Először is rögzítsük a tényt: Szlovénia elleni 114–95-ös győzelmével már bejutott a legjobb 16 közé az Egyesült Államok válogatottja. Ezzel együtt pedig azt is meg kell állapítanunk, hogy az amerikaiak kifejezetten jó úton járnak, s hogy megszerezték századik diadalukat a világbajnokságok történetében.
Íme, a sötét mezes amerikai Dwyane Wade egyik szép légi mutatványa ? ezúttal a szlovén center, Radoslav Nesterovic mellett
Íme, a sötét mezes amerikai Dwyane Wade egyik szép légi mutatványa ? ezúttal a szlovén center, Radoslav Nesterovic mellett
Kimondva-kimondatlanul arra készültek a szlovénok, hogy megtréfálják a Team USA-t, és az első negyed után úgy tűnt, van is erre esélyük a harmadik forduló szapporói összecsapásán. Az egykori téli olimpiai helyszínen igencsak befűtöttek Mike Krzyzewski csapatának, ugyanis kiválóan dobtak. A kérdés már csak az volt, hogy meddig tudják tartani ezt a szintet, hiszen mindössze 30–27-re vezetett nagynevű ellenfelük. Nos, már a félidőig sem tudták. A második tíz percet 36–22-re vesztették el, amelynek azonban nem az volt az oka, ami első ránézésre az ember eszébe jutna. Vagyis hogy remekül céloztak Dwyane Wade-ék. Mert keveset hibáztak, ez tény, főleg távolról volt pontos az irányzékuk, ám a kosárzuhatag elsődleges oka a sok szerzett labda volt – vagy vetélytársuk szemszögéből a sok eladott, amelybe az amerikaiak a szlovénokat belehajszolták. A végére 25-ig jutottak ebben a mutatóban, emiatt joggal lehetett haragos az öt NBA-játékost keretében tudó Ales Pipan szövetségi kapitány.
Ami miatt viszont kollégája idegeskedhetett, az a tengerentúliak hajrábeli totális leeresztése, mert miután a harmadik játékrészben már 29 ponttal is vezettek, három perccel a lefújás előtt, 105–94-nél már csupán 11 volt közte, vagyis néhány pillanatra még a szoros végjáték lehetősége is felcsillant Sani Becirovicék előtt.
„Megverhettük volna ezt a csapatot harminc vagy negyven ponttal is” – ismerte el az Egyesült Államok keddi legeredményesebbje, a 19 perc alatt 20 pontot elérő Wade. „Le akartuk mérni, mennyire vagyunk egységesek csapatként, és jó munkát végeztünk” – tette még hozzá némileg ellentmondásba bonyolódva.
Mindenesetre javítaniuk kell a 40 percen át tartó koncentráció mellett a büntetőzésen, mert a 36 kísérlet egyharmadát elhibázták, vagyis tucatnyi alkalommal rontottak a vonalról. A gyűrűhez közel egyébként remekül dolgozó orlandói Dwight Howard például egymaga ötször, ami nem túl jó arány, ha azt is megemlítjük, hogy összesen hatszor próbálkozhatott.
„Ez a mérkőzés számunkra nem volt fontos” – próbálta menteni az amúgy menthetőt Radoslav Nesterovic, Szlovénia csapatkapitánya, aki azon kevés kosarasok közé tartozik, aki már az Euroligában és az NBA-ben is felért a csúcsra. „Azért volt hasznos az amerikaiak ellen játszani, hogy érezzük, milyen is egy igazán erős ellenfél. Nekünk a kulcsmeccs a Puerto Ricó-iak elleni lesz” – jelentette ki, és ebben végső soron igaza is van. Az más kérdés, hogy nyilván nem jött volna roszszul együttesének egy lélekemelő bravúrgyőzelem, ehhez azonban mezőnyembereik nem bírták eléggé a strapát, a nem ritkán egész pályára kiterjedő, piócaszerűen szoros emberfogást. Ezért aztán sok esetben nemhogy a centerek megjátszásáig, hanem a rádobásig sem sikerült eljutniuk, pedig a palánk alatt már megállták a helyüket, ezt a lepattanóharc 37–26-os megnyerése is jelzi. Még egy búcsúmondat az amerikaiakról: ahogy Wade is utalt rá, valóban keveset egyénieskedtek, és miközben sztárok álldogáltak egymás mellett a parketten kosárra éhesen, mint LeBron James vagy Carmelo Anthony, a labda gyorsan járt kézről kézre, amiben nagy szerepe volt a kilenc gólpasszt kiosztó irányítónak, Chris Paulnak. ---- N ---- G