Gál hajszálra a bronztól

Mint a nagyok, akik élvezik a téthelyzetet, a népszerűséget, a tapsot, a közönség szeretetét.
Mint a nagyok. Igaz, ő azt állítja, még messze van a világ legjobbjaitól, pedig az idén nem telt el úgy Világkupa-viadal, hogy talajon vagy ugrásban ne állt volna dobogón. Előjelnek semmiképpen sem rossz! S még kettőt sem pislogtunk, a döntő első ugrója, a kubai Abel Santos Driggs már túl volt mindkét ugrásán, az eredményjelzőn 9.537, a pódiumon pedig már Gál Róbert állt. Míg készülődött, kitekintett a lelátóra, a zászlót lengető magyar delegáció felé, és az a "belépő” vigyor mintha még mindig ott maradt volna a szája szegletében… Aztán elcsendesült a csarnok, s Gál pókerarcot öltött.
Az első ugrás?
Jó, csak egy aprócska elszökkenés. Vereckei István szövetségi kapitány intett a fejével ("Jól van, fiam, jöhet a második…”), s Gál már sétált is vissza a folytatáshoz. Az eredményjelzőn: 9.550. Pontosan annyi mint a kubai versenyzőé.
S Gál ismét nekirugaszkodott, csak abban bíztunk, hogy nem hibáz nagyot.
A második ugrás? Jó, csak egy aprócska elszökkenés. Az arcán megnyugvás. Az eredményjelzőn pedig: 9.525, az összetettben 9.537. Pontosan mint a kubai versenyzőé. Csak nem ismét holtversenyes aranynak nézünk elébe?! Azért az túl nagy álom lenne, főleg egy olyan mezőnyben, amelyben a szer legjobbjai, a kínai Li Hsziao-peng és a román Marian Dragulescu is bemutatkozásra várnak. S valóban, a két sztár legyőzhetetlennek bizonyult, a kubai, magyar "vegyes párost” azonban rajtuk kívül csak a kanadai Kyle Shewfelt tudta megelőzni, így Gál egy bravúros negyedik helyet könyvelhetett el. S az a pimaszos vigyor ismét kiült az arcára. Tudják, mint a nagyoknak…

Mérhetetlenül büszke vagyok arra, hogy idáig eljutottam

– Izgalmakban nem volt hiány ezen a döntőn…
– Ne is mondja – nevet Gál Róbert, aki a negyedik helyen végzett ugrásban. – Végig a torkomban dobogott a szívem. A kubai versenyzővel, akivel az elején holtversenyben az élen álltunk, szinte rátapadtunk az eredményjelzőre.
– Önök ketten kezdték meg a döntőt, aztán jött a brazil Hypolito, valamint az orosz Golocuckov, akik mindketten elrontották az ugrásukat.
– Itt legördült a nagy kő a szívemről. Ekkor már tudtam, hogy az ötödik helynél rosszabb nem lehet, és igazából azt tűztem ki célként, hogy a debreceni nyolcadik helyemhez képest javítsak. Ez talajon, amelyen a hetedikként zártam, már sikerült, de mégiscsak az ugrás a jobbik szerem…
– Éppen ezért maradjunk most ennél a döntőnél. Gondolom, azzal számolt, hogy Hajdú Miklós tanítványa, a kanadai Shewfelt megelőzi.
– Előzetesen igen, de az ugrás döntőjében minden megtörténhet. Shewfeltnek jól jött ki a lépés, de a román Suciu hibázott.
– S ezzel még mindig az előkelő második helyen állt.
– Igen, itt villant fel először az agyamban, hogy ebből akár érem is lehet. Persze nem sok esély volt arra, hogy a román Dragulescu és a kínai Li Hsziao-peng rontson. Mindketten világbajnokok és nagyon-nagyon jók.
– A kínai második ugrásánál a hoszteszlányok már kifelé vezették önöket, ám ahogy láttam, egyáltalán nem nézett előre, csak Li Hsziao-peng produkcióját figyelte. Izgult?
– Nagyon. Bennem volt, hogy hátha… Csak egy hajszál választott el a bronzéremtől. Aztán sikerült a kínai ugrása, és így holtversenyben a negyedik lettem.
– A döntő előtt azt mondta, hogy egy dobogó közeli hely tökéletesen boldoggá tenné.
– Az vagyok. Nem látszik? Általában a második helyezett versenyző az aranyat, a negyedik a bronzérmet siratja, de nekem ez volt eddigi pályafutásom legjobb eredménye, és mérhetetlenül büszke vagyok arra, hogy idáig eljutottam. Azért így utólag azt mondom, hogy az első ugrásomra többet kaphattam volna egy tizeddel…
– Érdekes, a kubai Abel Driggs is azt nyilatkozta, hogy a bírók későbbre tartogatták a magasabb pontszámokat, és hogy önök ketten többet is kaphattak volna.
– Na ugye! De végül is mindegy. Két döntőben szerepeltem, és kijutottam az olimpiára, azt hiszem, elégedett lehetek. A csapatselejtező miatt számunkra nagyon rosszul indult ez a világbajnokság. Néhány nappal ezelőtt, amikor a fiúk elutaztak, arra kértek, hogy mindent tegyek meg a döntőben. Most értük is versenyeztem. Persze szurkolásban így sem volt hiány, hiszen a csapatvezetés, valamint Lőrik Attila és Csollány Szilveszter szinte túlkiabálta a csarnokot.

