Úszással, pihenéssel, no és persze edzéssel töltötte a két mérkőzés közötti napját a magyar U17-es válogatott Luxemburgban. A mieink szerdán 1–0-ra kikaptak Oroszországtól, pénteken Luxemburg ellen lépnek pályára.
Mirkó István
Németh Krisztiánt szerdán nyomta a stoplis, de ígéri, péntekre a góllövôcipôt húzza fel
Mirkó István
Németh Krisztiánt szerdán nyomta a stoplis, de ígéri, péntekre a góllövôcipôt húzza fel
LUXEMBURG – MAGYARORSZÁG - Mondorf, 19.30
Kialudták a magyar 17 évesek az oroszoktól elszenvedett, fájó vereséget csütörtök reggelre. Amint arról beszámoltunk, a mieink a nyitó mérkőzés első húsz percében öt tiszta gólhelyzetet teremtettek, a vezetést mégsem tudták megszerezni. A szünet után pedig kiegyenlítettebbé vált a játék, egyre kevesebb energia maradt a támadók segítésére (az addig aktív Koman Vladimir és Dudás Ádám teljesítménye visszaesett, így Németh Krisztián kevés eséllyel harcolt sokszor három hatalmas termetű bekkel a felívelt labdák megszerzéséért), már nem voltak helyzeteink, és a hajrában – jogtalan szögletet követően – az oroszok gólt szereztek, s a hoszszabbítással együtt fennmaradó mintegy négy percben meg is őrizték előnyüket.
Búskomor buszút vissza a szállodába
Utólag mesélték: a szünetben az orosz edző, Igor Kolivanov üvöltött a gyerekekkel, érezvén, hogy fiai gyakorlatilag nincsenek a pályán. Lehet, a Bologna egykori játékosának volt igaza. A magyarok elkeseredetten, csalódottan buszoztak vissza a szállodába. Hasonlóan szomorúan értékelte a látottakat a meccset a helyszínen megtekintő három felnőttválogatott légiósunk: a belga Anderlecht védője, Juhász Roland, a szintén belga St. Truiden középpályása, Hajnal Tamás, és a francia Metzből távozni készülő Huszti Szabolcs.
Igaz, mások másképpen élik meg az Eb-t: nem messze a mieinktől, egymás melletti asztalnál vacsoráztak a német és a belga küldöttség tagjai. A két csapat az egymás ellen megvívott, és 4–0-s német sikert hozó összecsapás után találkozott újra szemtől szemben. Az egyik asztalnál harsány kacagás, vihorászás, mulatozás közben falatozott a tásaság, fél méterre tőlük a másik csendben, szinte szemlesütve evett.
A vereség ellenére sem dőlt össze a világ
Kitalálnák, hogy a belgák vidámkodtak, míg a németek, a győztes csapat tagjai pedig sokkal visszafogottabban viselkedtek? Persze a fegyelem az utóbbiak erőssége, de – különbözőek vagyunk. Az egyik edző az Eb előtti sajtótájékoztatón – és itt nem a nevek, a szavak a fontosak – az eredményességet tartotta szem előtt, kiugrási lehetőségekről, a menedzserek özönéről, az áhított profi szerződésről beszélt, míg a másik arról, hogy ő csak annyit mondott fiainak, játsszanak nyugodtan, érezzék jól magukat, bármi is lesz az eredmény, karrierjük még csak most kezdődik (maradjunk anynyiban: ez utóbbi edző csapata nyert az első napon). Persze jobb nyerni, mint kikapni, de ha egy találkozó nem úgy sikerül, ahogy eltervezték, még nem dől össze a világ, és szabad nevetni. Így hát helyénvaló volt, hogy a magyar fiatalok kedélyállapota is ugrásszerűen javult: a csütörtök délelőttre előírt fürdés a hotel medencéjében már kitűnő hangulatú volt, és úgy tűnt, a srácok önbizalommal telve várják a hazaiak elleni összecsapást.
Talán nem mindenki tudja: Luxemburg házigazdaként, selejtezők nélkül került Európa nyolc legjobb csapata közé, mindenki más két-, hárommeccses akadályt véve juthatott el ide. Menet közben elvérzett az angol, a francia, az olasz, a tavalyi győztes török – és általunk a portugál, a svéd, valamint az ukrán gárda, s ők alighanem joggal orrolnak meg az UEFA-ra: miképp lehetséges, hogy a nyolc között akad olyan csapat, amely hazai pályán nyitányként hét gólt szed be? A spanyolok ugyanis kényelmesen gurítottak ennyit szegény Fabiano Castellani kapujába, vagyis úgy fest, a vendéglátók bizony kilógnak a sorból. Pénteken éppen Both József fiai ellen javíthatnak Ronny Bonvini tanítványai, így babonából mellőzhetnénk is e bekezdést, mégis megkockáztatjuk: nekünk is több góllal kell nyernünk ellenük, miként az oroszoknak is, és ha így lesz, egyértelművé válik, ami most erősen valószínűnek tetszik: az UEFA részéről hibás döntés volt egy ilyen kaliberű válogatottat rendezőként a legjobbak közé préselni. (A felnőtt Eb rendezési jogának odaítélésénél a kulisszák mögött bizony elárulták már a döntéshozók: korábban nagyban akadályozta a magyarok esélyeit, hogy – a megfelelő úthálózat, a rozzant stadionok, a nem elegendő számú hotelszoba mellett – nincs a kellő színvonalon játszó nemzeti csapatunk, ezért nem akarnak erősebb együttest hátrányos helyzetbe hozni. Ez a szempont itt és most nem érvényesült.)
Akár a cserejátékosok is szóhoz juthatnak
Természetesen Both József csapata arra készül, nehogy a hazaiak rácáfoljanak az előbb leírtakra, és ha az eredmény úgy alakul, több, eddig jobbára csak a kispadon helyet kapó futballista is szóhoz juthat a mieinknél.
A magyar csapat várható összeállítása: Gulácsi Péter – Szekeres Adrián, Lengyel Dániel, Debreceni András, Présinger Ádám – Gál András – Dudás Ádám, Koman Vladimir, Szabó László – Németh Krisztián, Nikházi Márk