Városlátogatás: Bologna

Bari után ezen a héten Bologna felé vettem az irányt, és ott töltöttem el öt napot, ahogy arról már időről időre a Serie B magyar facebook oldalon is beszámoltam.

Már ahogy első este végig sétáltam a fő utcákon, tudatosult bennem, hogy teljesen másik világba érkeztem, pedig a két város között "alig" bő 500 kilométer lehet a különbség. Bari sokkal inkább a Balkánra hasonlít, Bologna inkább Nyugat-európai város benyomását kelti. Persze, mindkét végletben jól érezheti magát az ember, ahogyan az nekem többnyire sikerült is.

Bari sokkal inkább természetes, egyszerű, ugyanakkor szemetes, itt-ott elhanyagolt, de látványos tengerparttal rendelkező déli város, ezzel szemben Bologna sokkal sterilebb, gondozottabb, igényesebb, ugyanakkor természetesen feltűnően drágább is. Ennek ellenére az mindenképpen jobban tetszett, hogy sokkal több helyen beszélik az angolt, és az én minimális olasz tudásommal is gond nélkül el tudtam boldogulni - Bariban azért sokszor pantomimezni kellett.

Nem voltam messze Bologna belvárosától, így már az első teljes napomon alaposan feltérképeztem a legfőbb látnivalókat, ahogyan azta városról készült képgalériában megosztottam veletek. Barival ellentétben sokkal nagyobb a választék mindenféle boltokból, éttermekből, kávézókból (igaz, drágábbak is), a belvárosban szinte végig csak különféle boltok vannak egymás után sorban. Mint említettem a legtöbb helyen többé-kevésbé beszélik az angolt, és nagyon tetszett, hogy még a kisebb éttermekben is túlzás nélkül állíthatóan több száz üveg bor volt elhelyezve a falon, fal mellett, ha egyáltalán nem ezres nagyságrendről beszélünk. Ha erre jártok, leginkább a város szívében található Piazza Maggiore téren fekvő Cattedrale di San Petronio megtekintését ajánlom. Ettől nem messze van a Piazza Ravegnana téren egymás mellett a város két tornya, a Garisenda és az Asinelli. Nagy szívfájdalmamra ezen a környéken szinte minden fel volt túrva különféle útfelújítások végett, így a nevezetes épületeket csak mindenféle kerülőkkel lehetett megközelíteni és a tornyok is le voltak zárva, de azért sikerült olyan képeket lőnöm róluk, melyeken nem vehetők ki a mellettük zajló munkálatok.

A belváros rendezett, igényes, számtalan szökőkút, karbantartott körforgalom található benne, ugyanakkor ezen kívül túl sok látványossággal nem találkoztam - így tenger nélkül mindenképpen unalmasabb, mint Bari, de azért sok barátságos vendéglőbe be lehet térni, szinte mindenhol beszélnek angolul, a legtöbb helyen WiFi is van.

Természetesen felkerestem a város stadionját, noha a Bologna csapata idén feljutott a Serie A-ba, amikor tavasszal a jegyet és a szállást foglaltam ide, még B-sek voltak. A Stadio Renato Dall'Ara képgalériát ajánlom figyelmetekbe. Látszik a stadionon, hogy régi építésű, és az is, hogy utoljára az 1990-es világbajnokságra lett felújítva. Ráférne már némi korszerűsítés, ahogyan az talán a képekből is kivehető, egyébként a stadionon kívül, de a kerítéssel körbevett részen belül már zajlottak valamiféle munkálatok, bár pontosan nem lehetett látni, hogy min ügyködnek. Annyira elhagyatott állapotban van most a holtszezonban, így kívülről nézve, mintha nem is néhány hónapja, hanem akár néhány évtizede rendeztek volna utoljára mérkőzést benne.

Ezen kívül Modena városába tettem egy röpke villámlátogatást, busszal mindössze bő 40 perc Bolognából, és a helyi stadion szinte egyből a buszpályaudvar mellett található. A Stadio Alberto Braglia szemlátomást jobb állapotban van kívülről a bolognai arénánál, és itt ugye a Modena személyében egy aktív másodosztályú csapat szerepel, miközben az újonc Carpi története első élvonalbeli szezonjában ugyancsak ebben az arénában fogja megvívni a "hazai" összecsapásait a saját infrastrukturális hiányosságai miatt. Erről az arénáról szintén készült néhány fénykép.

Augusztus 20-a körül kimegyek még egyszer Rómába, mert az ugye kihagyhatatlan, bár Serie B-s vonatkozása nincs (hacsak addig ki nem zárják a Romát vagy a Laziót), de elképzelhető majd, hogy a tapasztalataimat meg fogom osztani a fővárosról is.