Marcelo Vieira da Silva Júnior

nemzetisége:
brazil
11/2
születési hely:
Rio de Janeiro
ideje:
1988.05.12.
pozíció:
balhátvéd
magassága:
174 cm
súlya:
73 kg
korábbi klubjai:
Fluminense
sikerei:
spanyol bajnok (2008), spanyol Szuperkupa-győztes (2008), U-17-es vb-ezüstérmes (2005), U-21-es vb-résztvevő (2007), olimpiai bronzérmes (2008)



Marcelo Vieira da Silva Júnior, akit őrületes szerencsénkre csak Marcelóként kell aposztrofálnunk, nem kisebb személyiség helyére érkezett a Real Madridba, mint a kis-nagy Roberto Carlos. Marcelónak nem lesz könnyű dolga, hiszen elődje nem csupán egy zsáknyi aranyat nyert (volt) világklasszis, hanem posztjának igazi reformere is. A szövetségi kapitánynál, Dungánál mindenestre 2006 közepe óta már ő a nyerő.

Hősünk kilenc esztendős korában lett igazolt futballista, s természetesen ottani szokásoknak megfelelően eleinte teremben játszott - lassan elfelejthetjük a "brazil focizseni a strandon tanul meg technikásan játszani"-sztereotípiát! Marcelo 13 éves volt, amikor felfigyelt rá a Fluminense, s innentől kezdve az igen szegény családból származó srác (azért nem kell minden brazilos sablont sutba dobnunk) szeme előtt az lebegett, hogy profivá váljon. Nem is sokat vacakolt, hiszen alig nagykorúan már alapember volt klubjában, lőtt hat gólt is; sőt, amikor a 2006-os németországi világbajnokságon az Európában idegenlégióskodó, s ezért nyárra alaposan kifacsart (reklám)sztárok leszerepeltek, bekerült a Selacaóba is! "Amióta pályára lépett a Flu felnőttcsapatában, már csak idő kérdése volt, hogy bemutatkozzon a válogatott 3-as mezében" - írták róla az újságok. Az új kapitány, az egykori klasszis vízhordó Carlos Dunga első mérkőzéseinek egyikén, Wales ellen dobta be Marcelót a mélyvízbe, s a hátvéd góllal debütált!

"Néhányan meglepődtek, hogy behívtam a válogatottba, de most láthattuk, mire képes - fogalmazott az 1994-ben játékosként világbajnoki címet szerzett tréner. - A meccseken és a mérkőzéseken is egyéniség, mindig mosolyog, de rendkívül elszánt." Egy fogvillantós brazil klasszisnak természetesen a La Ligában a helye, s természetesen a Real Madridnak volt rá legnagyobb szüksége, hiszen balhátvédeik közül Roberto Carlos már 34 esztendős volt, Raúl Bravo pedig sokszor okozott csalódást (noha azért 13-szor ő is megfordult a spanyol válogatottban). Érdeklődött Marcelóért a Sevilla, a Lyon, a Juventus és a Roma is, így a királyi klub a biztonság kedvéért már októberben leigazolta a játékost (aki a szabályok miatt csak januárban költözhetett) 7 millió euróért. Marcelo 2013-ig írt alá a fehérekhez, s a Depor ellen 2-0-ra elveszített bajnokin mutatkozott be, csereként - hogy könyöksérülése miatt azonnal ki is dőljön két hónapra.

A klub elnöke, Ramón Calderón nem titkolta elégedettségét a szerződés aláírásakor: "Marcelo nagyon fontos számunkra. Egy fiatal játékos, aki némi frissességet lop közénk, fiatalítási terveink egyik alapköve. Nagyon örülök megszerzésének, hiszen ezt az igazgyöngyöt fél Európa meg akarta szerezni." A labdarúgó stílusa (és folyamatos mosolygása) miatt igencsak alkalmas Roberto Carlos pótlására, hiszen bár nincs olyan elképesztően izmos combja, mint elődjének, de erőnléte és játéktudása lehetővé teszi számára, hogy a támadásokkal is törődjön.

Amikor hősünk még a Fluminensében játszott, kis híján el kellett mennie a klubtól, mert szüleinek nem volt pénze a tehetség mindennapi buszoztatására. Szerencsére a Flu vezetőinek volt annyi esze, hogy az ifjú titánnak vásároljanak egy bérletet.