Ha abból indulunk ki, hogy az álmok nem hazudnak, akkor a zalaegerszegi futballcsapatnak felettébb jó esélyei vannak a továbbjutásra. A Dinamo Zagreb vezetőedzője, Miroslav Blazevic tudniillik arra riadt fel a minap, hogy a magyar bajnok negyvenöt percnyi játék után 5–0-ra vezet csapata ellen a győri visszavágón. Saját bevallása szerint már éppen azon törte a fejét, hogyan menthetné a menthetőt, amikor felébredt (rém)álmából…"Azért hiú ábrándokat ne kergessünk, a továbblépésre a horvátoknak sokkal nagyobb sanszuk van – reflektált minderre Turi Géza, a zalaiak kapusa. – Mi több, azt is kijelenthetjük, hogy a továbbjutás, sajnos, már a kinti találkozón eldőlt. Elhihetik, borzasztó emlék mindannyiunk számára az a meccs, ki gondolta volna, hogy hatot kapunk Zágrábban… Meglehet, furcsán hangzik, amit most mondok, de úgy érzem, a féltucat gól ellenére jól ment a védés. A visszavágóra természetesen tisztességesen felkészülünk, hiszen mi más lenne a célunk, mint a szép búcsút jelentő győzelem. Ha nyernénk, ötvenszázalékos mérleggel zárnánk a nemzetközi porondon, szerintem, egy »újonctól« ez nem is olyan rossz teljesítmény…”Talán érdemes felidézni, hogy az első felvonást követően Bozsik Péter szakvezető két játékosáról volt jó véleménnyel: a fentebb már megszólaltatott Turiról, illetve a csapat kapitányáról, Kocsárdi Gergelyről. Ez tehát közös a két egerszegi labdarúgóban, az viszont már nem, hogy a kapussal ellentétben a balhátvéd reménykedik a csodában…"Mivel a Dinamo ellen készülünk, gyakorta eszembe jut, milyen csúnya vereséget szenvedtünk két hete – jelezte a védő, hogy mégsem olyan könnyű felejteni… – Úgyhogy kötelesek vagyunk revansot venni az akkori kudarcért. Bebizonyíthatjuk, hogy egyáltalán nem vagyunk olyan rosszak, mint azt a nulla–hat mutatja. A csapat erejéről azért sokat elárul, hogy a zágrábi fiaskó után, amikor is igen nehéz helyzetbe kerültünk, összekaptuk magunkat, és ha nem is sziporkázva, de megvertük a Győrt. Az roppant fontos győzelem volt, miként a mostani is az lenne. Az önbecsülésünknek nagyon jót tenne, ha legyőznénk a horvátokat. Mondjuk hét góllal… Illetve nem is kell héttel, jó esetben elég a hat, hogy ha közben nem kapunk egyet sem. Ezt úgy képzelem, hogy a rendes játékidőben ledolgozzuk a hátrányunkat, a ráadásban nem változik az eredmény, a tizenegyespárbajban pedig mi leszünk a jobbak. Hogy ez maga lenne a csoda? Ez így igaz, de a Manchester legyőzésével bizonyítottuk, igenis léteznek csodák… Persze tudom, egy alacsonyabb osztályú együttesnek sem könnyű hatot rúgni, nemhogy a Dinamónak, ám ha megpróbáljuk a lehetetlent, azzal még nem veszítünk semmit.”"Szálljunk el” egy picit: ha a ZTE tovább szeretne jutni, nagy szükség van Kenesei Krisztián találataira. A válogatott támadó az eddigi kupameccseken nem volt eredményes, ezért az ETO stadionjában alighanem az utolsó alkalma nyílik arra, hogy nemcsak a honi, hanem a nemzetközi mezőnyben is kitűnjön."Nagyon csalódott vagyok, hogy a BL-selejtezőkön, illetve a zágrábi UEFA-kupa-mérkőzésen is gól nélkül zártam – kesergett az utóbbi időben remek formát mutató csatár. – A helyzeteim megvoltak, kár, hogy elpuskáztam azokat. Talán Győrött jobban megy majd… Hozzáteszem, én azért nem fogadnék a továbbjutásunkra, lévén az esélyeinket az első meccsen eljátszottuk. Ellenben arra feltennék egy kisebb összeget, hogy ha tízszer csapnánk össze a horvátokkal, nem zárnánk negatív mérleggel. A gond az, hogy azon a fránya zágrábi találkozón nekik minden bejött, nekünk meg semmi. Emlékezzünk csak vissza, nulla–nullánál előttünk adódott egy hatalmas lehetőség, sőt, még nulla–kettőnél is volt sanszunk a szépítésre. Ha akkor a hálóba találunk, egész más lenne a helyzet. Na, mindegy, ez van, most arra kell törekednünk, hogy nyerjünk a Dinamo ellen. Aztán pedig arra, hogy vasárnap a Fradit is legyőzzük, hiszen éppen itt az ideje, hogy a bajnokságban is megkezdjük a felzárkózást. Elvégre ez a nemzetközi szereplés olyannyira megtetszett nekünk, hogy feltett szándékunk, ide még visszatérünk…”