Lábujj a hűtőben

Az alábbiakban az amerikai Indianapolisban megrendezett birkózó-válogatóversenyről lesz szó. A küzdelmek arra voltak hivatottak, hogy eldöntsék: októberben ki képviseli az Egyesült Államokat a franciaországi Créteilben sorra kerülő világbajnokságon, illetve az idei Pánamerikai Játékokon a Dominikai Köztársaságban. Talán mégsem túlzás, ha azt mondom – s az olvasó bizonyosan egyetért majd velem –, e háromnapos sorozat néhány epizódja a legihletettebb olimpiai hitvallással is felér…Alighanem már a főhős nevének említése felkelti az érdeklődést, hiszen Rulon Gardner – róla van szó – Sydney ötkarikás játékain a verhetetlenség nimbuszával körüllengett orosz izomkolosszust, a tizenhárom éven át legyőzhetetlen Alekszandr Karelint, a sokszoros világ- és Európa-bajnokot, az olimpiák történetének egyetlen, ugyanabban a súlycsoportban háromszor aranyérmet nyerő nagyságát győzte le a kötöttfogásúak 130 kilogramm feletti kategóriájában.Az amerikaiak elég furcsa szabályokat ötlöttek ki birkózóválogatójuk lebonyolítására: az egyes súlycsoportokban a kiemeltnek nem kellett átvergődnie az első két nap selejtezőin, csak az ezekből győztesen kikerülő kihívóval kellett két győzelemig tartó viadalt vívnia. A 120 kilósok súlycsoportjában a Fekete Óriás, Dremiel Byers élvezte a kiemeltek gond- és meccs nélküli sorsát, azon a címen, hogy ő nyerte meg 2002-ben a világbajnokságot, amelyen Rulon barátunk nem vett részt, s ugyanígy az idei országos bajnokságot is, amelyen az olimpiai bajnok nem jutott el a döntőig.Az utóbbiak magyarázatáról rögvest beszámolunk, előbb azonban zárjuk le az indianapolisi fejezetet. A pénteken és szombaton is a szőnyegen "tipródó” Gardner vasárnap a Byers elleni első meccsét hosszabbításban 3:2-re elveszítette. A másodikban a hat perc leteltekor 2:0-ra vezetett Byers, de mint tudjuk, két ponttal nem lehet nyerni; ismét hosszabbítás következett, amelyben Gardner egyenlített, majd 59 másodperccel a befejezés előtt ellenfelét másodszor is figyelmeztették passzivitás miatt – tehát 3:2-re nyert is. A mindent eldöntő csata hat perc után 2:2-re állt, immár harmadszor jött a hosszabbítás! Az erejével elkészülő Byers minduntalan kimenekült a szőnyegről, két alkalommal is intette a mérkőzésvezető, s végül a figyelmeztetésben ilyesmiért egyáltalán nem részesült Rulon bírói ítélettel győzött – mehet a világbajnokságra és a Pánamerikai Játékokra.A győzelem önmagában sem lebecsülendő értékét akkor ítélhetjük meg valósan, ha tudjuk, mi történt Gardnerrel a népszerűség csúcsaira repítő olimpiai győzelem, valamint a 2001-es világbajnoki aranyérem megszerzése után (a patraszi fináléban egyébként Deák Bárdos Mihályt győzte le). Rulon Gardner képes volt megőrizni szerénységét, józan életfelfogását a hallatlan népszerűséggel járó felhajtás közepette is, megmaradt annak az egyszerű, remek humorú, az élet örömeit sem megvető farmerfiúnak, aki kemény, mindennapos kétkezi munkán nőtt fel a kis wyomingi Afton szomszédságában. Jellemző, hogy amikor diadala után Sydneyben az egyik amerikai újságíró a világ "Number one” birkózójának titulálta, a ceremóniát a sajtóközpontból figyelve saját fülemmel hallottam, ezt mondta: "Nem, nem… Az Alekszandr Karelin. Meg sem közelítem, az én szememben örökre ő a példakép.”Amerika éppen a Valentin-napot ünnepelte 2002-ben, amikor Gardnerék motorosszántúrát szerveztek Wyoming nyugati hegyei közé. A remek snowmobilos Gardner külön utat választott, eltévedt, s belezuhant egy hóval-jéggel borított vízmosás sziklás medrébe. Egy időre elveszítette az eszméletét, és társai sokáig hiába keresték, végül tizenhét órával később találtak csak rá. Közben a hőmérséklet jócskán nulla fok alá süllyedt, elérte már a mínusz húszat. Súlyos fagyásokkal nyomban az aftoni kórházba szállították, testhőmérséklete 30 fokra esett.Fantasztikus szervezete túlélte a kalandot, ám mind a tíz lábujja megfagyott. Az orvosok mindent elkövettek, de jobb lábának középső ujját kénytelenek voltak amputálni. Bőrátültetéssel, a legkorszerűbb módszerekkel, operációk sorával szinte csodát tett vele az orvostudomány, de így is nehezen épült fel, lába meggyengült és deformálódott, a bőre foltos maradt. Eleinte járni sem tudott, tántorgott, imbolygott, de rettentő elszántsággal erősített, és 2002 őszén már ismét ott "gyúrt” a szőnyegen, 2003 májusában pedig – bár mint mondta, "még nem volt kész” – elindult Las Vegasban az országos bajnokságon. Nem jutott el a döntőig, az elődöntőben a légierő éppen egy magyar származású tehetséges növendéke, Corey Farkas győzte le hosszabbításban 4:2-re. Az Indianapolisban történteket már ismerjük. "Az egész küzdelemhez, a felépüléshez Athén adott erőt és hitet – nyilatkozta a válogatót követően. – Ez az esztendő felmérő, de persze csodás érzés volt legyőzni a világbajnokot, s nem akarom lebecsülni a világbajnokságot, sem a Pánamerikai Játékokat, de hát a végső célom Athén, az olimpiai győzelem.”Rulon lábujjairól befejezésül csupán két rövid megjegyzés. Az egyik szakmai: a sérült ujjak még nem tökéletesek, sőt roppant érzékenyek, s a birkózónak mindig külön kellett összpontosítania arra, hogy ellenfelei véletlenül (?) se lépjenek a lábára. A másik inkább pszichikai jellegű: az Athénra szólító nemes inspiráció tárgyi eszköze egy üveg alkoholban tartott, amputált középső lábujj hősünk hűtőszekrényében…