Ha Eb lesz, futball lesz
A portugálok szívták a fogukat. Kiderült, 800 millió eurót, mai árfolyamon 200 milliárd forintot kell költeniük a futballal kapcsolatos infrastruktúrára, és ezt enyhén szólva is sokallták. Pedig az országban a labdarúgás szent, hozzátartozik a mindennapos életformához, az emberek többsége mégis úgy vélte, ekkora áldozatot nem ér meg egy Európa-bajnokság. A portugálok 2004-ben megrendezhették az Eb-t. Ma boldogok. Futballjukon nem sokat lendített ugyan, előtte és azóta is a világ élvonalába tartoznak, ugyanakkor elavult létesítményeiket modernizálták, tizenkét vadonatúj edzőcentrumot építettek. Utána is futotta a fejlesztésekre, hiszen a nyolc hivatalos főszponzor egyenként öt-ötmilliárd forintnyi összeget fizetett az UEFA-nak, és ennek java részét szétosztották a részt vevő tizenhat csapat között, így a portugál szövetség is szép summát, csaknem
turisztikai célpontok bemuta tására használták fel, és a jó reklámoknak köszönhetően a turisták 2004 után több időt töltöttek el az országban, megizmosodott a szállodaipar, és a látogatásukat meghoszszabbító külföldiek a korábbiaknál jóval több pénzt költöttek.
Mindent egybevetve, számítások szerint egy ilyen nagyszabású futballesemény a tornát követő hat évben akár 90 milliárd forintnak megfelelő bevételt is hozhat a rendező ország konyhájára, és a portugál példa alá is támasztja ezeket a kalkulációkat.
Belgiumban a csapatok száma is növekedett
Ennél a témánál maradva érdemes megemlíteni azt is, hogy a következő, azaz a jövő évi Európa-bajnokság egyik házigazdája, Svájc milyen üzleti sikerre számít. A szervezők úgy gondolják, a fejlesztések, valamint az országba várt mintegy egymillió látogató – egyben potenciális vásárló! – akár 83.2 milliárd forintnyi bevételt is hozhat az országnak.
Természetesen a futball fejlődésére is jótékony hatással van egy ekkora esemény. Belgium ugyan a 2000-es Európa-bajnokság előtt nem küszködött létesítménygondokkal, és lényegében csak a négy helyszín stadionját kellett felújítani, a játék iránti érdeklődés és ezzel párhuzamosan az igazolt labdarúgók száma alaposan megnőtt. Két évvel az Eb előtt az országban mintegy negyedmillióan futballoztak rendszeresen, most csaknem kétszer annyian. Elsősorban azok gyarapítják a labdarúgók számát, akik az Ebidején hat–tizenkét évesek voltak, és akikben akkor született meg a vonzalom a sportág iránt. A belga szövetség egyébként 2.5 milliárdot kapott az Európa-bajnokság után.
Japán: boldog emberek a világbajnokság miatt Japán lassan öt éve rendezte a világbajnokságot, és már a szervezés lázában égve is ugrásszerűen nőtt a futball népszerűsége.
A játék az ország egészében rohamosan terjedt, a 2000-ben tapasztalt 11 065-ös átlagos nézőszám tavalyra 18 292-re duzzadt a profik találkozóin. Három éve kezdték el a japánok az általuk százéves tervnek nevezett program megvalósítását, amely további fejlesztéseket céloz meg „Tegyük boldogabbá az embereket a futball révén!” jelmondattal. Ezek a példák szemléletesen igazolják, hogy Magyarország, a magyar futball csodás ajándékot és óriási lehetőséget kapna a rendezés jogának elnyerésével. Lenne négy tökéletesen korszerű stadionunk, a kormány támogatná az MLSZ ötéves utánpótlásprogramját, milliárdok jutnának a sportinfrastruktúra fejlesztésére, emelkedhetne a sportág mélypontra süllyedt presztízse, ezáltal nőhetne a tömegbázisa, és ez mind együtt a minőség ugrásszerű javulását is eredményezheti, és mint láttuk, óriási bevételekkel gazdagodhatna az ország. Döntés tehát tizenöt nap múlva.
