Gera Zoltán: grundfutball

– Lehet, hogy kívülről keménynek tűnt az összecsapás, de én inkább úgy fogalmaznék, hogy hajtós meccs volt, amin voltak férfias belépők, de ezek nem lépték át a sportszerűség határát – kezdte Gera Zoltán, a mérkőzés hőse. – Paprikás volt a hangulat, de semmi olyan nem történt, ami egy rangadón ne lett volna természetes.
– Rendben, akkor térjünk a lényegre: nem mindennapi góllal döntötte el az örökrangadót…
– Elismerem, hogy este, amikor néztem a gólösszefoglalót, jót nevettem ezen a szituáción. Tényleg nem egy hétköznapi találat volt. Sőt, úgy is mondhatnám, hogy olyan gól volt, mint amilyenek pókfoci-mérkőzéseken esnek… Ugyanakkor nem ez az első ilyen gólom, hiszen edzésen számtalanszor találtam már így a kapuba. Tipikus grundmozdulat volt, de végül is nem lehet mindig szépségdíjas gólokat lőni, ezúttal is az volt a lényeg, hogy a labda a kapuba kerüljön, s megnyerjük a nagyon fontos összecsapást.
– A lelátóról úgy tűnt, Hajdu Attilával szemben nincs esélye arra, hogy megszerezze a labdát. Ön mégis megpróbálta, s mint kiderült, érdemes volt. Amikor messziről becsúszott, gondolta volna, hogy gól lesz a vége?
– Úgy éreztem, mindenképpen meg kell próbálnom megzavarni a kapust. Amikor jött a labda, azt terveztem, hogy becsúszva elrúgom Hajdu mellett, ám ez nem sikerült. Azzal viszont, hogy épp’ csak bele tudtam piszkálni a labdába, megzavartam a kapust. Ráadásul a labda is kedvezően pattant
vissza hozzám, onnan pedig már csak el kellett lőnöm a labdát, mint annak idején, amikor pókfociztunk.
– Feltűnő volt, hogy a meccsen nem csak a kapust támadta rendszeresen, hanem a védőket, a középpályásokat is. Előfordult, hogy gyakorta a saját tizenhatosáig visszafutott kisegíteni a védőket. Ezekkel a "zavarórepülésekkel” gyakorlatilag az őrületbe kergette az ellenfél játékosait…

– Szerencsére vagyok olyan erőállapotban, hogy a támadófeladataim mellett ezt megtehessem. Tudom, hogy nekem elsősorban a gólszerzés és a társak helyzetbe hozása a feladatom, de ha emellett bírom energiával és besegíthetek a védekezésben a többieknek, akkor miért ne tegyem? Mindig próbálom agresszíven támadni a labdát birtokló játékost, s ezt nagyon nem szeretik az ellenfél védői. Tudom, hogy milyen idegesítő, ha egy lendületből jövő játékos folyamatosan támadja a labdás embert, ilyenkor sokszor megtörténik, hogy bár a labdát nem tudom megszerezni, de rossz megoldásra kényszerítem az ellenfelem.
– Garami József a mérkőzés után arra panaszkodott, hogy a vezető gól megszerzése után érthetetlenül visszavettek az addig diktált tempóból, ráadásul meglepő volt, hogy miután emberelőnybe kerültek, továbbra is az MTK játszotta a kezdeményezőbb futballt. Belülről is érezte ezt?
– A gól után valóban megváltozott játékunk, holott nekünk kellett volna megnyugodnunk, s nem az MTK-nak. A gólig valóban jól játszottunk, utána talán tudat alatt megpróbáltunk még jobban a biztonságra figyelni. Komlósi Ádám kiállítása után azt hittem, eldőlt a meccs és bedaráljuk az MTK-t, ám nem így alakult. A lényeg az, hogy bár voltak helyzetei a házigazdának, éreztem, hogy a védőink és Szűcs Lajos eszén ezen az estén nem lehet túljárni.
– A legnagyobb rivális legyőzése után pénteken már csak a sereghajtó ellen kell nyerniük ahhoz, hogy őszi elsőként teleljenek. Sima meccs lesz?
– Biztos vagyok benne, hogy nem. Nagyon nehéz dolgunk lesz, mivel a Kispest korántsem olyan rossz csapat, mint azt a tabella mutatja. Szóval, kemény mérkőzés vár ránk, de ha fel tudjuk építeni a játékunkat és megőrizzük a hidegvérünket, akkor miénk lesz az a fontos három pont.