A karlsruhei nemzetközi fedett pályás gálán már az első számban, a női hármasugrásban remek eredmények születtek. A kubai Yamilé Aldama az idén már kétszer is nagyot ugrott.
Gebrselassie ezúttal nem futott világcsúcsot Karlsruhéban, de nagyon meggyôzô volt (Fotó: Afp)
Gebrselassie ezúttal nem futott világcsúcsot Karlsruhéban, de nagyon meggyôzô volt (Fotó: Afp)
Először még dél-afrikai edzőtáborozása során ért el 14.85 métert, majd ettől nem sokkal elmaradva nyert Tamperében. Ezúttal élete legjobbjával rukkolt elő, 14.88 métert véstek a neve mellé a harmadik sorozatban. Minthogy még két, 14.50-en felüli érvényes kísérlete is volt, viszonylag stabilnak mondható a formája. Férfi hármasugrásban nem volt kérdés, ki nyer. Jonathan Edwards neve ott virított a rajtlistán, és bár Marian Oprea is bőven 17 méter fölé jutott már idén, ezúttal nem jelentett veszélyt brit riválisára. A szabadtéri világcsúcstartónak két ugrásra volt szüksége, hogy 17.02 méterrel biztosan megnyerje a viadalt, majd ezt követően további négy kísérletét kihagyta. Az ő korában már minden mozdulatot meg kell fontolni, vallhatja a rövidesen 37 éves olimpiai, világ- és Európa-bajnok. Utoljára aztán a közönség kedvéért még egyszer nekiveselkedett, és bár a 17 méteres határt nem sikerült áttörnie, mindössze hét centi hiányzott hozzá.
Haile Gebrselassie ebben a szezonban már elért egy világrekordot, igaz, a ritkán rendezett kétmérföldes távon. Ennek igazi értékét azonban az mutatta, hogy csúcsa két nap múlva túlélte Hicham el-Guerrouj támadását. Minden készen állt tehát a fedett pálya hosszútávfutó főszáma, a 3000 méter rekordjához. A 15 kör nagy részén jól is állt az apró termetű etióp, ám az elején az ukrán Ivan Hesko és a kenyai Laban Rotich hiába hozta a kért időket, a végén már magányosan körözve egy picit elfáradt, így elmaradt saját, Karlsruhéban futott egyéni csúcsától, no meg Daniel Komen 7:24.90-es világcsúcsától is. Ezt egyébként a kenyai éppen Budapesten, az egykori Budapest Sportcsarnokban futotta 1998-ban. Női 1500 méteren Varga Judit volt a nyúl. Európa-bajnoki negyedik helyezettünk kisebb vírusos fertőzéssel küzd, így fordulhatott elő, hogy fiatalabb edzőpartnerének, Papp Krisztinának is diktálta az iramot. Méghozzá olyan jól, hogy Papp élete legjobb eredményét elérve, 4:16.25 perccel lett negyedik. Ami nem sikerült Gebrének, az Wilson Kipketernek sem jött össze. A kenyai-dán 800-as világcsúcstartó – bár 400-nál még nagyon jó volt a részideje – elmaradt legjobbjától. Ezzel együtt ő tűnik a közelgő vb legnagyobb esélyesének, hiszen sem Jurij Borzakovszkij, sem André Bucher nem áll rajthoz. A szervezők az est egyik fő attrakciójának a férfi 300 métert szánták. A műsor végén mutatták be a közönségnek Frank Fredericks-t. Na nem mintha a namíbiai eredményei ismeretlenek lettek volna a nagyérdemű előtt, sőt! A veterán 200-as a mai napig a táv fedett pályás világcsúcstartója, ráadásul 20 másodpercen belüli, szinte űrkorszaki eredménnyel. Ezúttal ebben a kissé szokatlan számban próbálkozott meg a csúcsdöntéssel. Robson da Silva, a kiváló brazil sprinter még 1989-ben, éppen Karlsruhéban érte el 32.19 másodpercét. Fredericksnek ezúttal nem sok hiányzott hozzá, mindössze 17 századmásodperc. Bár a rekord elmaradt ebben a számban is, hősünk biztos lehet benne, hogy 200-on nem lesz gond az állóképességével a vb-n. Az orosz fedett pályás bajnokság zárónapján két világraszóló eredmény született. Natalja Gorelova 1500 méteren Moszkvában 4:00.75 perccel új nemzeti csúcsot ért el, ami kevesebb, mint egy másodperccel marad el Regina Jacobs 3:59.98-as, idén Bostonban elért világrekordjától. A 40 éves amerikai és több mint tíz évvel fiatalabb orosz vetélytársa nyilván hatalmas csatát vív majd Birminghamben az aranyéremért. Hogy Anasztaszja Kapacsinszkaja milyen reményekkel vág neki brit túrájának két hét múlva, nem tudni, annyi azért bizonyos, hogy a 23 éves, korábban főként 400-on, ám ezúttal 200-on induló futó óriási egyéni csúcsot ért el, és 22.59 másodperces eredményével a világranglistát is vezeti.
Elhunyt Chris Brasher
LONDON. Életének 74. évében elhunyt a brit Chris Brasher, az 1956-os melbourne-i olimpia 3000 méteres akadályfutó-bajnoka. Az aktív versenyzés után edzőként tevékenykedő Brasher egyik létrehozója volt az először 1981-ben megrendezett londoni maratoninak, amelyet azóta a világ legnagyobb versenyei között tartanak számon.