Győztes "otthonszentelő”

Ferencváros–Újpest 5-3 (1–1, 1–0, 3–2)
Káposztásmegyer, 700 néző. V: Halassy, Kincses, Bedő
FERENCVÁROS: Bán – Hajdú, Jánosi (2), Hoffman 1, Sándor 1, Serdült (1), Kolbenheyer, Nagy L. (1), Ancsin L., Kaszala 1, Kiss 1, Farkas, Feil, Fekete, Bálint 1 (1), Székely-Mádai, Hetényi (kapus). Edző: Hudák Gábor
ÚJPEST: Sájevics – Szőke, Sprencz, Tolnai, Hidassy 2, Balkóczi, Kovács, Szajbert, Nagy, Muzsik (1), Tomanek (1), Stefanek 1, Hepler, Baróti, Dragomir, Drahovski, Rajcak, Horváth, Csonka, Kordi, Kis, Búzás, Hulina, Szabó, Palla. Edző: Ancsin János
Kiállítások: 30 + 10 perc fegyelmi (Kiss), ill. 37 + 20 perc fegyelmi (Sájevics) + 10 perc fegyelmi (Baróti)

A sokak által várva várt mérkőzés késett, mintha tudta volna, hogy az iránta érzett vágy így csak még tovább fokozódik. Hétkor lett volna a kezdés, ám csak háromnegyed nyolc előtt tombolhatott a tömeg. Az elmaradhatatlan, az előző évekből már-már ismerős arcok a nézőtéren kiegészültek új társakkal. A helyszín vonzotta őket, így kilátogattak Káposztásmegyerre, az AstraZeneca jégcsarnokba, amely immáron a Fradi hokisainak új otthona.
Hosszú idő után újra fedett csarnokban korizhattak a IX. kerületiek, s ez egyfajta emelkedett hangulatot eredményezett. Tény, a környezetet nem lehet öszszehasonlítani a jó öreg Kisstadionnal: merőben más, sokkal felemelőbb, európaibb, barátibb. Minden jóval felszerelt büfé, kényelmes nézőtér, sok-sok elfoglalt szék – az egyik oldalon a Fradi szurkolóival, másutt az Újpest híveivel. A mérkőzés előtt sokan keresték a feljárót a lelátókra, hiszen először jártak itt, ám biztos, hogy nem utoljára, mert jó estéjük volt. Szurkoltak, izgultak, szórakoztak.
Tétje valójában nem volt a találkozónak, mert felkészülési mérkőzést játszott a Fradi az Újpesttel, bár e két klub egymás elleni meccseiben mindig ott lappang a feszültség. A ferencvárosiak augusztus óta ismerkednek a csarnokkal, edzenek, s céljukként tűzték ki, hogy a bajnokságban megszorongatják az éllovas Alba Volánt és Dunaferrt. A technikai feltételek mindehhez adottak, s bár hárman távoztak csapattól, visszatért Sándor, Kaszala, Kiss és Dobos, no és érkezett Dunaújvárosból Holló is. Az Újpest két szlovák hokisát tesztelte, akik próbajátékra jöttek Ancsin János keze alá. Látszott is a lila-fehérek játékán, hogy nincsenek teljesen összeszokva, bár a Fradi sem brillírozott a jégen. Idény eleji formára szoktak ilyenkor hivatkozni, és volt is miért…
Alig tíz perc elteltével a Fradi szép támadást intézett Sájevics kapuja felé, Jánosi szélről pontosan passzolta a korongot a középen jól érkező Kiss elé, aki röpke időre előnyhöz juttatta a "hazaiakat”. Alig két perccel később jött az újpesti egyenlítés, ahogy az lenni szokott, Hidasi pimaszul járt túl Bán eszén. A szünetben a két szurkolótábor tagjai békésen dohányoztak együtt a létesítmény bejárata előtt – mily meglepő, még szóváltásba sem keveredtek. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy több kisiskolás, sőt ovis korú jégkorongkedvelő is kilátogatott Káposztásmegyerre. A pályán annál inkább dúltak az indulatok. A kiállítottak számára fenntartott büntetőpad nem sokat árválkodott. Jól irányzott pofonból többet láthattunk, mint lövésből. Ha már a bunyónál járunk, igazán említésre méltóan püfölte Bálint "lilára” Horváthot, minekutána négy-négy percet pihenhettek az előbb említett padocskán. A közönség pedig felébredt. Na igen, már az ókorban is tudták, mi kell a népnek, hát a cirkusz része itt is garantált volt. Egy biztos, a csarnok akusztikája remek, a "Hajrá, Fradi!” úgy szólt néha, mintha a legmodernebb hangfalak szupererősítőkkel árasztották volna. Rá is fért a gárdákra a buzdítás, mert a pakkról olykor-olykor megfeledkeztek, és mégiscsak egy jégkorongmérkőzést kellett volna játszaniuk… Tömörülés itt, tömeggyűlés ott, bokszjelenetek, majd amikor előkerült a korong, kicsit azt is tologatták. Történt a középső játékrész 6. percében, hogy Bálint révén ismét gólt szerzett a Fradi. Majd Jánosinak többször is sikerült szép szólókat indítania az újpesti ketrec felé, ám a befejezéssel még kisebb gondok adódtak, így az eredmény nem változott. A befejező harmadban ugyan még egyenlítettek az újpestiek, de a Fradi ismét magára talált, s a vége már sima volt. Örültek is a zöldek, hiszen győzelemmel avatták fel az új otthonukat. A hálás ferencvárosi szurkolók pedig hazafelé menet vélhetően a hasonlóan eredményes folytatásról beszélgettek…