Az 59 éves közgazdász régi mo toros a magyar sportéletben. Volt a Hungaroring Sport Rt. elnök-vezérigazgatója, évekig elnökként irányította a GYSEV női kosárlabdacsapatát, öt éven keresztül elnökölte a Nemzeti Sportszövetséget, volt a BVSC első embere, jelenleg is a Magyar Teniszszövetség elnöke, s akkor még nem is soroltuk korábbi és jelenlegi „civil” tisztségeit – tevékenykedett a GYSEV elnök-vezérigazgatójaként, napjainkban pedig az Európai Vasúti Ügynökség alelnöke, a Magyar Vasúti Egyesülés elnökvezérigazgatója.
Gondolt-e arra, hogy ennyire fölényesen diadalmaskodik? – kérdeztük spercekkel megválasztása után.
Nem, de azért bíztam a győzelmemben. Ám legalább ekkora sikerként értékelem, hogy sikerült konszenzusra jutnunk a rossz emlékű alapszabály vitatott pontjának törlésében, s ekként megszüntettük a küldöttgyűlés tevékenységét bénító kétharmados szabályt. Németh Lászlóban nemes ellenfelet ismertem meg, aki képes volt emelt fővel, kulturáltan veszíteni.
Mi volt az első gondolata megválasztása után, hiszen egy úgyszólván életképtelen szövetséget vesz át?
Nem sopánkodni kell, hanem dolgozni. Első dolgom az új alapszabály elkészítése lesz, ezzel már a májusi közgyűlésen szeretnék kirukkolni, de legalább ilyen sürgető a pénzügyi átvilágítás, melynek vezetésére a KPMG könyvvizsgáló cég magyarországi vezető munkatársát, Henye Istvánt, az új ellenőrző bizottság elnökét kértem fel. Remélem, a könyvvizsgálat eredményét is a májusi közgyűlés elé tudom majd tárni.
Nyilván nem árulok el újdonságot: azok, akik ön ellen szavaztak – s talán még sokan az önre voksolók közül is –, attól tartanak, egyfajta visszarendeződés veszi most kezdetét. Visszaveszi a hatalmat a tavaly május 29-én leváltott régi garnitúra, amely oda juttatta a sportágat, ahol most vegetál.
Tudom, hogy sokan az „ancien régime” zászlóvivőjének tartanak, de ennél nagyobbat nem is tévedhetnének. Az új elnökségben egyetlen olyan ember szerepel, aki korábban – de nem tavaly május előtt, hanem sokkal korábban – a vezérkarban volt: Horváth Frigyes. Számomra ő legenda, jó szándéka megkérdőjelezhetetlen. Ismétlem: akikre az átvilágítás során rávetődik a gyanú árnyéka, nem úszhatják meg a felelősségre vonást, senkinek sem fogok „falazni”.
A tavaly májusi „forradalmat” a tagozatok, leánykori nevükön a ligák hatalmának elburjánzása váltotta ki. Mit tervez ezekkel a szervezetekkel?
Először is olyan módon kell integrálni őket a szövetségbe, hogy a bíróság se találjon okot bejegyzésük megtagadására. Szeretném tisztázni: a magyar kosárlabdasportban nem lesz két hatalmi központ. Itt én vagyok az elnök, az én szavam dönt, ehhez hozzászoktam a vasútnál, ennél a hierarchikus felépítésű vállalatnál. A kereteket mi, vagyis a szövetség elnöksége szabjuk meg, azokon belül kell működniük a tagozatoknak – természetesen a bizalmi elv alapján.
Tenisz vagy kosárlabda? Mi történik, ha választania kell?
Bírom a sokfrontos küzdel met, de hosszú távon az MKOSZ-t választom.
Mi lesz a válogatottakkal? Nyakunkon az Európa-bajnoki pótselejtezők, s még nincs szövetségi kapitány!
Úgy ítélem meg, a nőknek van esélyük kijutni a pekingi olimpiára, még ha sokan álmodozónak is tartanak…
…annak tartjuk. A szeptemberi pótselejtezőn kilenc csapat közül kellene megszerezni az egyetlen továbbjutó helyet. S még előttünk az olaszországi Eb, amelyről az első öt helyezett jut el az olimpiára. Mégis úgy érzem, ha a klubok mindazokat a játékosokat a szövetségi kapitány rendelkezésére bocsátják, akikre a szakvezető igényt tart, megoldható a feladat.
S ki lenne a szövetségi kapitány?
Az általam megálmodott stábot Török Zoltán, az MKBEuroleasing Sopron ügyvezetője, Rátgéber László mesteredző, a MiZo Pécs szakvezetője és a Szeviép-Szeged csapatánál tevékenykedő Szetey András alkotná, közülük természetesen Rátgéber lenne a szövetségi kapitány.
Aki éppen a küldöttgyűlés napján jelentette meg klubja
honlapján, hogy nem vállalja ezt a posztot.
Én mégsem adnám fel. Ha ezt a triót öszszehozza, akkor ön varázsló.
Megpróbálok varázsolni. Ha már itt tartunk, a férfiaknál tényleg mágiára lenne szükség. Ott szerényebbek a céljaink, bár a pótselejtező még számukra is ott áll lehetőségként.
Van már kapitányjelöltje? Még nincs, de azt hiszen, ennél fontosabb, hogy gátat szabjunk az NB I teljes globalizációjának. Szeretném elérni, hogy a bajnokság minden pillanatában csapatonként legalább egy magyar játékos legyen a parketten.
Ugye tudja, hogy az Európai Unióban ezt jogi szabályozással képtelenség megvalósítani?
Tudom. Ehhez a klubok közötti „gentlemen’s agreement” szükséges, más megoldás nincs.