„Ez reménytelen”

Őszintén gratulálok! Kíváncsi volnék, mihez, én ugyanis nem találtam pozitívumot a meccsben – reagált a keserves kedd másnapján Fehér Csaba. Arra gondoltam, hogy amióta Bajnokok Ligája néven fut a sorozat, Disztl László és Hrutka János személyében még csak két magyar labdarúgó lépett pályára negyeddöntőben – keddig. Ha ez így van, annak örülök. Viszont abban bízom, hogy ha marosan lesznek követőink, jó lenne, ha egy magyar csapat idáig eljutna. Vagy legalább további játékosok. Nyilván csalódásként érte, hogy az összeállítás kihirdetésekor nem hangzott el a neve. Nem tagadom, bíztam benne, hogy kezdő leszek. Edzőnk, Ronald Koeman rendre másfél órával a mérkőzés előtt árulja el, kik jutnak szóhoz, de ezúttal már délelőtt kijelölte a pályára lépő tizenegyet. Legalább volt időm megemészteni a döntését… Milyen taktikát dolgozott ki szakvezetőjük a Liverpool ellen? Azt tartotta roppant fontosnak, hogy ne kapjunk gólt. Kár, hogy ennek a kérésnek mindössze huszonhat percig tudtunk eleget tenni… Sajnos Steve Finnan olyan tisztán adhatott be a jobb oldalról, hogy ezen a szinten ez már elég volt helyzet kialakításához, Steven Gerrard pedig ki is használta. El kell ismerni, szép gól volt, miként a második, majd a harmadik is. Hiába, már az Arsenal négy egyes legyőzése is jelezte, jó formában van a Liverpool. Nem úgy a PSV… A téli szünet óta gyengélkedünk, legrosszabbul talán éppen kedd este teljesítettünk. Hogy nem egy rossz meccsről van szó, bizonyítja: januárban még tizenegy ponttal vezettük a bajnokságot, mára háromra megközelített minket az Ajax. Úgy fest, mostantól csak a hazai sorozatra koncentrálhatnak. Eddig is ez volt a fontosabb. Én is ezt mondanám… Ronald Koeman már korábban célzott rá, hogy a bajnokság elsőbbséget élvez. Lám, a Liverpool ellen nem is vetett be egy-két, kisebb sérüléssel bajlódó futballistát. Ha nagyon kellett volna, alighanem játszanak, ám a szakvezető úgy ítélte meg, a NEC elleni szombati találkozó fontosabb. Ilyet sem hallottam még. Egy kívülálló számára fura lehet, de ha hozzáteszem, hogy a holland bajnokság aranyérmese automatikus résztvevője a Bajnokok Ligája csoportkörének, ami nem kis mértékben hat ki a klub költségvetésére, talán érthető, miért szorult a második helyre a BL. Eindhovenben amúgy is azt vallják, kihoztuk magunkból a maximumot a legjobb nyolc közé jutással. Vagyis tíz forintot se tegyek fel rá, hogy négy nullára nyernek a visszavágón? Természetesen nem adjuk fel, a mostani formánkat alapul véve azonban hiba lenne a PSV továbbjutási esélyeiről beszélni. Arról nem is szólva, hogy jövő szerdán valószínűleg tartalékos PSV fut ki a gyepre. A kedden begyűjtött második sárgája miatt ön sem öltözhet be. Nem vagyok meggyőződve róla, hogy a felezővonalnál elkövetett szabálytalanságom lapot ért, emiatt mégis lemondhatok a liverpooli túráról. A helyzet reménytelen, ennek ellenére sajnálom, hogy nem játszhatok az Anfield Roadon. Halvány vigasznak azért megteszi, hogy a csoportmérkőzések során ez már megadatott nekem. Búcsúzóul még arra feleljen, hogy a nulla hármat hol volt rosszabb megélni: a kispadon vagy a pályán? A kispadról minden roszszabb, de ezúttal aligha találtam volna olyan helyet a Philips-arénában, ahol jól érzem magam…