A Ferrari lépett a McLaren helyébe

Az idei tizennyolc versenyből haton van túl a Formula–1-es mezőny. A Monte-carlói Nagydíj előtt mérleget vonunk az istállók eddigi szerepléséről.

Szato az ígéretes gárda biztos pontja
Super Aguri 0 pont
Szato Takuma 0 pont (20. az edzésen/18. a futamon, 17./14., 21./12., 12./kiesett, 20./k, 19./17.)
Ide Judzsi 0 pont(21./k, 18./k, 22./13., 22./k, –, –)
Franck Montagny 0 pont (–, –, –, –, 21./k, 20./k)

Ahhoz képest, hogy többéves konstrukciót használ a csapat, nem reménytelen a helyzete, sőt közelebb van a Midlandhez, mint ahogy előzetesen gondolták. Az új autóra vár az alakulat, azzal már meg is verheti jelenlegi legnagyobb ellenfelét. Szato eddig tökéletesen megoldja feladatát: kiegyensúlyozott, megbízható teljesítményt nyújt, a rajtjai pedig olykor lélegzet-elállítóak. Általában több pozíciót is nyer az első kanyar előtt, és ezeket viszonylag sokáig tartani is tudja, pedig az autója egyelőre jóval gyengébb még a Midland-Toyotáknál is.

Ide, a GP2 japán változatának nevezhető Formula–Nippon egyik élmenője. Szuzuki Aguri csapatfőnök jó barátjaként került a csapathoz, de az idény előtt alig kapott tesztlehetőséget. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, ideiglenes szuperlicencet adtak neki (annak idején Kimi Räikkönen is csak négy versenyre kapott engedélyt), és négy viadal után visszavonták. Egyrészt lassúbb volt csapattársánál, Szato Takumánál, másrészt éppen a negyedik futamon a rajt után felborította Christijan Alberst – utóbbi hiba számára az idei szezon és talán egész F1-es pályafutása végét jelentette.

Montagny az elmúlt években több mint tízezer kört tesztelt különböző pályákon a Renault-istállónál, és miután az év elején szorosabb kapcsolatba került a Super Agurival, kézenfekvő volt, hogy vele pótolják Idét. Az öt éve még igen sokra tartott Montagny olykor képes tartani Szato tempóját, de eddig rendre a legfontosabb pillanatokban hibázott. Mivel a csapat japán befektetőcsoportjai két hazai sofőrt akarnak látni az autókban, nincs sok esélye arra, hogy végigversenyezze az idényt.

Kilátástalan jövő az egyenlőség miatt
Midland 0 pont
Christijan Albers 0 pont (18./k, 15./12., 17./11., 20./k, 16./13., 18./k)
Tiago Monteiro 0 pont (19./17., 16./13., 20./k, 19./16., 18./12., 17./16.)

A leglélektelenebb csapatként emlegetik a Midlandet, autói szürke színe pedig cseppet sem javít a külsőségeken. Az orosz licenccel versenyző, román csapatfőnök, Colin Kolles által irányított gárda csak a Super Agurival szemben versenyképes, és egyelőre semmilyen jel sem utal arra, hogy előrébb lépne. Túl nagy a kontraszt Eddie Jordan mindig vidám, citromsárga csapata és az utódja között, ráadásul Imolában még nevetségessé is tette magát félig kész motorhome-jával.

Ami a pilótákat illeti, sem Monteirónak, sem Albersnek nem kedvez, hogy azonos súlycsoportba tartoznak. Mindketten remek pilóták, ám egy kiscsapatból csak úgy tud feltörni valaki, ha nagyon megveri a csapattársát. Ehhez viszont gyenge ellenfél kell, mint amilyen Tarso Marques volt Fernando Alonso vagy Alex Yoong Mark Webber mellett a Minardinál. Persze ki tudja, lehet, hogy a fent említett pilóták mellett Albers vagy Monteiro is eltörpült volna – erre sohasem kapunk választ.