Olimpiai kvalifikációs világbajnokság, Anaheim
Szerenkénti döntők
Férfiak. Ugrás. Világbajnok: Li Hsziao-peng (Kína) 9.818, 2. Marian Dragulescu (Románia) 9.687, 3. Kyle Shewfelt (Kanada) 9.612, 4. Gál Róbert (Magyarország) 9.537 és A. S. Driggs (Kuba) 9.537-9.537, 6. I. S. Suciu (Románia) 9.443, 7. D. Hypolito (Brazília) 9.387, 8. A. Golocuckov (Oroszország) 9.150. Korlát. Vb: Li Hsziao-Peng 9.825, 2. Alekszej Nyemov (Oroszország) és Huang Hszü (Kína) 9.762-9.762, 4. Cukahara N. (Japán) 9.675, 5. Cso Szeong Min (Dél-Korea) 9.637, 6. B. Wilson (Egyesült Államok) 9.625, 7. E. Lopez Rios (Kuba) 9.575, 8. M. Petkovsek (Szlovénia) 9.562. Nyújtó. Vb: Kaszima Takehiro (Japán) 9.775, 2. Igor Cassina (Olaszország) 9.750, 3. Alekszej Nyemov 9.737, 4. P. Rizzo (Ausztrália) 9.700, 5. Li Hsziao-peng 9.662, 6. A. Jeltkov (Kanada) 9.187, 7. I. Ivankov (Fehéroroszország) 8.762, 8. F. Marée (Franciaország) 8.600
Nők. Gerenda. Vb: Fan Je (Kína) 9.812, 2. Catalina Ponor (Románia) 9.587, 3. Ljudmilla Jezsova (Oroszország) 9.550, 4. Li Ja (Kína) 9.450, 5. E. Gomez (Spanyolország) 8.887, 6. C. Memmel (Egyesült Államok) 8.837, 7. I. Kraszninszka (Ukrajna) 8.550, 8. M. Russo (Ausztrália) 8.537. Talaj. Vb: Daiane Dos Santos (Brazília) 9.737, 2. Catalina Ponor 9.700, 3. Elena Gomez 9.675, 4. A. Munteanu (Románia) 9.400, 5. E. Lepennec (Franciaország) 9.387, 6. S. Harmes (Hollandia) 9.287, 7. A. Pavlova (Oroszország) 9.237, 8. A. Kvasa (Ukrajna) 7.687