Szórakoztatás helyett túlélés

Az FTC sok-sok problémája közepette nagy kérdés, hogy a labdarúgók és a szakmai stáb tagjai miként élik meg a hónapok, sőt évek óta tartó bizonytalanságot. Meddig van türelmük fizetés, prémium nélkül dolgozni, edzeni és győzni. Mert a csapat megtette, amit elvártak tőle: hiába sorolták a másodosztályba, ott is megpróbált a körülményekhez képest eredményes, látványos futballal kirukkolni. Ifjabb Albert Flórián, aki Gellei Imre segítőjeként edzi a csapatot, őszintén beszélt a gondokról, a Fradi körül kialakult helyzetről és az esetleges kizárás okozta félelmekről.

– Az elmúlt egy évben alighanem számtalan interjú kezdődött így ferencvárosi játékossal, vezetővel: mikor kaptak legutóbb pénzt?
– A napokban is hozzájutottunk egy kisebb összeghez, hiszen a vezetők megpróbálják betartani, amit ígértek – mondta ifjabb Albert Flórián. – Ha jön valami pénz, azt szétosztják közöttünk. Előfordult, hogy harmincezer forintot utaltak, máskor meg kétszázezer forint érkezett a számlánkra. Az a helyzet, hogy engem például csak áprilisig fizettek ki, vagyis héthavi pénzemmel tartoznak. Mondanom sem kell, így vannak ezzel a többiek is.

– Udvarácz Milán, a Fradi korábbi kapusa feljelentette a klubot. Várható hasonló lépés bármelyik jelenlegi játékostól?
– Ki van zárva.

– Ennyire türelmesek, vagy ennyire bizakodók?
– Mindkettő. Már többször megbeszéltük, hogy mi tesszük a dolgunkat, megpróbáljuk kiszolgálni a közönséget, és várunk. Várunk arra, hogy rendeződjön a klub helyzete. Közülünk senki sem fenyegetőzik majd feljelentéssel, nem kezdi el zsarolni az egyesületet, hiszen valamennyien tudjuk, nem a mostani irányítók okozták a csődhelyzetet.

– Hanem ki?
– Sajnos egyre jobban belátunk a kulisszák mögé, s olykor megdöbbenve tapasztalom, mi zajlik a Fradi körül. Higgye el, nincs üldözési mániám sem nekem, sem a többi ferencvárosinak, de immár egyértelmű, hogy a Fradi igenis szálka sokak szemében. Még azt is megkockáztatom, a magasabb körökben is keresztbe tesznek nekünk, vastagon benne vannak a csődhelyzetünkben, ráadásul egy-két ember személyes bosszúja sújt minket. De az MLSZ jóindulatát sem élvezzük, s akkor még finoman fogalmaztam.

– Mi lesz, ha Dámosy Zsolt karácsony előtt bejelenti: kész, ennyi volt, nem tudott pénzt szerezni? Így a csapatot még a másodosztályból is száműzik.
– Akkor a BLSZ IV-ben folytatjuk. Ha kell, ott is dolgozunk a Fradiért egy ifistákból összerakott csapattal. Biztos vagyok benne, hogy ebben az esetben mások is hasonlóan gondolkodnának.

– Szép, amit mond, de miből él majd meg?
– Azért várjunk még a BLSZ-szel. Meggyőződésem, hogy a mostani vezetőség megtalálja a kiutat, és ha túléljük ezt a telet, a tavasszal folytathatjuk a másodosztályban. Akkor el lehet kezdeni a jövőt tervezni, hiszen természetesen az NB I-re készülünk.

– Hol állna most az élvonalban a Fradi?
– A dobogón lennénk.

– Ennyire lesújtó a véleménye az első osztályról?
– Természetesen majdani riválisainkat is figyelem. Arra egyébként kíváncsi lennék, hogy az Újpest, a Debrecen, az MTK vagy bármelyik első osztályú klub miként élte volna át mindazt, amivel nekünk szembesülnünk kellett. Nem tudom, mondjuk az újpestiek hogyan tudtak volna ilyen, szerintem jogtalan kizárás után lelkesen, sőt eredményesen futballozni a másodosztályban. Lehet, hogy sértő, amit mondok, de hétről hétre azt látom, a magyar futballt az edzők is megölik. Az NB II-ben minden ellenfelünk tíz emberrel védekezik, ahelyett, hogy közönségszórakoztató ki-ki meccset játszanának velünk. Persze így is le a kalappal a Fradi-szurkolók előtt, sokat köszönhetünk nekik.

