„Öreg vagyok profinak”

– Szerdán a Bajnokok Ligájában fölényes győzelemmel búcsúztatta el az AC Milan a német Bayern Münchent. Gondolom, tetszett a meccs.
– Jó színvonalú találkozó volt, de nem mondanám, hogy könynyen jutott tovább a Milan – pontosított Daniele Massaro. – A Bayern München kiváló csapat, a négy egyes veresége ellenére is, és volt olyan pillanata a találkozónak, amikor kérdésessé tehette volna a továbbjutást. A Milan azonban kézben tartotta a meccset, és végül megérdemelten győzött.

– Képesnek tartja volt csapatát arra, hogy elhódítsa a BL-serleget?
– Hogyne, ám erre a címre több együttes is jó eséllyel pályázik. De inkább nem jósolnék…

– A Serie A-ban viszont a Juventus tíz ponttal előzi meg a Milant. A scudetto már alighanem elúszott az önök számára. Egyetért?
– Egyáltalán nem. Ne felejtse: éppen vasárnap este játszik egymással a két csapat, és azon a meccsen bármi megtörténhet. A bajnokság különben sincs lefutva, bár elismerem: a Juventus nagyon jó helyzetbe hozta magát az eddigi fordulók során. A harcot feladni viszont sohasem szabad. Az AC Milan futballfilozófiája ennek határozottan ellentmond, de a klub szurkolói sem engedik meg, hogy Carlo Ancelotti csapata már most lemondjon a győzelemről.

– Közeledik a németországi világbajnokság, amelyre – mint szinte minden világversenyre – esélyesként utazhat el az olasz válogatott is. Mit remél a tornától?
– Kicsit aggódom, hogy a játékosok a megterhelő szezon után nem lesznek tökéletesen friss állapotban, ami talán a színvonal rovására mehet. Ezzel együtt az olasz emberek, a futballtársadalom bizakodó a világbajnokságot illetően. Az utóbbi időben ugyanis több jó eredményt ért el a válogatott a barátságos mérkőzéseken, és ha ebből indulok ki, akkor Olaszországot képesnek tartom a cím elnyerésére. De…

– … de ott vannak a brazilok. Ezt akarta mondani?
– Pontosan. Tudja, más klaszszisok mellett náluk szerepel a világ jelenlegi legjobbja, Ronaldinho, akinek a játéka egyszerűen lenyűgöző. Azt a közhelyes kiegészítést azért hozzátenném ehhez, hogy a brazilon kívül is van még néhány csapat, amely esélyese a tornának. Ám tényleg sok függ attól, hogy a topfutballisták, akik képesek eldönteni egy-egy mecscset, milyen formában érkeznek meg Németországba.

– Az előbb kiemelte Ronaldinhót, mint a világ legprímább futballistáját. De ki a legjobb olasz labdarúgó?
– Francesco Totti.

– Aki éppen sérült. Mit gondol, ott lesz a világbajnokságon?
– Egész Olaszország ebben reménykedik. Akárcsak én.

– Hallott arról, hogy két olasz szakember is edzősködik Magyarországon?
– Hogyne. Tudok Aldo Dolcetti és Dario Bonetti szerepvállalásáról.

– Akkor nyilván azt is tudja, hogy mások mellett az ön korábbi válogatottbeli csapattársa, Giuseppe Signori is nálunk, az FC Sopronban játszik.
– Már hogyne tudnám, hiszen Beppe a barátom, és nem is olyan régen Olaszországban találkoztam vele. Akkor mesélte, hogy Magyarországon futballozik.

– Beszélt másról is?
– Mire kíváncsi?

– Például arra, hogy mi a véleménye az itteni életről, a magyar futballról?
– Sopront kifejezetten hangulatos városnak írta le, és azt állítja, hogy arrafelé jó életszínvonalon élnek az emberek. A magyar bajnokságot nem tartja túl erősnek. Beppe szerint csak két-három csapat emelkedik ki a mezőnyből.

– Ön is játszhatna Magyarországon…
– Nem, nem. Köszönöm, hogy ezt mondja, de én már visszavonultam. Öreg vagyok profinak.

– Félreért. Arra céloztam, hogy évekkel ezelőtt Magyarországon az a hír járta, hogy Daniele Massaro egy kis magyar klubhoz szerződik. A Pécset emlegették annak idején… Kérem, ne nevessen!
– Úgy látja, mosolyogtam? Nos ez nem csak pletyka volt. Azt nem állítom, persze, hogy volt reális alapja annak, hogy Magyarországra igazolok, de valóban felvetődött a lehetősége. Egy menedzser próbált rábeszélni, hogy milyen jó lenne, ha itt futballoznék, de inkább maradtam Milánóban.

– Érdekes történet… Mindenesetre örülök, hogy ezt tisztázta, mert annak idején ezt a híresztelést szinte senki sem vette komolyan. Amikor tavaly Budapesten járt, beszélt arról, hogy a barátnője magyar. Netán a házasságot is tervezik már?
– Ó, nem. Életemnek ezt a szakaszát lezártnak tekintem. Szakítottunk a lánnyal. Sajnos…