Görcsoldó is lehet a győzelem

Elkezdődik hát.
Vége a szűk heteknek, és a bajnoki idénynyitó MTK Hungária–Videoton találkozóval új szakasz kezdődik, ha máshol nem, a kék-fehérek életében mindenképpen.
Egervári Sándor ugyanis három év után ül le újra a "hazai” feliratú kispadra. Az MTK legutóbbi aranykorszakának kovácsa 1999-ben tizenkilenc pontos előnnyel győztes bajnokegyüttest hagyott maga mögött, s szerződött Dunaújvárosba. Az akkori keretből ma már csak hat labdarúgó tagja a jelenlegi gárdának, és e játékosok egyike Illés Béla, a csapat kapitánya.
– Emlékszik még arra a bajnoki évre, amikor utoljára edzette önöket Egervári Sándor? Akkor is a nyáron találkoztak a Videotonnal hazai pályán, egészen pontosan a negyedik fordulóban.
– Annyiszor játszottam már a Videoton ellen, nehéz egy ilyen kérdésre felelni, hiszen az emlékek az akaratunktól függetlenül összemosódnak. Segítene? Csak azt mondja meg, menynyi lett a végeredmény!
– Kettő–egyre nyert az MTK…
– Azon a meccsen szereztem gólt! A találkozó végén, fejesből, és az volt győztes találatunk.
– Gondolom, az akkor elért eredménnyel most is elégedett lenne…
– Persze. Fontos a jó kezdés, és ez ránk most hatványozottan is igaz. Az azonban mellékes, hogy én lövöm-e a három pontot érő gólt. Feltérképeztük a Videotont, tudjuk, hogy ki mit és hogyan játszik, és ismerjük az új labdarúgóikat is. Az én hitemet a győzelemben persze az is erősíti, hogy az utóbbi időben rendszeresen megvertük a fehérváriakat.
– Önnek van összehasonlítási alapja az akkor és most az Egervári mester felügyeletére bízott MTK-ról. Lát valami különbséget?
– A három évvel ezelőtti csapat talán a legerősebb MTK volt, amelyben játszottam. Magasan nyertük a bajnokságot, a válogatottban pedig rendszeresen megfordult hat-hét labdarúgónk. Szakmailag és emberileg is nagyon együtt volt a társaság. A jelenlegi gárda roppant fiatal, sok a tehetség és a valóban erősítést jelentő külföldiek elegye. Hiszem, hogy a bajnokság végén a mezőny elején leszünk, azaz amiről az idén lecsúsztunk, a nemzetközi kupaindulást érő helyet meg tudjuk szerezni. És persze látom a különbséget az akkori és a mostani tréningek között is. Bár vannak "ősi” elemek az edzéseken, Egervári Sándor számtalan új gyakorlatot is alkalmaz. És ez így van rendjén. Folyamatosan képezte magát, aminek mi, játékosok nagy hasznát látjuk majd a mérkőzések során. Az előrelépéshez ugyanis minden téren folyamatos fejlődésre van szükség. Mi ezen az úton vagyunk, aminek a végén elérhetjük a célunkat, a már említett nemzetközi szereplést biztosító helyet.
A vártnál mérsékeltebb volt a játékosmozgás a Videotonnál, mint a korábbi átigazolási időszakokban. Az viszont tény, többen távoztak és sajnos közöttük meghatározó labdarúgók, az újakról pedig nem lehet még egyértelmű véleményt formálni. Voltak futballisták, akiknek az ügye a végtelenségig elhúzódott, és ez biztosan nem segítette elő a zavartalan felkészülést, amely a stadionrekonstrukció miatt egyébként is vándoréletre kényszerítette a csapatot. Ami viszont dicsérhető, az az önbizalom és az egészséges bizonyítási vágy, amit az együttes környezetében tapasztaltunk. A vezetés részéről megfogalmazott elvárás szerint a korábbi eredmény megismétlése, azaz a felsőházba jutás a csapat célja. Mindez azonban a jelenlegi helyzetben talán túlontúl merész elképzelésnek tűnik.
Hamar István tavasszal több mérkőzést is kénytelen volt kihagyni, sőt az is felmerült, hogy megfelelő ajánlat esetén klubot vált.

– Remélem, egy kedvező ősz elé nézek, a tavaszi szezonom a sérülések miatt számomra sem volt megfelelő, de bízom abban, hogy mindez már a múlté, és vége a sérülési hullámnak – mondta Hamar István. – Zavartalanul készülhettem, így jó állapotban vagyok. Nagyon remélem, hogy én és a csapat is sikeres őszt produkál, akárcsak egy éve. Szeretnénk jó eredménnyel megkezdeni a rajtot a Hungária körúton. Az tény, mindkét együttes változott, szerintem az MTK-t felrázta a tavaszi tespedt, fásult állapotból a régi-új mester, Egervári Sándor.
– Ön szerint mire lehet képes a Videoton?
– A csapatban több változás történt, és az eddigi előkészületi mérkőzések alapján nem lehet eldönteni, hogy mire leszünk képesek. Most az a véleményem, hogy nem erősödtünk, de remélem, nem is gyengültünk. Az egyértelmű, hogy a változásokat illetően hátrányban vagyunk. Az, hogy egy rangadónak is beillő meccsel kezdünk, kellő motiváltságot jelent a számunkra. A papírforma szerint az MTK a mérkőzés esélyese, de mint említettem, a nem zavartalan felkészülés ellenére bennünk van a bizonyítási vágy. Egy pontot szeretnénk elhozni a Hidegkuti-stadionból, de az igazi meglepetés a győzelem lenne.
– Ön szerint sikerült összecsiszolódnia a csapatnak?
– Nos, az az MTK elleni mérkőzésen eldől, hogy a védelemben a két új szerb labdarúgó miként illeszkedik majd be. Magam sem vagyok tisztában a csapat képességével, de bízom a kellemes meglepetésben. Három forduló után már lényegesen tisztább lesz a kép, nemcsak saját csapatomról, hanem a többi együttesről is. Mint említettem, számomra rendkívül fontos a jó rajt, egy jó mérkőzésen bizonyítani, hogy a világbajnokságon látottak mellett a magyar labdarúgásnak is van jövője.