Egy nehéz meccs a bíróságon

Két ügyet tárgyalt kedden a Soproni Városi Bíróságon dr. Kánics Éva tanácsa.
Az elsőben a soproni orvos, dr. H. I. elleni büntetőügyben elkövetett hamis tanúzás volt a vád, míg B. I. ellen az erre való felbujtás. Az orvos már a nyomozás során beismerte tettét, s bűnösnek vallotta magát (ez a történet röviden: a labdarúgó márciusi ittas vezetéses balesete után az őt segítségül hívó játékos helyett ő adta az első vérmintát a rendőröknek), de hozzátette, a tettével nem a hatóság félrevezetése, hanem a labdarúgónak adandó segítségnyújtás volt a célja. Azoktól, akiket megtévesztett, a bíróság előtt is elnézést kért az egyébként Sopronban köztiszteletben álló orvos.

A felbujtás bűntettében a futballista ártatlannak mondta magát. Segítséget azért kért az orvostól, mert néhány héttel az eset előtt a csapat akkori edzője, Pintér Attila elégedetlen volt vele, s figyelmeztette: szedje össze magát, különben mehet, amerre lát. Akkor attól félt: ha kiderül az ittas vezetés, meneszti a szigorú edző, s azt szerette volna, hogy a klubnál csak magáról a balesetről tudjanak…

Ezt követően a nyári, az egyik videotékában történt erőszakos közösülés kísérletét tárgyalta a bíróság. A futballista szerint a lány próbálta őt rávenni a szeretkezésre, de ellökte magától. A lány szerint viszont az alkohol hatása alatt álló labdarúgó erőszakoskodott vele, szaggatta le láncát, ruháját, majd – miután a lány védekezése közben nekiütődött a feje egy polcnak – abbahagyta. A lányt pszichésen sokkolta az ügy, azóta nem mer egyedül kimenni az utcára, s már nem is a videotékában dolgozik. A szembesítés eredménytelennek bizonyult, a lány a teremben elsírta magát.
Kihallgattak két, akkor a boltban vásárló hölgyet, illetve az üzlet tulajdonosát. A hölgyek tolakodónak minősítették B. I. viselkedését, míg a tulajdonos arról beszélt, az alkalmazottja telefonhívására érkezett a boltba, s értesítette onnan a rendőrséget.

Az ügyész a vádbeszédben bűnösnek mondta dr. H. I.-t, s mivel a köztiszteletben álló orvos három kiskorú gyermek apja, büntetlen előéletű, korlátlan enyhítést vagy intézkedést kért; B. I.-t mind a felbujtásban, mind a közösülés kísérletében bűnösnek vélte, s felfüggesztett börtönbüntetést kért.

Az orvos ügyvédje elismerte védence bűnösségét, de az előélet, s a nyomozás során tanúsított beismerő vallomás miatt felmentést kért. A labdarúgó ügyvédje szerint védence nem törvényszegésre akarta rávenni az orvost, hanem az egzisztenciáját féltette, és akkor amúgy sem volt olyan állapotban, hogy ezt az egészet végiggondolja. Hozzátette: a labdarúgónak inkább okozott volna törést ígéretesen ívelő sportkarrierjében, ha a szerződését felbontják, mint ha az ittas vezetés miatt pénzbüntetésre ítélik, s egy időre eltiltják a vezetéstől. A közösülési kísérlet kapcsán a lány zaklatott állapotát az ügyvéd arra vezette vissza, hogy az ismeretlenségből egy csapásra reflektorfénybe került a kereskedelmi televíziók és az újságok híradásaiban, ezt viselte nehezen – ő egyébként védence verziójának hitt, aki sikeres futballista, jó kiállású fiatalember.

Mindezeket meghallgatva a bíróság meghozta az ítéletet – a doktort egy év próbaidőre bocsátotta, és az orvos elfogadta a rá vonatkozó ítéletet, míg B. I.-t két év börtönbüntetésre ítélte, négy év próbaidőre felfüggesztve –, amire a labdarúgó ügyvédje bejelentette: felmentésért fellebbez.