Története legnagyobb sikerének kapujában áll a CFR-Ecomax Cluj együttese, amely ma hazai pályán játssza a Zalgiris Kaunas elleni visszavágóját az UEFA-Intertotó-kupában. A nagy múltú kolozsvári csapat tavaly került fel az első osztályba, ahol a középmezőnyben végzett, s miután a többiek nem tolongtak a részvételért, az erdélyi főváros együttese jutott lehetőséghez. A laza kis nyári történet onnantól kezdve kapott váratlan ívet, hogy a kolozsváriak komolyan vették önmagukat és a lehetőséget.
Florinék (balra) elôször képviselhetik Romániát az Intertotó döntôjében
Florinék (balra) elôször képviselhetik Romániát az Intertotó döntôjében
Az elsősorban ingatlanügyekben "utazó" magyar vállalkozó, Pászkány Árpád által finanszírozott együttes egyébként is a korábbinál nagyobb terveket szövögetett. Ennek első bizonyítékaként szerződtette a Steaua 116-szoros válogatott középpályását, a román aranygeneráció utolsó még aktív tagját, Dorinel Munteanut - játékos-edzőnek. A futballista nagy elánnal látott munkához, tétmeccseken építgette csapatát, amelybe további hat játékos érkezett, közülük azonban csak az ugyancsak volt steauás, Martin Tudor kapus neve csenghet ismerősen. A tavaly 1.5 millió dolláros "beismert" költségvetésű egyesület idei apanázsa legalább négymillió dollár lesz, ami romániai viszonylatban nem tartozik az élvonalba, ám az ár-érték arány, úgy tűnik, egészen kimagasló.
Ezt látszik igazolni a gárda játéka és eredményessége. Munteanu keze alatt néhány futballista valósággal megtáltosodott, a tavaszi idényben jobbára bunkerfocit játszó csapat kinyílt, csaknem kétgólos mecscsenkénti átlagot produkálva. A leglátványosabb "kivirágzást" a csatár Tilinca élte át, aki élete első élvonalbeli gólját az utolsó bajnoki fordulóban lőtte, ám az Intertotó-sorozat hét meccsén hat gól szórt. A biztonságot természetesen maga Munteanu testesíti meg, akinek a jelenléte azonban időnként kiismerhetővé teszi az együttes játékát, hiszen vészhelyzetben rendre őt keresik a tapasztalatlan társak.
Az Athletic Bilbao elleni 1-0-s hazai győzelmet még talán maguk a kolozsváriak is amolyan soha meg nem ismételhető bravúrként kezelték, bár a gyakorlatilag második garnitúrával játszó - Guerrero volt közülük a legismertebb - baszkoknak egyetlen pillanatig sem volt esélyük az erdélyi csapattal szemben. A visszavágón tizenegyesrúgások döntöttek a kolozsváriak javára, s ekkor szentül meg volt győződve mindenki, hogy a San Mamés volt az utolsó dicsőséges állomás. A Saint-Etienne elleni folytatás első felvonása döntetlennel zárult, 1-0-s vezetésnél azonban a CFR-s Anca büntetőt rontott. Franciaországban aztán bátor lila-fehérek léptek fel, kétszer is vezettek, s a hosszabbítás perceiben kapott gól (2-2) már senkinek sem fájt.
A Zalgiris Kaunas elleni elődöntőn már a román bravúrcsapat volt az esélyesebb, s ennek megfelelően idegenben is nyertek Dorinel Munteanu tanítványai. Annyiban még sincs lefutva a mai visszavágó, hogy ez lesz az első találkozó, amelyen a hazaiak nem tudhatják majd maguk között edzőjüket, miután Munteanu két sárga lap miatt pihenőre kényszerül. Ennek ellenére immár senki sem kételkedik a továbbjutásban, a döntőben pedig a Wolfsburgra várnak, amelyben Munteanu befejezte Bundesliga-pályafutását.
A legnagyobb siker persze az lenne, ha végre a szurkolókkal is sikerülne elfogadtatniuk magukat, mert, fájdalom, Kolozsvár első számú csapatának - legalábbis érzelmi szempontból - még mindig a másodosztályban senyvedő Univ. Cluj számít…