Pomper Tibor a suttogók ellen

Fárad a ZTE. Nemcsak az eredményekből szűrhető le, hogy nem minden stimmel a magyar bajnokcsapatnál. Mert igaz, a zágrábi 0–6 vagy akár a szombati székesfehérvári 1–2 is pontosan jelzi, nem minden úgy történik mostanában a kék-fehéreknél, mint ahogy azt a gárda hívei tavasszal megszokhatták, azért a mutatott játékkal is vannak problémák. A Videoton elleni zárt kapus mérkőzésen is érződött: fáradtak, tompák, ötlettelenek a zalai játékosok. Hiába birtokolták többet a labdát, váratlan megoldásra szinte senki sem volt képes, így nem csoda, hogy a vendécsapat alig-alig került helyzetbe.Régi tapasztalat mifelénk, hogy abban az időszakban, amikor a magyar csapatok a nemzetközi porondon is érdekeltek, alig-alig tudnak helytállni egyszerre több fronton. És bár a ZTE hullámvölgyét esetleg kárörömmel konstatálók erre rávághatják, hogy a külföldi sztárcsapatok szinte az egész évadban többszörös megterhelésnek vannak kitéve, itt talán nemcsak arról van szó, hogy a zalai egyesület először indulhatott el a nemzetközi kupákban (ráadásul egyszerre kettőben is, hiszen a Bajnokok Ligája selejtezője után az UEFA-kupában is megmérettetett). Bozsik Péter együttese csütörtökön Győrött fogadja a Dinamo Zagrebet, majd az Üllői úton a Ferencvárosnál vendégeskedik, és csak azután kapnak rövid szünetet a válogatott Eb-selejtezője miatt a zalaiak. Akik csaknem két hónap alatt kilenc bajnoki és hat nemzetközi tétmérkőzést játszottak úgy, hogy ezek közül mindössze egyetlen egyet, az ETO elleni találkozót játszhatták saját stadionjukban.

Talán nem csoda, hogy a zalai idegeket kicsit megviselte a szinte folyamatos utazás, a pihenő nélküli meccsek sorozata. És talán ez okozta, hogy az egyébként újra jó formába lendült Kenesei Krisztián is egy pillanatra elveszítette a fejét szombat délután.
"Sajnos nagyot hibáztam – mondta a támadó. – Természetesen szó sem volt róla, hogy sérülést akartam okozni Tímár Krisztiánnak. Az történt, hogy nálam volt a labda, miközben a védő folyamatosan rángatta a mezem, ám a játékvezető nem fújta le a szabálytalanságot. Talán előnyszabályt alkalmazott, hiszen a birtokomban volt a labda; félreértés ne essék, nem hibáztatom Hanacsek Attilát a történtekért. Szóval rángatott a védő, én pedig ahogy ösztönösen ki akartam szabadítani magam, reflexmozdulattal visszaütöttem, és pont eltaláltam Tímár arcát. Hibáztam, elismerem, nem lett volna szabad ütnöm, de remélem, nem tiltanak el nagyon, hiszen életemben először kaptam piros lapot. Különösen sajnálom, hogy mindez most történt, amikor ismét elkaptam a fonalat, hiszen szerdán Sopronban is két gólt szereztem és a Videoton kapujába is betaláltam, de így sajnos a Ferencváros elleni rangadót ki kell hagynom.”

Kenesei hozzátette: borzalmas érzés, hogy immár sorozatban gólt kap a csapat a találkozó első perceiben, és bizony igencsak idegőrlő állandóan rohanni az eredmény után.
Érthetően sokkal jobb kedvvel hagyta el a pályát Pomper Tibor, a Videoton védője, aki remek lövéssel harcolta ki a győzelmet csapata számára.
"Már előbb eldönthettük volna a mérkőzést, hiszen sok helyzetünk volt – mondta Pomper. – Ám képtelenek voagyunk a lehetőségeinkkel élni. Olyannyira nem, hogy két kiállítás után akár négy-öt gólt is lőhettünk volna, mégis izgulnunk kellett a lefújásig. Előfordult, hogy öten vittük két védőre a labdát, és ilyen szituációból azért illene a hálóba találni… Természetesen nagyon örülök, hogy sikerült győztes gólt szereznem. Sokat gyakorolom a szabadrúgásokat. Ezúttal hárman álltunk labda mögött, Dvéri Zsolt, Vasas Zoltán és jómagam, és végül Zoli mondta, hogy végezzem el én a szabadrúgást. Különösen azért örültem ennek a gólnak, mert a legutóbbi, ETO elleni vereségünk után még azt is hallottam, hogy én szándékosan az edzőm ellen játszottam. Remélem, a szombati győztes gól után ezek az elképesztő hangok elcsitulnak majd…”