Kamatoztak a nehéz edzések

Az 1500 méter mindig a legelismertebb atlétikai számok közé tartozott, nem véletlenül került be rendszeresen a Golden League-sorozat programjába. Ráadásul az idén ezen belül is kiemeltnek számít, hiszen úgynevezett prémiumszám, amelyben alkalmanként 15 ezer euró jár a győzelemért. El lehet tehát képzelni, mekkora a konkurencia, s ilyen mezőnyben diadalmaskodott Varga. Nem véletlenül választottuk tehát az olimpia előtt két héttel a hónap sportolójává.
Hosszú évek várakozását igazolta a párizsi diadal. Bár a szombathelyi atléta nyolcszázasként kezdte pályafutását, edzője, Babinyecz József - aki tíz éve irányítja a munkáját - mindig hangoztatta, hogy Judit igazi száma az 1500 méter lehet. Ifjú tehetségként először 1995-ben a nyíregyházi junior Európa-bajnokságon hívta fel magára a világ figyelmét, 800 méteren egyéni csúccsal a negyedik helyet szerezte meg. 1998-ban a fedett pályás Európa-bajnokságon már a felnőttek között ugyanezen a távon bronzérmes lett, a budapesti Eb-n azonban kedvenc számában nem jutott döntőbe. 1500-on viszont ott lehetett a fináléban, s ez a fordulat talán őt magát is meglepte. A hosszabb távra való átállás nem ment könnyen.

Visszavonult, aztán visszatért

"Tulajdonképpen a budapesti Európa-bajnokság éve volt az első, amikor Judit a nyolcszázat teljes egészében végig tudta futni - magyarázta Babinyecz. - Addig négyszáz és hatszáz méter között volt egy üres kétszáz métere. Az ezerötszáz ezt megelőzően legalább olyan távol állt tőle, mint a gerelyhajítás, s bár az Európa-bajnokságon 4:08.86 percet ért el, még nem tudott versenyezni a távon. Alkata alapján ugyan már ekkor lényegesen jobb eredményt futhatott volna, de főként lelki okok miatt erre még nem volt képes. Nyolcszáz és ezerkétszáz méter között volt egy teljes üres köre. Persze lassúbb, taktikai versenyen így is sikeres lehetett, elő is fordult, hogy győzött neves versenyzők előtt, például 1999-ben Hechelben, de arra, hogy igazi ezerötszázas legyen, tavalyelőttig várni kellett."
Kevésen múlott, hogy örök titok maradjon az, hogy Varga ezen a távon mire képes. A sydneyi olimpiára ugyanis - bár teljesítette a szintet - nem vitték ki, ezt követően különféle sérülések kínozták, és a 2001-es éve sem sikerült. Ezért úgy határozott, hogy befejezi versenyzői pályafutását. Csak saját szórakoztatására sportolt tovább, hetente kétszer úszott, futott és aerobikozott. Legnagyobb meglepetésére azonban nemcsak egyre jobban élvezte a levezető edzéseket, a lábai is egyre könnyebben vitték. Előbb gondolkodási időt kért az edzőjétől, majd edzéstervet. A felkészülése remekül sikerült, s bár kisebb sérülések olykor abban az évben is hátráltatták, kitűnő sorozatot produkált. Májusban 1500 méteren győzött a dohai Grand Prix-viadalon, ugyancsak első lett Milánóban 800 méteren, Sevillában pedig a rövidebb távon 2:01.00 perces egyéni csúcsot futott. Négy Golden League-viadalon végzett a legjobb hat között, Monte-Carlóban 4:01.38 perces országos csúccsal negyedik lett, Zürichben 4:01.26 perces újabb rekorddal hatodikként ért célba. Az Európa-bajnokságon nagy küzdelem után éppen csak lecsúszott a dobogóról, a Grand Prix-döntőben az ötödik helyen végzett. Rendkívül sikeres év volt ez - és elhitte, hogy valóban az 1500 méter az ő távja. Az edzésmunkája azonban még most is jelentősen eltér a legtöbb ezerötszázasétól. ---- "Ez egy olyan edzésprogram, amely Varga Judit testére és lelkére épül - vélekedik Babinyecz. - Változatlanul sok benne a nyolcszázasok edzésére emlékeztető elem. Juditnak szüksége van a jó hajrájára, mert sajátos stílusban versenyez. Képtelen a tülekedésben részt venni, ezért a táv nagy részében a mezőny végén fut. Emiatt azonban eredményében felértékelődik a szerencse szerepe. Ha előtte buknak, vagy sokan egymás mellett futnak, esetleg széthúzódik a mezőny, nehéz dolga van."
A 2002-es remeklés után Judit tavaly nem úgy szerepelt, ahogy megálmodta. Bár az oslói Golden League-viadalon már dobogóra is állhatott, Ostravában pedig két perc alá szorította a nyolcszázas rekordot (1:59.46), a világbajnokság előtt tudni lehetett, hogy baj lesz. A vérképe nem volt megfelelő, márpedig egy középtávfutó esetében ez feltétele az eredményességnek. Párizsban nem jutott döntőbe, de a monacói világdöntőn ismét ötödik lett. Ez az éve szintén nem úgy indult, ahogy szerette volna. Betegség és sérülés miatt egy egész hónap kiesett a felkészüléséből, csak júniusra lett panaszmentes. A tavaszi kemény edzések azonban végül kamatoztak, és Párizsban fantasztikus versenyzéssel megnyerte a Golden League-viadalt. Azóta Olaszországban készül, hiszen élete felét már jó ideje olasz barátjával ott tölti.
"Judit egyedül is képes a magas szintű edzésmunka elvégzésére. Centire, grammra lebontott edzéstervet kap tőlem, s azt maradéktalanul teljesíti. Sokan furcsállják, hogy ilyen távedzéseket tartunk, de szerintem a mienk már egy magasabb rendű kapcsolat. Tíz év után félszavakból is értjük egymást."

