Az olimpiáig utoléri magát

Három évvel ezelőtt az edmontoni világbajnokságon a negyedik helyen végzett, két éve a müncheni Európa-bajnokságon bronzérmet nyert, tavaly a párizsi világbajnokságon hatodik lett. Természetes, hogy ezek után az olimpián is pontszerzőhelyre várják őt a szakemberek.
– Sajnos az idei felkészülésem sem volt gondtalan – nyilatkozta Vaszi. – Mivel fájt a lábam, a fedett pályás világbajnokságra rúdugrásban készültem, ám az indulástól vissza kellett lépnem, mert megsérült a talpam. Szerencsére elég hamar rendbe jöttem, és kis lemaradással, de elkezdhettem a munkát.

– Úgy tudom, így is rendszeresen kezelésre járt.
– Amikor elkezdtem igazán terhelni az izmaimat, azonnal sajgott minden porcikám. Állandó látogatója lettem a tatai edzőtábor, illetve a KSI orvosi rendelőjének, az utóbbi időben azonban már ritkábban van szükségem kezelésre.
– Két hete a versenyzést is elkezdte.
– Igen, bár még messze vagyok a jó formától. Egyelőre edzésből indulok, egyetlen versenyre sem pihentem még rá úgy, ahogyan szoktam. Három héttel ezelőtt a derekamnál becsípődött egy ideg, emiatt négy technikai edzésem kimaradt, ami nagyon sok. A versenyekkel ezeket is pótolom.
– Ennek ellenére már 658 centiméternél tart.
– Vagyis bennem van a 680 fölötti ugrás lehetősége. A szükséges munkát elvégeztem, a futásom azonban még nincs rendben. Ha valahogy eljutok az elugródeszkáig, akkor már nincs baj, ott már lő a lábam. A nekifutásomat azonban még rendbe kell tennem. Nem tett jót nekem az idei esős, hideg idő, de az olimpiáig lassan utolérem magam.
– Hogy alakul a játékok előtti programja?
– Legközelebb a római Golden League-viadalon indulok, aztán az országos bajnokságon lépek pályára, majd Madridban és Stockholmban versenyzek. Remélem, most már előrukkolok valami jobb eredménnyel. Rómában persze inkább a helyezés a fontos, már csak azért is, mert az olasz fővárosban képtelen vagyok nagyot ugrani. A többi versenyen már kellenének a centiméterek is, hiszen az megnyugtató lenne az olimpia előtt. Nincs már sok időm, és 650 körüli eredményről Athénban nehéz lenne 670-680-ra fejlődni. Még az a szerencse, hogy már tavaly megugrottam az olimpiára a nevezési szintet, így amiatt nem kell kapkodnom. Abból csak újabb sérülés lehetne. Így viszont egyedül az athéni versenyre összpontosítok, tudom, hogy jobb állapotban vagyok, mint tavaly ilyenkor, már csak a versenyzésbe kell visszarázódnom.

