Nyolcvanegy évvel ezelőtt, 1924. október 5-én született a magyar atlétika egyik legsokoldalúbb versenyzője, Gyarmati Olga. Rendkívüli tehetsége hamar megmutatkozott, 17 éves sem volt, amikor száz méteren országos bajnokságot nyert, egy évvel később pedig magasugrásban diadalmaskodott. Legszívesebben azonban a 80 méteres gátfutásban versenyzett, ám ezt is abbahagyta, amikor 20 évesen férjhez ment.
Valahol Amerikában…
Valahol Amerikában…
Három éven át hiányzott az atlétikai pályáról, de 1947-ben ismét edzésbe állt. Megpróbálkozott a távolugrással, és legnagyobb meglepetésére már az első alkalommal 570 centiméterig szállt. E kiváló eredmény sem volt azonban elég ahhoz, hogy úgy határozzon, a londoni olimpián ezt a számot választja. A gátfutás és a távolugrás között ingadozott, végül a válogatóversenyen elért 599 centiméteres eredménye döntött az utóbbi mellett. Londonba esélyesként érkezett, és esélyeshez méltóan nyert - 569.5 centiméterrel. Hosszú pályafutása alatt nyolc versenyszámban (100 méter, 200 méter, 80 méter gát, magas, távol, súly, ötpróba) 31 egyéni és csapatbajnoki címet szerzett, 1953-ban 623 centiméterre javította az országos távolugrórekordot. Ez akkor a világ harmadik legjobb eredménye volt.
1956-ban a melbourne-i olimpián 11. lett, onnan azonban nem jött haza, Angliában telepedett le. Egy idő múlva ismét férjhez ment, és Amerikába költözött. Amíg férje, Aczél Tamás élt, sikerült tartani vele a kapcsolatot, ám azóta eltűnt az itthoniak szeme elől. Tavaly, 80. születésnapja alkalmából hiába szerette volna felköszönteni a MOB, nem sikerült utolérnie őt.
Csak remélhetjük, hogy eljut hozzá a jókívánság: Isten éltesse 81. születésnapján!