Amikor Garami József télen a Ferencváros szakmai igazgatója lett, várható volt, hogy változik az alapfelállás, módosul a taktika, és persze lesz olyan játékos is, aki kikerül a csapatból. Többek között így járt Vén Gábor is. Az egykori váci fedezet, noha korábban sem volt stabil kezdőember a Fradiban, csereként azért rendre pályára lépett, mi több, előfordult, hogy góljával fontos meccset döntött el a zöld-fehérek javára. Garami József azonban nem játszatta Vént, és bár egy évig még érvényes szerződés kötötte volna az Üllői útra, távozhatott.– Miért éppen a Diósgyőrhöz igazolt? Nem túl nagy visszalépés ez a Ferencváros után?– Csak azt válaszolhatom, hogy szívesen jöttem a Diósgyőrhöz – mondta Vén Gábor. – A diósgyőri futballnak komoly múltja van, a városban szeretik a labdarúgást, és a csapat vezetőségének komoly céljai vannak. Szeretnénk kiharcolni a feljutást, és én bízom abban, hogy ez a csapat erre képes is lesz. A DVTK részéről a Fradival már megegyeztek az átigazolásomról, noha a szerződésemet még nem írtam alá, szóban már mindenben megegyeztünk a vezetőkkel, és ha minden igaz, akkor két évet töltök Diósgyőrben.– Két és fél év után a Fradinál nem marasztalták, és ez azért elgondolkodtató lehet… – Ezen nem csodálkoztam azok után, hogy tavasszal Garami József nem számított rám. A mostani megoldás nekem is jobb, játszhatok, ahelyett hogy a kispadon ülnék még egy esztendőt. A folyamatos játékra a jelek szerint a Ferencvárosban az idén sem lett volna lehetőségem. Bevallom, szívesen kitöltöttem volna a szerződésemet az Üllői úton, de azt hiszem, jó döntést hoztam. – Amikor felmerült, hogy esetleg eladja a Ferencváros, sokan fogadtak arra, hogy Csank János után Siófokra távozik. Miért nem követte azt az edzőt, aki bízott önben?– Nem tudok arról, hogy a Siófok szerződtetett volna. De ezen utólag kár is merengeni, hiszen a héten már a Diósgyőr játékosa lehetek.