– Az olimpián mire számít?
– Nehéz erről nyilatkozni. A mezőny nagyon erős, többen ugrottak már az idén hét métert, s öten-hatan képesek ekkora teljesítményre. Persze, kérdés, hogy ki mennyire tudja tartani a formáját.
– Saját magától mit vár?
– Szeretnék pontszerzőhelyen végezni.
– A nagy meleg miatt a selejtező és a döntő is este lesz. Ez hogyan érinti önt?
– Túl későn nem szeretek versenyezni. A hét-nyolc órai kezdés még elmegy, a kilenc azonban már későn van. Igaz, ugrottam már ilyenkor is 682 centimétert.
– Ha jól tudom, szeret jóval a verseny kezdete előtt a helyszínre utazni.
– Nekem időre van szükségem ahhoz, hogy megszokjam a helyi klímát és a pályát. Évekig küzdöttem azért, hogy elhiggyék, csak akkor érek el jó eredményt, ha időben a verseny helyszínén lehetek. A múlt hét végén az Európa-kupán Isztambulban az athénihoz hasonló párás, meleg idő volt. A megérkezés másnapján jól éreztem magam, a versenyre azonban szétestem. Kellett volna még néhány nap ahhoz, hogy ismét erőre kapjak.
– Athénba mikor utazik?
– Azt kértem, hogy két héttel, de legkevesebb tíz nappal a selejtező előtt a helyszínen lehessek. Remélem, így is lesz, hiszen csupán egy-két centin múlik majd, hogy ki hol végez. ---- A hét méter feletti ugrás érhet aranyat
Az idén eddig 676 centiméterrel Ajkler Zita vezeti a távolugrók hazai ranglistáját, de biztos, hogy hamarosan Vaszi Tünde is ugrik ekkorát. Az olimpián elsősorban az oroszoktól várok jó eredményt, de ha indul, Marion Jones is esélyesnek számít. Az én titkos favoritom Fiona May, bár az idén még nem nyújtott különösebb teljesítményt. Azt hiszem, a győztesnek túl kell ugrania a hét métert, a dobogóhoz ehhez közeli eredmény kell. Az érmesek mögött sűrű lesz a mezőny. Ilyen nagy versenyen egyébként nehéz megismételni a legjobb eredményt, hiszen már a selejtezőben elfáradnak a versenyzők. Az IAAF úgy állapítja meg a selejtezőszintet, hogy azt lehetőleg ne ugorják túl tizenkettőnél többen. Emiatt viszont a legtöbben három kísérletet tesznek a selejtezőben is, így elfáradnak. Ugyanakkor a nagy mezőnyök miatt egy-egy sorozat félóráig is eltarthat, elképzelhető, hogy milyen pszichés terhet jelent egy rontott ugrás után a várakozás. Aki a selejtezőn túljut, a döntőben már felszabadultan versenyezhet. Athénban a nagy meleg is megtizedelheti a mezőnyt. Az izmoknak ugyan jót tehet a magas hőmérséklet, de éppen mert hosszúra nyúlhat a verseny, a szokásosnál jobban kimerülhetnek a résztvevők, a nagyobb sóveszteség pedig sérülést okozhat. Erre külön figyelni kell.

Szalma László (olimpiai és vb-4., országos csúcstartó) ---- Tatjana Lebegyeva (Oroszország)
A világ legjobb hármasugrója, aki Athénban duplázásra készül. Ezt a bravúrt márciusban a budapesti fedett pályás világbajnokságon már megtette, hármasban háromszor javította meg a fedett pályás világcsúcsot (15.36), távolban 698 centiméteres eredménnyel lepte meg ellenfeleit. Hármasban Sydneyben a második helyen végzett, az edmontoni és a párizsi világbajnokságon diadalmaskodott, Sevillában negyedik volt. A müncheni Európa-bajnokságon kisfia születése miatt nem indult. Ebben a szezonban már többször is meggyőzően teljesített, többek között legyőzte Marion Jonest is.

Tatjana Kotova (Oroszország)
Az Üzbegisztánban született, majd Tadzsikisztánban s most Szibériában élő atlétanő – akinek az édesapja ukrán – két évvel ezelőtt 742 centiméteres ugrással sokkolta ellenfeleit. Sydneyben még nem állhatott fel a dobogóra, negyedik lett, azóta két világbajnokságon nyert ezüstérmet, az Európa-bajnokságon pedig győzött. A 28 éves atléta az utóbbi négy fedett pályás világbajnokságon két arany- és két ezüstérmet gyűjtött. Korábban rendre hét méter fölötti eredményeket ért el, ez az idén még várat magára. Ha jó lesz a formaidőzítése, Athénban ugrik ekkorát.

