Bravúrközelben a mieink

A két együttes az elmúlt években többször is találkozott: két évvel ezelőtt Kántorék a Splitben aratott 3:2-es diadallal jutottak ki a kontinensvetélkedőre, a tavalyi, tiszaújvárosi selejtezőn viszont a horvátok nyertek. A mostani horvát gárda azonban már nyomaiban sem emlékeztet az elmúlt évire, hiszen mindössze három játékos, Omrcen, Coskovic és Sikiric maradt meg hírmondónak.
Demeter mester felszabadult játékot várt tanítványaitól, és nem titkoltan bízott az újabb sikerben. A kezdőcsapat nem változott a Bulgária ellenihez képest, és szerencsére a mieink küzdőszelleme és hite is megmaradt erre a fontos találkozóra. A horvátoknak sem volt okuk változtatni a belgák elleni győztes csapaton. A hazaiak az elején kemény nyitásokkal lepték meg a mieinket, így rögtön magukhoz ragadták a kezdeményezést. Vulin kezdte a pontgyártást, aztán a többiek is tűz alá vették a magyarok térfelét. Coskovic pontjával már háromra nőtt a két csapat közti különbség, az első technikai szünetnél pedig 8:4 volt az állás. A folytatásban egyre inkább magára talált a magyar válogatott, és a fiúk gondoskodtak róla, hogy elbizonytalanodjon ellenfelük. Tomanóczy ásznyitásával zárkózott fel egy pontra nemzeti együttesünk, Koch rafinált szervája pedig már az egyenlítést jelentette (10:10). Néhány pillanattal később Kántor lépett a nyitóhelyre, ami gyökeres fordulatot hozott. A korábbi világválogatott klasszis egymás után öt elemi erejű nyitással hozta lehetetlen helyzetbe a háló túloldalán álló játékosokat, így nemsokára már 16:12 állt az eredményjelzőn. A megszerzett előnyt sikerült megbecsülni, így a végjátékban már nem volt gond. 20:18 után még egy lapáttal rátettek Veresék: Gelencsér, Kántor aztán újra a válogatottnál magára találó Gelencsér szerzett fontos pontot. 24:20-nál nem voltak irigylésre méltó helyzetben a horvátok, hiszen Kántor szervája következett a sorban. Az elmúlt szezont Japánban töltő négyesütő tudta, mi a dolga: a labda a liberó Nojicról viszszajött a magyar térfélre, Gelencsér pedig be tudta fejezni a szettet.
Válogatottunk a térfélcsere után is lendületben maradt, és a szett elején kétszer is pontot érően állt össze a blokk. Nemcsak centereink iparkodtak, hanem a társak is fegyelmezetten, lelkesen röplabdáztak. Koch nemcsak jó labdákkal tömte a többieket, hanem a pontszerzésből is kivette a részét, a horvátok pedig előbb faragtak két-három pontos hátrányukból, majd utol is érték riválisukat. A játszma középső részében felváltva estek a pontok, 21:21 után ismét a magyarok kerültek lépéselőnybe. Veres ütésével sikerült szettlabdához jutni, de a horvát válogatott tagjai ezúttal megemberelték magukat, és megfordították az eredményt. Előbb Kántor ütése, majd Geiger bravúros mentése hozta vissza a reményt, de Coskovic bombája és a 208 centis óriás, Omrcan sánca eldöntötte a játék sorsát. Egyenlített a házigazda.
A harmadik játékrész elején frissített Demeter, Gelencsér helyett Szekerest dobta harcba. Ez a szett az előzőhez hasonlóan izgalmasan alakult, és sorsdöntő volt, hogy melyik csapat kap el egy jobb sorozatot. A második technikai szünet után ugyan még egy pontra feljöttek a horvátok, de ezután végképp átvették a játék irányítását a mieink. A kiváló összpontosítás mutatta, hogy a játékosok újra hatásos nyitásokkal rukkoltak elő, a horvátok idegességére jellemző, hogy 22:18-nál Omrcan dühödten ütötte fel a labdát a nézők közé. Belejött a magyar gépezet, és a kezdőben ezen a tornán újonc Jánosi egymás után többször is örömtáncot járhatott: előbb szettlabdához juttatta csapatát, majd a 25. pontot is kiharcolta. A negyedik játszma álomszerűen indult, előbb Kántor, aztán Szekeres is kiszerválta az ellenfelet, és a hitehagyottnak tűnő horvátok erejéből mindössze két pontra futotta az első technikai szünetig. A hazaiak cserékkel próbáltak új színt vinni a játékba – mérsékelt sikerrel. Veres parádés pörgetésével hét pontra nőtt az előny, és a tízpontos különbségre sem kellett sokáig várni. Ekkor már látszott, hogy sikerült megtörni a horvát együttest, így a magyar válogatott megnyerte második mérkőzését a Száva partján, és nem utolsósorban visszavágott vetélytársának a tavalyi otthoni vereségért. A 83 perces találkozó utolsó pontját Szekeres szerezte, így a magyarok még mindig reménykedhetnek abban, hogy kijutnak a németországi Európa-bajnokságra. A papírforma alapján a nehezén már túl vannak Geigerék, de a belgák legyőzése sem ígérkezik könnyűnek.

Mestermérleg
Vinko Dobric: – Örülünk annak, hogy szettet tudtunk nyerni a motivált magyar együttes ellen. Úgy érzem, hogy csak az első és a második játszmában voltunk egyenlő ellenfelek.
Demeter György: – Ragyogó, küzdelmes három szett után a negyediket már magabiztosan és meggyőzően nyertük.