Kovács Zoltán góllal ünnepelt

Újpesten szeretik Mészöly Gézát. Legalábbis a szurkolók egész biztosan. Amikor a találkozó kezdete előtt a Szusza Ferenc Stadion hangosbemondója az ellenfél összeállítását sorolta, majd bemondta, hogy a piros-kékeket Mészöly Géza irányítja, hatalmas tapssal köszöntötte az ifjú szakembert a közönség. Ezt aligha kell megmagyarázni, hiszen az ő irányításával az elmúlt két bajnoki évben egyaránt ezüstérmet szerzett az Újpest, és ezt azért értékelik a Megyeri útiak.

Mészöly Géza immáron a Vasast igyekszik csapattá formálni, és az első játékrész azt mutatta, jó úton jár. A szakember még az összecsapás kezdete előtt arról beszélt, a Vasas meglepetésre készül az Újpest otthonában, és rögtön a találkozó legelején Nagy Zsolt előnyhöz juttathatta volna a vendéggárdát. Tökéletes ziccer volt ez, csakis az angyalföldiek jobb oldali középpályásán, no és a hazaiak kapusán, Balajcza Szabolcson múlt, hogy nem láthattak gólt a nézők. Néhány perccel később már a házigazda előtt adódott lehetőség – egy partdobást követően fejelhetett Korcsmár Zsolt –, és ekkor azt hihettük, izgalmas negyvenöt percnek nézünk elébe.

Aztán nem volt min izgulnunk...

A futballisták már a meccs elején ellőtték puskaporukat, ezután jobbára a két tizenhatos között, igencsak sok átadási hibával futballoztak.
Ami az Újpest játékát illeti: Nagy Olivér előtt a vendégek csapatkapitánya, Tóth András jól zárta le az oldalvonal melletti területet, így ezen a szélen nem tudott veszélyes támadást vezetni a hazai csapat. A másik oldalon Mészáros Márk gyakorta helyet cserélt a bal oldali védővel, Tóth Balázzsal, olykor meg is tudták keverni a Vasas jobb oldali csapatrészét, azonban egyszer sem sikerült jól centerezniük. Tisza Tibor nyújtotta a legjobb teljesítményt, és ez akkor is igaz, ha olykor bosszantó módon hibázott. Ezzel együtt ő volt az, aki többször is váratlan megoldást választott...

De csak ennyi, nem több...

A folytatásban aztán bebizonyosodott, ha a csapatok kihasználják az oldalvonal melletti területeket és képesek pontos centerezésre, akkor igenis adódhatnak gólhelyzetek. Az első lehetőség a házigazda előtt adódott, Korcsmár Zsolt azonban csakúgy, mint az első félidőben, hibázott, majd néhány perccel később Kincses Péter megmosolyogtatóan fejelt a labdába, s így odalett a hatalmas helyzet. Aztán negyedóra birkózást követően, ha némileg szerencsés módon is, de előnyhöz jutott az Újpest. Feltétlenül meg kell említeni Sándor György nevét, aki pazar passzal hozta helyzetbe az előző bajnoki év gólkirályát, Rajczi Pétert, és bár a támadónak a szerencsére is szüksége volt, hogy gólt érjen el, mindez nem kisebbíti az érdemeit. A folytatásban is elsőrsorban a hazai csapat akarata érvényesült, a nagy kedvvel futballozó Nagy Olivér jóvoltából a lila-fehérek többször is a Vasas védelme mögé tudtak kerülni, előnyüket azonban csak a ráadásban tudták megduplázni. A találatot egyébként az újpesti szimpatizánsok nagy kedvence, Kovács Zoltán szerezte, aki ezúttal játszotta 200. bajnoki mérkőzését lila-fehérben. Meg kell hagyni, méltóan ünnepelte a jubileumot. Az Újpest összességében megérdemelten szerezte meg a három pontot, és lépett ezzel a bajnoki táblázaton a negyedik helyre. Ami pedig a Vasas futballját illeti, Mészöly Géza csapatának játékát látva az az ember érzése, amíg nincs Angyalföldön egy igazi gólvágó, addig hiába egyenrangú ellenfél az együttes mezőnyben, igazán nagy sikereket nem tud elérni...

---- 7. perc: Németh Norbert passzával Nagy Zsolt lépett ki a leshatárról, egyedül vezethette a labdát Balajczára, de 14 méterről küldött jobblábas lövését az újpesti kapus vetődve hárította.
10. perc: Nagy Olivér hatalmas bedobását követően szállt középre a labda, ahol Korcsmár kissé szorongatott helyzetben fejelt, ám hatméteres próbálkozását követően Németh Gábor gyors vetődéssel hárított. A kipattanó labdát már nem tudták megjátszani az újpestiek, mert a játékvezető szabadrúgást ítélt kifelé lökésért.
49. perc: Sándor György elé perdült labda, az újpesti középpályás lekezelte, majd 25 méterről jobbal lőtt, ám néhány centit tévedett, és a labda a jobb kapufa mellé szállt.
60. perc: Sándor György ugratta ki az Unierzyski mögül kibújó Rajczi Pétert. A támadó 13 méteres, jobblábas, lapos lövését Németh Gábor vetődve hárította, a labda azonban visszapattant Rajczi testére, onnan a kapu bal oldalába vágódott.
1–0
89. perc: Kovács Zoltán a kapunak háttal állva pöckölte Nagy Olivér elé a labdát a vendégek tizenhatosának előterében, a fiatal középpályás kicselezte Pandurt, elment Fehér Zoltán és Balog Zsolt mellett, de 7 méterről leadott lövését Németh Gábor kivédte.
91. perc: Kőhalmi szabadrúgásból 24 méterről lőtte rá a labdát a jobbösszekötő helyéről, Németh Gábor vetődve mentett a jobb alsó sarok elől, ám Lucas lecsapott a kipattanóra, és 6 méterről lőhetett, de az angyalföldi kapus ismét hárított. Balszerencséjére éppen Kovács Zoltán elé pattant a labda, csatár pedig 8 méterről, jobbal a kapu közepébe belsőzött.
2–0 ---- A hazaiak kapusának, Balajcza Szabolcsnak nem sok dolga akadt, rögtön a találkozó elején azonban bravúrral bizonyította, hogy jó formában van. A hazai védelmi négyesből ezúttal a két szélsőhátvéd, Vermes Krisztián és Tóth Balázs nyújtotta a jobb teljesítményt. Előbbi bejátszotta a teljes jobb oldalt, rengeteg angyalföldi támadást akasztott meg, és ezzel a mezőny legjobbjának bizonyult. A középpályások közül Sándor Györgynek volt egy remek gólpassza, a mezőnyben azonban nem játszott valódi tudása szerint, Tisza Tibor az első játékrészben futballozott jobban, míg Nagy Olivér a szünet után vált lendületessé. Rajczi Pétert a gólja dicséri, csakúgy, mint a csereként pályára lépő Kovács Zoltánt is. A vendégeknél Németh Gábor a gólokról nem tehetett. A védelemben Balog Zsolt kevésbé volt agilis, mint a korábbi mérkőzéseken. A középpályások szürkén futballoztak, a támadó Nagy Zsolt pedig azzal vétette magát észre, hogy szinte minden támadásnál lesen feledkezett.