Berki Krisztián lólengésben a második helyen végzett a tornász Világkupa Sao Pauló-i döntőjében, ami mindenképpen jó előjel a jövő évi stuttgarti kvalifikációs világbajnokság előtt.
Czagány Balázs
Berki Krisztián maga sem számított arra, hogy a második legmagasabb pontszámot kapja a gyakorlatára
Czagány Balázs
Berki Krisztián maga sem számított arra, hogy a második legmagasabb pontszámot kapja a gyakorlatára
A lólengés fináléjába a világ nyolc legjobb „lovasa” került be, köztük az idei világbajnok kínai Hsziao Csin és az athéni aranyérmes, szintén kínai Teng Haj-pin. Róluk tudtuk, hogy erős gyakorlatuk van, és őket Berki már a verseny előtt is a két legnagyobb vetélytársának tekintette.
Európa-bajnokunk a finálé elején, másodikként lépett a szerhez, és hibátlan gyakorlatot mutatott be. De mint elmondta, a magas pontszámon ő is meglepődött: „Jó volt a gyakorlatom, ám őszintén szólva nem számítottam ilyen magas pontszámra. Bár amikor leugrottam a lóról, éreztem, hogy ami bennem volt, amit tudtam, azt kihoztam magamból. Kerestem az edzőm, Kovács István tekintetét, és mikor láttam, hogy mosolyog, tudtam, ő is elégedett velem.” És tapsolt a brazil közönség is, amely emlékezett Berkire, hiszen tavaly ugyanitt volt egy Vk-verseny, amelyen szintén ezüstérem jutott neki. A fináléban a magyar fiú után következett egy tornász, aki még nagyobb tapsot kapott. No, és magasabb pontszámot.
Mégpedig ahogy előre sejthető volt, az egyik kínai, Hsziao Csin. Az a versenyző, aki a jövő évi világbajnokságon is Berki legnagyobb ellenfele lehet. „Jó volt ez a verseny arra is, hogy igazán erős ellenfelekkel mérjem össze a tudásom, így legalább kiderült, hol tartok, és min kell változtatnom, hogy jövőre világbajnok lehessek lólengésben.”
Mert Berki csak akkor lehet ott Pekingben, ha 2007-ben megnyeri a világbajnokságot. Ehhez elmondása szerint meg kell emelnie gyakorlata induló pontszámát, és a meglévő elemeket, továbbá a sorrendjüket kicsit meg kell változtatnia: „Szerencsére nem kell új elemet megtanulnom, és beépítenem a gyakorlatomba. Mivel a torna pontozásos sportág, mindenképpen jó, hogy így, év végén si-került ismét letennem a névjegyemet, bizonyítanom, hogy igenis számolni kell velem ezen a szeren. Ezt az ezüstérmet feltétlenül sikerként könyvelem el, hiszen már a verseny előtt is tudtam, hogy reálisan a második hely a maximum, amit elérhetek a döntőben. Örülök, hogy ez sikerült, és azon leszek, hogy jövőre, a vébén ne csak egy, hanem két kínai tornászt is megelőzzek.”