Magukkal szúrnak ki, ha jól mennek
Toro Rosso 0 pont
Vitantonio Liuzzi 0 pont (15./11., 13./11., 12./k, 16./14., 14./k, 15./k)
Scott Speed 0 pont (16./13., 12./k, 18./9., 18./15., 17./11., 16./k)

Tízhengeres motorjai miatt az idény elején több csapat is támadta, és bár a nagyok leszálltak róla, a Midland továbbra is hőzöng a jogosulatlannak vélt előny miatt. Az MF1 szerint ugyanis a spórolásra cseppet sem rászoruló Toro Rosso gátlástalanul kihasználja a Minardinak adott kedvezményt, esélyt sem adva a másik két kiscsapatnak, hogy felvegye vele a versenyt.

Amitől a többiek féltek, hogy a robbanékonyabb erőforrásai miatt nemcsak a Midlandet és a Super Agurit, hanem más istállókat is megveri, az utóbbi versenyeken nem igazolódott be. Legfeljebb megnehezíti egy-két csapat feladatát, de csak azokét, amelyek valamiért egyébként sem esélyesek a pontszerzésre.
A kivétel az Ausztrál GP volt, amelyen Liuzzi játszi könnyedséggel előzte meg Michael Schumacher Ferrariját, Speed pedig a nyolcadik helyen ért célba David Coulthard előtt. Igaz, utóbbitól elvették a pontját, mert sárga zászlónál előzte meg a skótot.

Nem könnyű egyébként a két pilóta helyzete, ha ugyanis túl jól teljesítenek, azt mondják, hogy az nagyrészt a tízhengeres motornak köszönhető. És minél jobban mennek, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a szabályalkotók még inkább visszafojtják az erőforrásukat. Nekik így elsősorban egymással kell megvívniuk, és bár az edzéseken egy kivétellel mindig Liuzzi volt a jobb, melbourne-i kilencedik helye miatt az amerikainak sem kell szégyenkeznie. Mindkettejük szeme előtt az lebeg, hogy esetleg a Red Bullhoz szerződik, erre a tapasztalata miatt Liuzzinak van nagyobb esélye.

Elmaradnak a tavalyi szintjüktől
Red Bull 2 pont
David Coulthard 1 pont (13./10., 19./k, 11./8., 14./k, 12./k, 21./14.)
Christian Klien 1 pont (8./8., 8./k, 13./k, 17./k, 15./k, 14./13.)

Amilyen üde színfolt volt tavaly ilyenkor a Red Bull a Formula–1-ben, olyan csalódást kelt az idén. Éppen az egy évvel ezelőtti villámrajt emelte magasra a várakozást a tehetős magáncsapattal szemben, de úgy tűnik, a Jaguar utódjánál jelenleg arra várnak, hogy munkába lendüljön Adrian Newey tervezőmérnök, és majd az ő autójával sokkal többre lehet képes a csapat.

Coulthard Ausztráliában szerencsésen szerzett pontot, de azonkívül nemigen lehet látni, eltűnik a mezőnyben, ez pedig nem sok jót jelent majd akkor, amikor leül tárgyalni a jövőről a vezetőkkel. Klienre a szabadedzéseken fel lehet figyelni, szombat délelőttönként rendre elhiteti a csapattal, hogy lehet keresnivalója, de ezután jön a csalódás. Az istálló vezetősége jogtalanul követel jobb szereplést az osztráktól addig, amíg Coulthard is gyengén muzsikál.

A csapat egyébként elégedetlen a Ferrari motorjaival, és jövőre vissza akar állni a Cosworth-erőforrásokra. Ennek érdekében Dietrich Mateschitz meg is vásárolná a motorgyárat, de erre csak akkor kerülne sor, ha nem tudna megegyezni a Volkswagennel. A német konszern négy márkáját is támogatja a Red Bull különböző sorozatokban (a VW-t a terepraliban, az Audit a német túraautó-bajnokságban, a Seatot a túraautó-vb-n, a Skodát pedig a rali-világbajnokságban), esedékes lenne az F1-es szerepvállalása is.

Ralf Schumacher viszi a hátán a csapatot
Toyota 7 pont
Ralf Schumacher 7 pont (17./14., 22./8., 6./3., 6./9., 10./k, 6./k)
Jarno Trulli 0 pont (14./16., 9./9., 9./k, 9./k, 7./9., 7./10.)

