Gál Róbertről nem állítható, hogy szerencsés típus volna. Az athéni olimpián hatodik helyen záró tornász ugyanis egy héttel a debreceni Európa-bajnokság rajtja előtt megsérült, pontosabban kiújult egy korábbi izomproblémája, éppen ezért csak vasárnap tudott csatlakozni a hajdúsági megyeszékhelyen készülő magyar válogatotthoz.
Az olimpiai hatodik helyezett Gál Róbert reméli, a debreceni kontinensbajnokságon is pontszerzô pozícióban zár, a nagy álom pedig az, hogy hazai közönség elôtt felállhat az Európa-bajnoki dobogóra
Az olimpiai hatodik helyezett Gál Róbert reméli, a debreceni kontinensbajnokságon is pontszerzô pozícióban zár, a nagy álom pedig az, hogy hazai közönség elôtt felállhat az Európa-bajnoki dobogóra
Noha a KSI válogatott versenyzője az elmúlt napokat jórészt Halasi és Herczka doktor kezelései, no és Hámori gyúró keze között töltötte el, nem látja tragikusan a jelenlegi helyzetet.
- Nem vagyok ijedős típus - magyarázta Gál Róbert, aki Debrecenben talajon és ugrásban szerepel majd. - Természetesen jó lett volna, ha ez a sérülés elkerül, de nem kezdem el előre temetni az Európa-bajnoki szereplésemet.
- Pontosan mi történt? - Egy korábbi nyakizomsérülésem jött elő. Tulajdonképpen az okozta a bajt, hogy a régebbi sérülés elkerülése érdekében rossz fejtartást vettem fel, és emiatt egy ártatlan szituációban meghúzódott a nyakam. Most nagyjából rendben vagyok, igaz, négy napot kihagytam, ez alatt az idő alatt csak erősítettem.
"Ilyenkor már nem lehet csodákat tenni"
- Sokat jelent ez a kihagyás? - Remélem, hogy nem. A kérdés az, hogy a kondícióm mennyire sínylette meg ezt a kényszerpihenőt, de úgy érzem, nincs nagy baj.
- Lenyűgöző a nyugalma. - Nincs értelme feleslegesen stresszelni magam. Amúgy sem vagyok idegeskedős típus. Délelőtt például strandon voltam, nagyon jólesett ebben a hőségben, este moziba megyünk a srácokkal, ezek a programok tökéletes figyelemelterelők.
- Ráadásul önnek már nagy rutinja van abban, hogy mit kell tennie a világversenyek előtt… - Fő a nyugalom. A felkészülésünk végére értünk, ilyenkor már nem lehet nagy csodákat tenni - sem fizikailag, sem a gyakorlatsorokban. A hátralévő napok inkább a mentális feltöltődésről szólnak, amelyben a környezetünk, a családunk, az edzőink nagy segítségünkre tudnak lenni.
- Az ön párja, Krisztina például mivel indította az útjára? - Ô egy angyal. Már abszolút ismeri a rigolyáimat, megérti, ha fáradt vagy éppen nyűgös vagyok, és kitűnő érzéke van ahhoz, hogy a legjobb pillanatban mondjon valami kedves, biztató szót. Most is pozitív gondolatokkal indított Debrecenbe.
- Mit ígért neki, talajon vagy ugrásban visz haza érmet? - Ilyen ígéreteket nem teszek. Természetesen mindketten szeretnénk, ha egy világ- és egy Európa-bajnoki negyedik hely után végre sikerülne a dobogóra állnom, de inkább nem foglalkozom a számokban megfogalmazott célokkal. A pénteki selejtezőben úgy lépek oda a szerekhez, hogy minél sikeresebb gyakorlatot mutassak be. Persze csalódott lennék, ha nem jutnék döntőbe.
- Ez érthető, hiszen az idén a párizsi versenyt leszámítva minden Világkupán a dobogón végzett. - Igen, szép tavaszi sorozat volt ez, a párizsi kilengés miatt pedig nem görcsölök, egyszerűen pont azon a hétvégén jött el a holtpont. Szerencsére az elmúlt évek során már sikerült annyi rutint szereznem, hogy tudom, mi miért történik velem.
"Sok jó tornász van, egyre sűrűbb a mezőny"
- A szereplései, az idei Sao Pauló-i kettős győzelemmel záruló Világkupát leszámítva, arról tanúskodnak, hogy hol talajon, hol ugrásban ér el jobb eredményt. Érzése szerint Debrecenben melyik szeren lesz jobb? - Az tény, hogy az egyik szer mindig jobban megy, de hogy melyikben érek el kimagaslóbb eredményt, arról fogalmam sincs. Ez függ a mezőnytől is, hogy ki milyen formában lép majd a szerekhez. Tudja, sok jó tornász van, és az elitben egyre sűrűbb a mezőny: Dragulescu, Dominguez, Wammes, Karbanenko…
- A románok világbajnoka, Marian Dragulescu néhány száz kilométerre Debrecentől például lehet, hogy éppen önt nevezi meg legnagyobb riválisaként… - Minden előfordulhat.
"Feldob a közönség szurkolása"
- Tényleg, hogy kezeli az esélyesség terhét? - Nincs rajtam teher, valóban nem érzek semmiféle nyomást. Ráadásul engem mindig feldob a közönség szurkolása, tényleg ötven százalékkal jobb teljesítményre vagyok képes, ha érzem, hogy szorítanak értem.
- Ezt már tapasztalhatta a három évvel ezelőtti debreceni világbajnokságon. - Remélem, most is olyan sokan lesznek majd a Főnix-csarnokban, mint akkor. Igaz, ez egy kicsit más verseny: úgymond "csak" Európa-bajnokság, no és nincs olyan világklasszisunk, mint amilyen akkor Csollány Szilveszter volt.
- Ô is az első jelentősebb eredményét, egy harmadik helyet az 1990-es lausanne-i Európa-bajnokságon érte el. - Igen, valahol el kell kezdeni. Ráadásul, pontosan Szilas debreceni világbajnoki győzelmének köszönhetően, már azt is tudom, hogy milyen hazai közönség előtt dobogóra állni.
- Ha most választhatna, hogy a debreceni Európa-bajnokságon vagy az őszi melbourne-i világbajnokságon legyen dobogós, melyik mellett döntene? - Nehéz kérdés, de tudom a választ. Debrecenben talajon, Melbourne-ben pedig ugrásban jöjjön az az érem. Látja, nem vagyok telhetetlen!
GÁL Róbert Született: 1979. március 30., Budapest Klubja: KSI Edzője: Vereckei István Legjobb eredményei: olimpiai 6. (ugrás, Athén, 2004), vb-4. (ugrás, Anaheim, 2003), Eb-4. (talaj, Ljubljana, 2004), 3x Vk-győztes (talaj, Cottbus, 2003, ill. talaj és ugrás, Sao Paulo, 2005)