Megvan az első MLSZ-elnök jelölt, habár kétségünk sem lehet afelől, lesznek még többen is. Minden bizonnyal az üzleti szférából kerülnek ki azok a szaktekintélyek, akik megmenthetik a gazdasági és morális válságban lévő futballunkat. Mindenesetre jelzésértékű: a futballban és a söriparban ismert cégvezető, Genzwein Ferenc már bejelentette, vállalja a kihívást.
Németh Ferenc
Genzwein Ferencre (középen) hallgat a korábbi sztár, Várady Béla (jobbra), és a DVSC technikai vezetôje, Horváth Béla is
Németh Ferenc
Genzwein Ferencre (középen) hallgat a korábbi sztár, Várady Béla (jobbra), és a DVSC technikai vezetôje, Horváth Béla is
Volt vezetőedző az első osztályban (az 1992–1993-as évadban), irányításával az addig csak botladozó Vasas egyszer csak a tabella első helyén találta magát. Dolgozott szakosztályvezetőként, szaktanácsadóként, elnökségi tagként, feltűnt szponzorként, részvényesként, nem mellékesen sikeres üzletember… Genzwein Ferenc, az Ilzer Sörgyár résztulajdonosa elhatározta, hogy indul az MLSZ-elnök-választáson – immár harmadszor.
Meglehetne ő futball nélkül is, maradhatna egyszerű szurkoló, nézhetné a különböző csatornákon a Barcelona és az Arsenal meccseit, ám valami mégis hajtja őt. Nem hatalomvágyról van szó, mert akik ismerik Genzwein Ferencet, pontosan tudják, milyen ember. Talán ezért is érthetetlen, hogy ebben a zűrzavarban, amikor kapitánya sincs a válogatottnak, amikor a hatalmi harc miatt csak a harag tör felszínre, miért kíván részt venni, mi több, irányítani a széthullóban lévő magyar labdarúgásban. A 49 éves üzletember eltökéltnek tűnik.
– Amióta lapunkban megjelent, hogy megpályázza az MLSZ-elnöki pozíciót, gyaníthatóan több százan hívták fel. Bizonyára voltak, akik megkérdezték, ugye csak tréfál, és persze voltak, akik biztatták, mondván, támogatják. Melyik véleményből volt több? – Senki sem kérdőjelezte meg a szándékomat – mondta Genzwein Ferenc. – Azok, akik megkerestek, egytől egyig egyértelműen a támogatásukról biztosítottak, sőt biztattak. Ez is erőt ad, és persze az is, hogy úgy érzem, most talán tudnék segíteni kedvenc sportágamnak.
– Amire nem mindenki emlékszik: ön már korábban is kacérkodott ezzel a pozícióval. – Először 1994-ben jelöltettem magam, amikor végül Benkő Lászlót választották elnöknek, és én éppen miatta léptem vissza akkor. Másodszor pedig nyolc esztendővel ezelőtt gondoltam úgy, hogy megpróbálom, akkor Kovács Attilát választották meg. No de láthatja, nem ment el a kedvem.
– Rajongásig szereti a futballt, de nem álmodozó típus, racionálisan éli az életét, amit az is bizonyít, hogy fiatalon lett sikeres, irigyelt üzletember. Miért van szüksége az ilyen megmérettetésre? És egyáltalán, hogyan tudja elhelyezni magát a magyar futballzűrzavarban? – Nézze, nagyon sok minden alakul itt. Ahogy ön is mondta, üzletember vagyok, ugyanakkor kívülről-belülről ismerem a magyar futballt, több pozícióm is volt a sportágban. Most fordulóponthoz érkeztünk. A kétezer-tizenkettes Európa-bajnokság nagy-nagy kihívás, ezt a munkát MLSZ-elnökként irányítani óriási felelősség. Ehhez kapcsolódik a stadionrekonstrukciós program, amely ugyancsak nagy, ám gyönyörű munka. És akkor még nem beszéltem olyan célokról, mint a kiscsapatok támogatása, a pályák bezárása ellen folytatott harc és a rasszizmus, illetve a huliganizmus száműzése a lelátókról.
A magyar válogatott nem próbacsapat!
– Szép-szép, amit mond, csakhogy – ahogy Puhl Sándor is nyilatkozta nem is olyan régen – meghalt a magyar futball. – Nem hiszem, hogy meghalt volna. Nézze csak meg, az utánpótlás-válogatottunk milyen remekül szerepelt a legutóbbi selejtezősorozatban. És tegye ehhez hozzá, hogy azok a csapatok, amelyekben a fiatalokra támaszkodnak, milyen jól helytállnak a bajnokságban: Újpest, MTK, Fehérvár. Vannak itt tehetségek, és ott van még a Bozsik-program, úgyhogy ha a jelenünk gyászosnak is tűnik, jövőnk biztosan lesz.
– Ha ön dönthetett volna MLSZ-elnökként, megtartja Lothar Matthäust? – Ez a kérdés már nem időszerű, hiszen Lothar Matthäus Brazíliába szerződött. Egyébként kedvenc játékosom volt. Inkább úgy tegye fel a kérdést, hogy hazai vagy külföldi szakembert választanék-e.
– Máris válaszolhat. – Egyértelműen magyar szakembert neveznék ki. Abszurdnak tartom, hogy idejön egy külföldi szakember, és próbacsapatot csinál a magyar válogatottból, hogy több mint nyolcvan játékost tesztel. A magyar edző képben van, pontosan tudja, kik a válogatott szintű futballisták. Nem győzöm hangsúlyozni, a válogatott nem próbacsapat.
– Megvan már a jelöltje is? – Bizony. Bár kijelölése elnökségi hatáskör, az egyéni véleményem azonban egyértelmű: Nyilasi Tibor lehetne a szövetségi kapitány.
– Nagy kérdés, hogy Nyilasi Tibor végre rászánja-e magát erre a lépésre. Mi van akkor, ha nemet mond? – Akkor jöhetnek a fiatalok. A Mészöly Géza, Pintér Attila, Nagy Tamás, Csertői Aurél fémjelezte korosztályban vannak tehetséges edzőink. Egyébként Róth Antal is figyelemre méltó munkát végzett az utánpótlás-válogatottnál.
A ligával harc helyett inkább együtt dolgozna
– A korábbi MLSZ-vezérkar kacérkodott azzal a gondolattal, hogy esetleg megszünteti a ligát, vagy legalábbis kevesebb jogosítvánnyal ruházza fel. Erről mi a véleménye? – A ligára szükség van. Fontos érdekvédelmi szerv, eszem ágában sem lenne megszüntetni.
– Mit gondol, milyen eséllyel pályázik az elnöki székre? – Az biztos, hogy vannak, lesznek támogatóim, és azt hiszem, jó eséllyel indulok. De… Nem tudom azt sem, kik lesznek a riválisok. Várjuk meg ezt, addig nem is szeretnék ígérgetni, jóllehet egyetlen cél vezérel, végre nyugodt légkört teremteni, a munkára koncentrálni, támogatókat megnyerni ahhoz, hogy a futballra áldozzanak. Összefogás kell, és ugyebár ezt nem csak én mondom.