindkét magyar gólt szerzett, utóbbi találatáról Inaki Sáez korábbi spanyol szövetségi kapitány is elismerően szólt, a sikeres szereplést azonban, úgy tűnik, nem értékelik Magyarországon

– Győrött semmiképpen sem…

Dudás Ádámnak a tavasszal csupán epizódszerep jutott a bajnokságban gyengén szereplő ETO-nál, s a fél éve még jókedvűen, elszántan nyilatkozó futballista elkeseredetten, mondhatni kétségbeesve beszélt lapunknak a történtekről.

A napi edzés után magában gyakorol

Szeret még futballozni?

Még nem ekkora a baj – mondta Dudás Ádám. – Sőt! A futballal próbálom nyugtatni magam. Az edzések után kint maradok két-három labdával, és egyre távolabbról, teljes erőből küldöm a kapura.

Lövőerejével és a célzással korábban sem volt gond, ezt az Európa-válogatottban lőtt parádés gólja bizonyította is. Mi lehet a gond, miért nem favorizálja edzője?

Nem tudom. Én minden mérkőzésre ugyanolyan intenzitással készülök, mint korábban.

Valami probléma csak van, hiszen az első őszi mérkőzésen kezdett, azóta viszont csak perceket kapott, amolyan időhúzó cseregyerek lett.

Az idény első meccsén, február végén a REAC ellen nem ment rosszul a játék, sokat dolgoztam, és még a védekezésből is rendesen kivettem a részem – pedig az nem az erősségem. Aztán hétről hétre egyre kevesebb lehetőséget kaptam, s volt hétvége, amikor sem a felnőttcsapatban, sem a ligabajnokságban nem léptem pályára.

Szeretne végre beszélgetni az edzővel

Miért nem szerepelt a juniorok között?

Volt úgy, hogy pályára léptem a ligacsapatban, de nem minden alkalommal küldtek. Én pedig nem forszíroztam a játékot, egyszer már hasonló okból pórul jártam.

Ezt meg hogy érti?

Még Pajkos János volt a vezetőedző, amikor megkérdeztem tőle: ha már nem kapok játéklehetőséget a felnőttek között, nem játszhatnék-e a junioroknál? A mester annyira megorrolt rám, hogy hetekig csak edzhettem, de egyszer sem jelölt az utazó keretbe.

Tehát fél, ha ezúttal Klement Istvánnak teszi fel ugyanezt a kérdést, ő is hasonlóan jár el?

Ezt nem tudhatom… Pedig jó lenne beszélgetni vele, ugyanis én az a fajta labdarúgó vagyok, akinek kell a biztatás. Egy-egy jól sikerült megoldás után például nagyon jólesik, ha a csapattársam vagy az edző megdicsér. A kritikát, bár tudom, hogy sokszor az előrelépés miatt kapja az ember, nehezen emésztem meg.

Ha már ennyire lelkizős: kivel tudja megbeszélni a problémáit?

Szüleim sokat segítenek, és a barátaimmal is megosztom a gondjaimat. Főleg mostanában van nagy szükségem a támogatásra, mert tényleg el vagyok keseredve.

Fél attól, hogy nem kell majd senkinek

Olyan nagyon nem kellene szomorkodnia, hiszen az U19-es válogatottban szem előtt van…

Nem tudom, mi lesz így velem. Félek, mivel nem játszom rendszeresen, nem kapok meghívást az U19-es válogatott keretébe, nem lehetek ott az írországi Európa-bajnoki selejtezőtornán. Mi lesz, ha külföldi klub érdeklődik irántam? Próbajátékra hívnak, én pedig nem tudok jól teljesíteni, mert nem vagyok formában.

Akkor mi a megoldás?

Nem tudom. Marad a megszokott módi: minden edzés után a hónom alá veszek néhány labdát, kimegyek a pályára, és kapura rugdosok.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik