A KSI nagy lovasai

– Világszintű mezőny ide vagy oda, Gál Róbert megjósolta a harmadik helyét.
– Tényleg? – nevet Berki Krisztián. – Hát, nekem is szólhatott volna, akkor talán nem izgultam volna annyira.
– Pedig már épp elég ideje volt arra, hogy megszokja a világversenyek döntőit. Két évvel ezelőtti junior Európa-bajnoki ezüstérme óta számtalanszor szerepelt már fináléban.
– Ez igaz, no de mégiscsak életem első felnőtt Európa-bajnokságán kerültem be a legjobbak közé. Egyébként nem is vasárnap, sokkal inkább pénteken, a csapatverseny napján voltam ideges. Egyrészt csapatszinten minél jobb eredményt akartunk elérni, másrészt pedig itt dőlt el, hogy bekerülök-e a döntőbe. A versenyek előtt azt beszéltük meg az edzőmmel, Kovács Istvánnal, hogy a cél a fináléba jutás. Ez sikerült is, a többit már csak ráadásnak fogtam fel.
erősebb mezőny,
mint rióban

– Azért a Világkupa-győzelem után csak elábrándozott egy dobogós helyről, nem?
– Titkon. Itt ugyanis sokkal erősebb mezőny jött össze, mint Rióban.
– És erre legyőzte az olimpiai, világ- és Európa-bajnok Marius Urzicát!
– Csak azért, mert Urzica rontott. De azért megvallom, tényleg jó érzés, hogy megelőztem őt. Igazából életem eddigi legjobb gyakorlatát adtam elő, és nagyon boldog voltam, hogy ez a legfontosabb pillanatban sikerült.
– Ehhez képest nem nagyon mert ünnepelni. A gyakorlata után Kovács István, a szövetségi kapitány Fazakas Csaba és Gál edzője, Vereckei István is felállva ünnepelt, ön pedig csak egy félmosolyt eresztett meg lefelé jövet a pódiumról.
– Bár éreztem, hogy ez most nagyon jól sikerült, nem mertem elkiabálni. Csak amikor a pontszámomat megláttam, akkor mertem elhinni, hogy ebből dobogó is lehet.
– Az elmúlt hetek eredményeinek függvényében nem fáj a szíve, hogy nem lehet ott az athéni olimpián?
– Már hogyne fájna, de sajnos így alakult. Tavaly a fiúkhoz hasonlóan én is nagyon el voltam keseredve az anaheimi eredmény miatt, de aztán sikerült megnyugtatnom magam. Elvégre még csak tizenkilenc éves vagyok, így lehetek én még olimpiai résztvevő – mondjuk Pekingben.
Akárcsak Hídvégi Vid, aki szinte lekopírozta szobatársa, Berki Krisztián két évvel ezelőtti patraszi eredményét.
– A KSI-ben kötelezővé tették az Európa-bajnoki ezüstöt? – viccelődtünk az utolsó éves junior Hídvégivel.
– Nem, de úgy tűnik, Krisztián hagyományt teremtett. Én pedig tartottam magam hozzá.
– Nehéz volt?
– Nagyon. Főleg azért, mert életem első világversenyén szerepeltem, és teljesen szokatlan volt minden. Bár a felkészülésem az edzőmnek, Laufer Bélának köszönhetően remekül sikerült, azt nem tudtam, pszichikailag hogyan kezelem majd a versenyt.
autóba pattant
az egész család

– Puskás Jenő szövetségi kapitány szerint profiként. A csütörtöki csapatverseny után nagyon büszke volt önre, hiszen éppen a legfontosabb pillanatban hozta élete legjobbját.
– A csapatverseny során mindenki a maximumot adta, és én a döntőben szerencsére még egy lapáttal rá tudtam tenni. Ezért Krisztiánnak is nagyon hálás vagyok, mert a finálé előtti napon ő nyugtatott meg. Ráadásul az is nagyon jólesett, hogy amikor a családom megtudta, hogy döntőbe jutottam, mindenki autóba ült, és kijött szurkolni és gratulálni nekem.
– És a hétszázkettes érmes különítmény mikor ünnepel?
– Az még csak most következik, de biztos vagyok benne, hogy otthon is koccintunk majd a sikereinkre.