A Barnsley új hőse: Big Steve

Vágólapra másolva!

2007.02.22. 01:09

Címkék

A Barnsley honlapja nem fukarkodik a hangzatos jelzőkkel: új hős született az Oakwellen, a Nagy Magyar, Big Steve. A szerző „múzsája” Ferenczi István, az angol másodosztályban, a Championshipben szereplő csapat magyar csatára, aki a Hull City ellen kétszer is eredményes volt.

Ferenczi István (20) idehaza tucatjátékos volt, Angliában máris sztárolják

Amikor a magyar játékost a Hull City ellen 3–0-ra megnyert bajnoki 88. percben lecserélték, a közönség felállva ünnepelte, és a honlap szerint ilyen eset évek óta nem fordult elő az Oakwellen, a Barnsley stadionjában. A csapat új hőse: Big Steve!

– Mit szól a jelzőkhöz? – kérdeztük másnap a játékost.
– Nagyon örülök nekik, de ennél fontosabb, hogy az edző és a társak is megdicsértek minket – felelte. – Rajczi Péterrel együtt lettem a meccs embere, és kaptunk egy-egy üveg pezsgőt a VIP-teremben.

Rajczi Pétert is sztárolták

Rajczi Péter egy gólt szerzett a Barnsley színeiben a Hull City ellen, és Ferenczi Istvánnal együtt lett a mérkőzés legjobbja.
„Kockázatos volt beállítani a kezdőcsapatba, mert influenza miatt csak egyszer edzettem a meccs előtt, ám persze örülök, hogy az edző vállalta ezt a kockázatot – mondta Rajczi Péter. – Meglepett, hogy erővel is jól bírtam a mérkőzést, hiszen még náthás vagyok és köhögök. Remek pillanatban, a második félidő elején szereztem a gólomat. A kaputól negyven méterre jutottam labdához, kihasználva az egyik védő hibáját, aki le akart rántani, de nem estem el, majd a tizenhatoson belülre érve a kiinduló kapus mellett lőttem a hálóba. A meccs után óriási volt a felhajtás. Már az is nagyszerű érzés, ha tizenháromezren ünneplik az embert, most ráadásul három helyen kellett interjút adnom, a VIP-teremben pedig szinte szétszedtek a szurkolók. Az egyik csoport arra volt kíváncsi, hogyan hangzik magyarul a »Welcome to Barnsley!«, és megtanulták minél helyesebben kiejteni a nevemet. Én itt a szerződésért is harcolok, hiszen a klub csak kölcsönvett az Újpesttől.”

– Ennyire gyorsan sikerült beilleszkednie az idegen környezetbe?
– Ha nem szereztem volna gólokat, a válaszom akkor is igen lenne. Azt nem állítom, hogy már tökéletesen felvettük az itteni gyilkos iramot, de fokozatosan szokjuk, és némi idő elteltével már nem jelenthet gondot.

– Mi hiányzik még ehhez?
– Az, hogy természetessé váljék. Itt az élet rákényszerít minket erre a stílusra és erre a ritmusra, amelyekre ráadásul alkalmasak is vagyunk. Bizonyíték erre, hogy a többi magyar sem lóg ki a csapatából a Championshipben, tehát nincs oka félelemre annak, akit ide hívnak.
– Nehéz meccs volt a Hull City elleni?
– Kemény és küzdelmes mérkőzést játszottunk. Csapattársaim szerint a rádió bemondta, vereség esetén mennie kell az edzőnek, ha ez igaz, most megmenekült.

– Hogyan esett az első gólja?
– A beívelt labdát megcsúsztattam, az az egyik védőről visszapattant elém, lecsaptam rá, egyedül vezettem a kapura, majd ballal a bal alsó sarokba passzoltam. Tökéletes ziccer volt, nem hibázhattam el.

– És a második gól?
– Nagyon jó beadást kaptam, és tizenegy méterről fejeltem léc alá a labdát. Az Angliában szerzett három gólom közül szerintem ez volt a legszebb.

– A cseréje időhúzás volt?
– Nem hiszem, ugyanis három nullára vezettünk, már eldőlt a meccs. Meggyőződésem, az edző azért hívott le a lefújás előtt két perccel, hogy a közönség ünepelhessen. Hét perccel korábban, amikor Rajczi Peti lement a pályáról, hatalmas tapsot kapott, és az edző azt gondolta, nekem is kijár ez a gesztus. Lehet, a Barnsley stadionjában régen ünnepeltek játékost a szurkolók felállva, de számomra fontosabb, hogy ennyien és ilyen hangulatban még sohasem éltettek. Feledhetetlen marad, ahogyan ünnepeltek a nézők.

– A sajtó is szétszedte?
– Kerestek, de kisorsoltak doppingvizsgálatra, és mert nehezen produkáltam eredményt, az újságírók nem tudtak megvárni. Utána viszont a VIP-teremben legalább hatvanan vettek körül, ismerkedtek velem, aláírást kértek, szóval nagyszerű este volt a keddi.

– Érti már, amit kérdeznek?
– Tudok valamennyire angolul, és eddig elboldogultam vele, de itt annyira gyorsan és szlengesen beszélnek, hogy csak kapkodom a fejemet. Ha lehet, már most tanárt fogadok, de ha nem, legkésőbb a nyáron, amikor majd visszajövök.

– Akkor is, ha a Barnsley kiesik?
– Sok beleszólásom nem lesz, hiszen érvényes szerződésem van. Ha így teljesítek, nyilván más csapatok is felfigyelnek rám, de én most azért edzek és játszom, hogy a Barnsley bent maradjon.