Marion Jones (Egyesült Államok)
A sydneyi olimpia sztárja három arany- (100 m, 200 m, 4x400 m) és két bronzéremmel (távol, 4x100 m) tért haza az ausztrál városból, s Athénban is több számban rajtol majd. Hogy pontosan melyekben, az az amerikai válogatón elért eredményeitől is függ. Az idén nehezebb dolga lesz, mert tavaly kisfia született, s még nem nyerte vissza régi formáját. Világbajnokságokon 100 méteren két arany- és egy ezüstérmet gyűjtött, 200 méteren Edmontonban második lett, 4x100 méteren kétszer volt tagja a bajnokcsapatnak. Távolugrásban 1999-ben a harmadik helyen végzett. Legjobbja 731 centiméter.

Elva Goulbourne (Jamaica)
A 24 éves karibi atléta májusban 716 centimétert ugrott, ezzel került be az éremesélyesek közé. Igaz, eredményét magaslaton, Mexikóban érte el, ám 0.1 méteres ellenszélben. Az Egyesült Államokban egyetemet végzett atléta azóta nem ugrott különösebben nagyot, de előző évi eredményei alapján az olimpián is képes lehet hét méter körüli teljesítményre. Már Sydneyben is bekerült a döntőbe, ott a 10. helyet szerezte meg, akárcsak egy évvel később Edmontonban. Tavaly Párizsban rosszabbul szerepelt, nem jutott be a fináléba, holott ezt akkor már szinte mindenki várta tőle.

Irina Szimagina (Oroszország)
A 22 éves lány az olimpia meglepetése lehet. Az idén eddig ő érte el a legjobb átlagot, a világranglistán 701 centiméterrel a második helyen áll. Ezenkívül van még egy 699 és egy 691 centiméteres eredménye. Mivel sok a jó orosz távolugró, eddig főként korosztályos világversenyeken szerepelhetett, ifjúsági világbajnokságon ötödik, junior-világbajnokságon hatodik, utánpótlás Európa-bajnokságon második volt. Tavaly győzött az universiadén, két éve a fedett pályás Európa-bajnokságon negyedik lett. Akár még jól is jöhet neki, hogy a két "nagyágyú" mellett kevesebb szó esik róla, így nyugodtan készülhet.


Az NS athéni tippje
1. Tatjana Kotova (Oroszország)
2. Tatjana Lebegyeva (Oroszország)
3. Irina Szimagina (Oroszország) ---- 2000, Sydney, olimpia: 1. Drechsler (Németország), 2. May (Olaszország), 3. Jones (Egyesült Államok), …8. Vaszi Tünde (Magyarország)
2001, Edmonton, világbajnokság: 1. May (Olaszország), 2. Kotova (Oroszország), 3. Montalvo (Spanyolország), 4. Vaszi Tünde
2002, München, Európa-bajnokság: 1. Kotova (Oroszország), 2. Johnson (Nagy-Britannia), 3. Vaszi Tünde
2003, Párizs, világbajnokság: 1. Barber (Franciaország), 2. Kotova (Oroszország), 3. George (India), …6. Vaszi Tünde ---- (Helyszín: Olimpiai Stadion. Egy országból egynél többen, de legfeljebb hárman akkor indulhatnak a versenyen, ha teljesítették az IAAF erősebb nevezési szintjét (670). Egy ország egy versenyzőt akkor indíthat, ha az atléta elérte a gyengébbik (655) szintet. A versenyzők két csoportban, selejtezőn át juthatnak a döntőbe. Az IAAF a mezőny ismeretében állapítja meg a selejtezőszintet, amelyet az augusztus 17-i technikai értekezleten hirdetnek ki. A szint teljesítése esetén az atléta automatikusan a döntőbe kerül. Ha ily módon a finálé résztvevőinek a létszáma nem éri el a 12-t, a selejtezőben elért eredménye alapján a döntő mezőnyét tizenkettőre egészítik ki. A döntőben három sorozat után az első nyolc helyen álló ugró további három kísérletet tehet.)
Augusztus 25.
20.20: selejtező
Augusztus 27.
19.05: döntő