– Most például nagyon bizakodó vagyok – kezdte Fekete Annamária. – Már a Budapest Sportarénában is tudtunk edzeni, a lányok jól érezték magukat, jól mozogtak, és azt hiszem, kijelenthető, jól felkészültünk erre a világbajnokságra.– A visszajelzések is erről szólnak, hiszen a szakmai berkekben egyértelmû vélemény, hogy rengeteget fejlődtek a lányok az elmúlt egy esztendő alatt.– Egyrészt most érik be az a többéves munka, amelyet annak idején elkezdtünk, másrészt pedig rengeteget számít, hogy tavaly ősztől velünk dolgozik Marina Ignatyijeva. Marina remek szakember, és úgy érzem, tökéletesen kiegészítjük egymást a munkában. A lányok fejlődésének egyik alappillére, hogy a kemény edzéseknek köszönhetően rengeteget erősödtek és lazultak, nyár végére például elértük, hogy szinte meg sem kotytyant nekik a napi nyolcórás edzéspenzum.– Az elmúlt hetekben sokszor hangoztatták versenyzői, hogy szalaggyakorlatuk vízválasztó lehet.– Valóban sok múlik rajta, hiszen ezzel a szerrel kezdenek, és valljuk be, még nem megy olyan biztosan, mint a karika-labda gyakorlat. Egyébként jó ideje azt sulykolom a lányok fejébe, ha jól sikerül a rajt, vagyis nem rontanak szalaggal, nem szabad leereszteniük, ugyanúgy, ha nem jobban, oda kell koncentrálniuk a karika-labda gyakorlatukra is.– Gondolom, nem lesz egyszerû a következő kérdésre válaszolnia, de ön szerint meglehet az olimpiai kvalifikáció?– Bízunk benne, bár rontja az esélyeinket, hogy nem lesz magyar bíró a profi pontozói karban. Ha nem hinnénk az athéni részvételben, nem is tudtuk volna végigcsinálni ezt a valóban embert próbáló felkészülési időszakot. Mindenesetre a kabaláink már megvannak, ugyanis bevásároltam néhány "mágikus” plüssállatkát. Remélem, ezek majd szerencsét hoznak nekünk a világbajnokságon.