Már most téma a döntő

Ha valaki a magyar vagy a szerb csapat nevén kívül más válogatottét is kiejtené a férfidöntő várható párosításával kapcsolatban, azt rögtön a bolondokházába küldenék. Azért a feltételes mód, mert még senkit sem kellett emiatt őrültnek nyilvánítani. Ordító a különbség a két favorit és a többiek között, ám a szerb játékosok nem akarnak belemenni semmiféle esélylatolgatásba.

Kivétel akad. Mégpedig a második számú kapus, a románok ellen a válogatottban első alkalommal teljes játékidőt kapó Szlobodan Szoro. Igaz, belőle sem ömlött a szó: „A magyarok már nagyon várhatják a finálét, hiszen második éve nem tudnak legyőzni minket. Revánsot szeretnének venni, ami érthető.”

A helyi sajtó elemzéseiből érdemes kiemelni a szerbekről és a magyarokról szóló rövid összefoglalókat. A házigazda legfeljebb a vártnál kevesebb néző miatt sopánkodik, a játék miatt – érthetően – cseppet sem. A lapok szerint a válogatott mint a gép megy előre, mindent lerombolva pólózik. A hangsúly a támadásokon van, de a védekezése is kiváló. Alekszandar Sapics mély nyomott hagyott játékával, nemcsak sok gólt lő, hanem szinte hibátlanul teljesít. Vladimir Vujaszinovics a központi agy, a komputer, a tökéletes szervező, de hangos dicséretet kap Petar Trbojevics, Szlobodan Nikics, Vanja Udovicsics és a kapus Denisz Sefik is.

Ami a magyarokat illeti, szép szavakkal írnak rólunk, de azért igyekeznek kisebbíteni az érdemeinket. Frissnek, könnyednek, gondmentesnek ítélik eddigi produkciónkat, külön kiemelve, hogy Kásás Tamás, Kiss Gergely és Madaras Norbert játszott a legtöbbet. Kiss tíz gólpasszát, Kásás és Biros hét-hét lövésblokkolását is papírra vetették figyelmeztetésképpen, Biros kilenc találatát viszont kevesellték. A negatívumokhoz sorolták Szívós Márton formáját és Gór-Nagy Miklós lövőstatisztikáját – a bekk kilencszer célzott, de egyszer sem talált. Érdekes, az újoncnak számító Hosnyánszky Norbert meggyőző, gólerős játékára nem figyeltek föl.

Az egyik uszoda melletti kávézóban összeakadtunk Dubravko Simenccel, a jugoszláv, majd a horvát válogatott egykori klaszszisával. A Szöulban arany-, Atlantában ezüstérmet szerző, immár 40 éves Simenc – ő fogalmazott így – két napja fejezte be pályafutását. Utolsó olasz szezonja után levezetett a máltai bajnokságban, és csapatával nem adta alább az első helynél. Persze mi nem erre voltunk kíváncsiak, hanem a két favoritról kérdeztük.

„Két csapat, a szerb és a magyar uralja a mezőnyt, hatvan százalékot adok a szerbek sikerére a döntőben. A hazaiak szerintem jobbak védekezésben. Ha a magyarok megoldják Sapics semlegesítését, jó esélyük lehet az elsőségre” – mondta Dubravko Simenc, de ekkor még az elődöntős ellenfelekről határozó mecscseket sem rendezték meg.

Este aztán választ kaptunk a kérdésre: a spanyolok legyőzték a görögöket, így Rafael Aguilar idén Vk-bronz és Világliga-ezüstérmes csapatával küzdünk meg pénteken a fináléba kerülésért (a másik találkozón a románok meglepetésre legyőzték az olaszokat, így ők játszanak a szerbekkel). A spanyolokkal legutóbb a montreali vb-n akadtunk össze, 8–4-re nyertünk a negyeddöntőben.

„A spanyolok abba a sávba tartoznak, mint akikkel a csoportunkban is találkoztunk. Ha nem kapnak akkora bírói segítséget, mint a görögök ellen, akkor hasonló különbséggel kell legyőzni őket, mint a horvátokat vagy az olaszokat” – mondta Kemény Dénes.
A szakvezető nem ment el a csütörtök esti edzésre, amelynek nem elsősorban betegsége az oka. Fontosabb volt meccseket elemeznie, hogy még sok örömben legyen részünk Belgrádban.

Vízilabda Eb, rájátszás
Férfiak, a 9–12. helyért
Hollandia–Szlovénia 12–8
Horvátország–Szlovákia 12–6
Az elődöntőbe jutásért
Spanyolország–Görögország 12–10
Románia–Olaszország 10–9

Nők, az 5. helyért
Hollandia–Görögország 12–11 – h. u.
A döntőbe jutásért
Oroszország–Magyarország 12–11
Olaszország–Spanyolország 15–10

Vizes menü
Szeptember 8.
Férfiak
A 11. helyért: Szlovákia–Szlovénia, 10
A 7–10. helyért: Horvátország–Oroszország, 11.30; Németország–Hollandia, 13
Elődöntő: Szerbia–Románia, 18.45; Magyarország–Spanyolország, 20.15 ---- V ---- A