A világ egyik legtehetősebb autógyára, amely évről évre képes rekordot dönteni a profitját tekintve, a Formula–1-ben még nem tud olyan sikereket elérni, amelyek méltók lennének a híréhez. Ráadásul mindenki azt emlegeti, hogy égbekiáltóan magas a költségvetése, meg hogy a Honda, a másik japán közelebb jár a csúcshoz, mint a Toyota.

Mondják, a Honda versenymárka, amely utcai autókat is épít, míg a Toyota autógyár, amely olykor versenyzésre adja a fejét. Itt a Hondával szemben az ésszerűséget előbbre tartják, mint a szenvedélyt, és ez a sportban nem feltétlenül vezet eredményre. Pedig lassan tényleg ideje lenne felzárkóznia az élcsapatok közé.

Az idén, eddig úgy tűnik, csak Ralf Schumacherben bízhat a csapat. A németnek nagyon fekszik az új időmérő rendszer, ebben ugyanis nincs akkora nyomás rajta, mint az egykörösön volt. Egyszer került nagy bajba, Bahreinben még az első időmérő periódust sem élte túl. A versenyeken ugyanakkor Trullival ellentétben képes arra, hogy megőrizze vagy javítson a rajtpozícióján, kiegyensúlyozott teljesítménye Ausztráliában dobogós helyezést eredményezett.

Trulli bajba került az új időmérővel, itt már nem tűnhet ki úgy, mint tavaly, ráadásul a futamokon is lassan visszaesik. Jenson Button mellett ő az, aki túl jól megy az időmérőn ahhoz képest, amit aztán a versenyen tud produkálni.

Ha a csapat nagy nevet akar igazolni, meg kell szabadulnia egyik pilótájától, és jelenleg úgy tűnik, Trulli esélye kisebb a maradásra. Mike Gascoyne technikai igazgató példája is mutatja, hogy a fontos emberektől is szívbaj nélkül megválnak.

Jól sikerült a kezdés, de sok a műszaki hiba
Williams 10 pont
Mark Webber 6 pont (7./6., 4./k, 7./k, 10./6., 19./k, 11./9.)
Nico Rosberg 4 pont (12./7., 3./k, 14./k, 13./11., 22./7., 13./11.)

Ahhoz képest, hogy motor- és gumiszállítót, valamint egy pilótát is váltott a csapat a télen, remek kilátásokkal várta az idényt. A Cosworth V8-as motorja teljesítményben a többi erőforrás felett állt, az újonc Rosberg bahreini leggyorsabb köre, valamint a két autó második rajtsort érő malajziai kvalifikációs remekműve pedig azt sejtette, hogy számolni kell a csapattal, amely futamgyőzelmet is szerezhet az idén.

A biztató kezdés után, Európába visszatérve lelassultak a sötétkék-fehér autók, és lassan beleszürkültek a középmezőnybe. Ebben persze szerepet játszik az autó megbízhatatlansága, a korai kiesések és a motorcserék gyakran nem engedik a pilótáknak, hogy megmutassák, mire is lehetnének képesek kevésbé zűrös helyzetben.

Webbert korábban olyannak tartották, mint Trullit, azaz az időmérőn elért kiváló rajthelyezése miatt a versenyen sokadrangúnak tűnt, pedig csak jobb autók közé keveredett a sajátjával, amely nem bírt el a többiekkel. Az idén háromszor ért célba, és valamennyiszer jobb helyen, mint ahonnan elrajtolt. A Renault-nál szóba került a neve a 2007-es idény kapcsán, de az ausztrál szívesen maradna a Williamsnél is, ahol ragaszkodnak hozzá.

Így vannak Rosberggel is, a német a kiváló szezonkezdésével elvarázsolta az F1-et, és bár mostanában keveset lehet látni a versenyeken, a nürburgringi felzárkózása szakmai körökben újfent elismerést váltott ki. Az utolsó helyről az ötödikre is feljöhetett volna, ha a csapat nem változtatja meg egykiállásos stratégiáját kétkiállásossá (így hetedik lett).

Alex Wurz pénteki tesztkörei továbbra is sokat segítenek a gárdán, amely még mindig bármelyik pályán meglepetést okozhat. De nem a Renault-nak vagy a Ferrarinak. ---- B ---- &