– A huszonegyedik század labdarúgása célfutball.
– Nem mindenhol. Nézze meg az angol kupaküzdelmet, ha ott egy kiscsapat játszik az Arsenallal, fantasztikus élmény a szurkolóknak a meccs. De nálunk nem csak ez a baj. Nincs összefogás, a sportág teljesen lejáratódott, nem csoda, hogy külföldön már nem kíváncsiak ránk, és egyre kevesebben hajlandók pénzt fektetni ebbe a csodálatos játékba.

– Kritikus mondatok, de vajon tud-e kiutat a zsákutcából?
– Egységesíteni kellene a fizetést és a prémiumokat. Elő kellene írni, mennyit keres a játékos, ha csapata az első hat hely valamelyikén áll, vagy ha a hetedik és tizenkettedik hely körül mozog. Azalatt pedig ne legyen prémium, csak a szintén az egységesített alapfizetés. Így átlátható lenne a bérezés, minden labdarúgó pontosan tudná, hol a helye és mennyit ér, amit csinál. Az más kérdés, ha lenne egy-egy sztár, őt az egyéni szponzora miként dotálná. És persze én is azt mondom, mint mindenki, az utánpótlással kell foglalkozni. Szeretném, ha létrejönne a népligeti futballakadémia, mert a Fradiban most is rengeteg ügyes gyerek focizik. Nem véletlen, hogy a felnőttcsapat keretében tizenhárom saját nevelésű futballista van, ennyi legutóbb a Bajnokok Ligája- szereplés idején volt. ---- Ifjabb Albert Flórián, mint az interjúból kiderül, azt szeretné, ha egységesítenék a premizálást. Valami hasonló történt nemrégiben Franciaországban, ahol ugyan nem szabták meg a határokat, de a szövetség támogatta, hogy a játékosok is beleszólhassanak a csapat premizálási rendszerének kialakításába. A szövetségikapitány-jelölt, Bölöni László jól ismeri a francia viszonyokat, hiszen csaknem hat éven át dolgozott a Nancynál, majd három évig a Rennes edzője volt, legutóbb pedig néhány hónapig az AS Monacóé.

„Minden csapatnál létezik játékosbizottság, amely természetesen a csapatkapitányból és a meghatározó labdarúgókból áll – mondta Bölöni László. – Ez a bizottság tárgyal szezon előtt az elnökkel vagy éppen a tulajdonossal, miként alakuljanak a prémiumok, de csakis a prémiumok. Az edzők általában a játékosok által kiharcolt prémium dupláját vagy háromszorosát kapják.”

A legbefolyásosabb európai klubokat tömörítő G14 ugyanakkor még merészebbet lépne: az amerikai profi ligák (NBA, NFL, NHL) mintájára bevezetné a fizetési sapkát, és központilag szabná meg a játékosok bérét. Ez persze nehezen kivitelezhető, hiszen a futballistáknak nem érdekük a határ megállapítása, és mint tudjuk – a hazai focihoz hasonlóan –, az európai labdarúgásban is „játékosuralom” van. ---- A Keleti csoportban listavezető és a Magyar Kupában negyeddöntős ferencvárosi játékosok téli pihenője meglehetősen rövid, „hivatalosan” mindössze egyhetes lesz. A keret pénteken gyakorol utoljára, majd a jövő héten frissülhetnek fel a futballisták. Utána ugyanis a Gellei Imre vezetőedző által kidolgozott egyéni edzésterveket kell végrehajtaniuk. A szakmai stáb napokon belül ismerteti a keret tagjaival a szünet alatt elvégzendő gyakorlásokat, hogy a 2007. január 4-én kezdődő éles felkészülésre mindenki fitt maradjon. Akinek mégsem sikerül, az alighanem Gellei Imre fejmosásával számolhat.

Az is biztos azonban, hogy Szalai Tamásnak nem kell a téli edzéseket elvégeznie, ugyanis a 22 esztendős középpályás autóbalesetet szenvedett, s megsérült a térde. Megoperálták a lábát, csak a tavaszi felkészülés kezdetén csatlakozhat a kerethez.