Athénban bármi megtörténhet

Az olimpia előtti utolsó napokat Judit itthon tölti, s mint mondta, nem foglalkozik az athéni esélyekkel. A mezőny ugyanis nagyon sűrű, ezért ő csak a saját edzésére figyel.
"Azzal még nem lennék elégedett, ha tanítványom bejutna a döntőbe - mondta Babinyecz. - Ez még akkor is így van, ha a világversenyek legnehezebb része maga a döntőbe jutás. Sok múlhat ugyanis a szerencsén, azon, hogy Juditot melyik futamba, kik mellé sorsolják, és hogy milyen lesz a tempó. Előfordulhat, hogy annak ellenére nem jut be a fináléba, hogy ennek érdekében minden tőle telhetőt megtesz. Ebben az esetben bosszúsak leszünk, de őt senki sem hibáztathatja. Ha viszont bekerül a döntőbe? Bármi megtörténhet. Csakhogy szinte minden ellenfelével kapcsolatban elmondható ugyanez." ---- 1. Varga Judit (atléta) 25 pont
Az első magyar futó, aki Golden League-viadalon nyert, Párizsban 1500 méteren ért elsőként célba
2. Biros Péter (vízilabdázó) 20 pont
A Világligát megnyerő magyar válogatott leggólerősebb játékosa, az Unicum-kupa gólkirálya és a torna legjobb játékosa
3. Annus Adrián (atléta) 16 pont
A debreceni ob-n kalapácsvetésben 83.65 méteres dobással nyert, ami akkor a világ legjobb idei eredménye volt
4. Risztov Éva (úszó) 12 pont
A magyar bajnokságon hihetetlenül magabiztos szerepléssel tíz aranyéremmel gazdagította gyűjteményét
5. Cseh László (úszó) 10 pont
Lábsérülését megelőzően hat magyar bajnoki címet szerzett, 200 m hátúszásban országos csúcsot ért el, 200 m vegyesen 2:00.44-es idővel csapott célba
6. Sós Ildikó (vízilabdázó) 8 pont
A goriziai előolimpia legjobb kapusa - a magyar csapat csak rosszabb gólkülönbséggel szorult a második helyre
7. Csabai Edvin (kenus) 6 pont
A bergeni maratoni vb-n két aranyérmet szerzett, kenu egyesben és párosban
8. Kótai Mihály (ökölvívó) 4 pont
Harmadszor is megvédte WBF-világbajnoki övét, ezúttal a Trinidad és Tobagó-i Trumpet ellen
9. Pálinger Katalin (kézilabdázó) 2 pont
Az olimpiai tesztmérkőzéseken kimagasló formában védett
10. Jakab János (asztaliteniszező) 1 pont
A budapesti Európa-bajnokságon két győzelmet jegyzett, ifjúsági egyesben és Li Binnel vegyes párosban

Az összetett állása
1. Cseh László (úszó) 60 pont
2. Iványi Dalma (kosárlabdázó) 38 pont
3. Janics Natasa (kajakozó) 36 pont
4. Erdei Zsolt (ökölvívó) 35 pont
5. Sebestyén Júlia (műkorcsolyázó) 33 pont
6. Bedák Pál (ökölvívó) 28 pont
7. Sidi Péter (sportlövő) 25 pont
Torghelle Sándor (labdarúgó)
Varga Judit (atléta)
10. Balogh Gábor (öttusázó) 20 pont
Biros Péter (vízilabdázó)
Sike József (sportlövő)
Kapros Anikó (teniszező)
Vereckei Ákos (kajakozó)