Foci akadémiai szinten

Kisteleki István, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöke nemrégiben arról beszélt, a honi labdarúgás fejlődése szempontjából kulcsfontosságú, hogy egységes stílusa legyen a magyar futballnak. Az utóbbi években, évtizedekben szerte Európában meghonosodott az akadémiai rend-szerű utánpótlásképzés, és nálunk is egyre több ilyen jellegű intézmény beindulásáról hallani. A témára a 17 évesek Európa-bajnoksága irányította a figyelmet, ugyanis a tavaly a nyolcas döntőbe jutó válogatott 18-as keretéből 14 játékos az agárdi Sándor Károly Akadémián nevelkedett. Reménykedhetünk, hogy példájuk másoknak is lendületet adhat a hasonló típusú képzés elindítására. Szakemberek szerint egyébként a mai MTK nem a játékosok életkorával tűnik ki – mert a fiatalság önmagában nem érdem –, inkább azzal, hogy az agárdi centrumban már megtanulnak rendszerben futballozni a gyerekek, beléjük nevelik, hogy mi a feladat a különböző posztokon, és képesek csapatként mozogni labdával és anélkül egyaránt.

Ahol még a Liverpool megfigyelője is ámul

Ha a futballakadémiákat vesszük górcső alá, illik az agárdi Sándor Károlyról elnevezett létesítménnyel kezdeni. Az MTK közvetlen utánpótlását képző létesítményt az üzletember Várszegi Gábor álmodta meg; a Velencei-tó közelében lévő ingatlant ő vásárolta meg és újíttatta fel egymilliárd forintért. A fenntartási költség évente tanulónként mintegy hárommillió forint – jelenleg 40 diák él Agárdon, vagyis ez 120 milliós évi költség. A szakmai munkát Tamási Zsolt vezeti. Már többször beszámoltunk róla, hogy angol, holland és olasz szakemberek járnak tanulmányozni a magyar módszert, és – bár felnőttfutballunk sivár eredménytelensége láttán ez szinte hihetetlen – a vendégek felsőfokban beszélnek az ott zajló képzésről. Nem véletlen, hogy a világ meghatározó klubjai közé sorolt angol FC Liverpool több munkatársa is megfordult már Agárdon, hamarosan az utánpótlásért felelős vezetők (az Anfield Roadon úgy tartják, Rafa Benítez menedzser után a legfontosabb szakemberek a klubnál) érkeznek az akadémiára, és a két klub együttműködése keretében a 16 éves Simon András másfél hetet edzett a Liverpool tartalékcsapatával.

Nem mellékes szempont a tanulás sem. Agárd nagy előnye, hogy a helyi gimnázium oktatói járnak be az akadémiára tanítani, így az ide-oda utazás nem veszi el az időt az edzéstől. És ez a rendszer legfontosabb eleme: a tanulást (főleg a nyelvtanulást) nem mellőzve a futballoktatás köré szerveződhetnek a mindennapok. A külföldi megfigyelők szerint két további nagy előnye van Agárdnak: a napi négyszeri étkezés minősége lenyűgöző, a csendes környezet pedig nem vonja el a gyerekek figyelmét a munkától – ebben a korban egy közeli diszkó vagy játékterem veszélyforrásnak minősülne. Agárdon amúgy a kifogástalan talajú füves pályák mellett kész a villanyfényes műfüves pálya, immár bármikor lehet edzeni.
Mielőtt továbbmennénk, érdemes rögzíteni: a futballakadémia célja a képzés, a tanulás, az étkezés, a pihenés központosítása, felügyelete.

Győrött odafigyelnek minden apró részletre

Ma már az UEFA szigorú előírásai rögzítik, mit lehet akadémiának nevezni. Két fontos szegmensről van szó: az egyik az infrastruktúra, azaz hivatalos akadémia nem létezhet bizonyos számú füves, műfüves futballpálya, megfelelően felszerelt konditerem nélkül, s a szabályok kitérnek a megfelelő tanuló- és pihenőhelyiségekre is. A másik alapvető szempont szakmai előírás: a gyerekek létszámához viszonyított optimális számú, legmagasabb licencfokozattal rendelkező edzőt kell alkalmazni.
A győri kezdeményezés, az ETO és a portugál Benfica tragikusan fiatalon elhunyt játékosáról, Fehér Miklósról elnevezett focisuli egyelőre nem akadémia, hanem kollégium. De ez talán nem is fontos, mert a lényeg, hogy szervezett keretek között, új elképzelések szerint tanítják futballozni a gyerekeket. Az ETO kollégiuma bátran építkezhet a zöld-fehér klub létesítményére, a megújuló klubépületben berendezett lakószobákból nem kell utazni, a stadion mellett öt nagyméretű füves, villanyfényes műfüves pálya áll rendelkezésükre, ezenkívül két kisméretű, fedett műfüves pályán is lehet gyakorolni. Győrött dietetikus és pszichiáter is segíti a munkát, azaz egyértelmű törekvésük a teljességre. Tehát ha a szakmai munka megfelelően zajlik, a közeljövőben látványos színvonal-emelkedésre számíthatnak az ETO szurkolói.

Utánpótlás-nevelés: megpezsdül az élet

Puskás Ferenc nevét viseli a felcsúti akadémia, a hátteréül szolgáló alapítványt Orbán Viktor volt miniszterelnök hozta létre. A településhez kötődő futballrajongó politikus révén az akadémia működése biztosítottnak látszik. Kis- és nagyméretű műfüves pálya már itt is van, iskolába viszont Zsámbékra kell utazni. S ha már a tanulás: Felcsúton szükség esetén magántanárt is biztosítanak, s aki tovább akar tanulni, minden lehetőséget megkap. A szakmai munkát a korábbi szövetségi kapitány, Mezey György irányítja, aki itt megvalósíthatja régi álmát, az élettani adatokat és a futballtudást egyaránt felmérő speciális tesztpálya létrehozását. Lábteniszpálya, rúgófal, uszoda segíti majd a fejlődést.

A szombathelyi iskola indulása körüli szervezkedés már gőzerővel folyik, az önkormányzat támogatása mellett Illés Béla 64-szeres válogatott futballista hasznosítaná itt tapasztalatait. Szervezik az akadémiai rendszert az utánpótlásában hagyományosan erős Újpest FC-nél és a Ferencvárosban (a zöld-fehérek népligeti bázisa is alkalmas az emelt szintű képzésre, a Fradi fiataljai több korosztályban vezetik a bajnokságot, évek óta az FTC a legerősebb ellenfele az MTK-nak), a debreceni Olasz Focisuli már a DVSC égisze alatt működik – elmondható tehát, hogy valamiféle pezsgés megindult az utánpótlás-nevelés terén, de ez hoszszadalmas munka, nem várható azonnali eredmény.
De egyszer talán az is lesz.