Kilencvenen túl is van élet

A sport23.hu képviseletében a Budapest Honvéd-Videoton NB I-es bajnoki mérkőzésen járok, ám ezúttal nem kifejezetten a mérkőzés, hanem egyetlen személy, nevezetesenJuhász Rolandmiatt. A Videoton 32 éves, kilencvenszeres válogatott középhátvédjének játékára főként a nemzeti együttes szempontjából vagyok kíváncsi, annak próbálok utánajárni, milyen a jelenlegi formája, hasznára lehet-e Bernd Storcknak a júniusi Európa-bajnokságon.Juhász Rolandmiatt. A Videoton 32 éves, kilencvenszeres válogatott középhátvédjének játékára főként a nemzeti együttes szempontjából vagyok kíváncsi, annak próbálok utánajárni, milyen a jelenlegi formája, hasznára lehet-e Bernd Storcknak a júniusi Európa-bajnokságon.

Ahhoz kétség sem férhet, hogy Juhász Roland Magyarország egyik legtapasztaltabb középhátvédje. Piaci értéke a transfermarkt.co.uk weboldal szerint 2010-ben 4,5 millió font körül mozgott, talán nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy a valaha volt legdrágább magyar védőjátékos. Jelenleg 750 ezer fontra tartják, ami jelzi, hogy már túl van pályafutása csúcsán, de az összeg még így is magasabb, mint amennyire válogatottunk Horvátország ellen kezdő védelmét egyenként taksálják. Ráadásul a harminckét év az ő posztján nem számít soknak, az idővel megkopó gyorsaságot és robbanékonyságot rutinnal sok esetben pótolni lehet.

Az elmélet persze semmit nem ér, ha gyakorlatban nem alkalmazzák, így kíváncsian figyelem a huszonhármas mezben mozgó Juhászt a Bozsik-stadion gyepén. Tisztázó fejesek a saját kapu előtt, egy veszélyes bólintás a túloldalon, amely után Horváth András csak bravúrral tudja oldalra tolni a labdát, és a hátsó alakzat irányítása, ahogy csapatkapitányhoz illik. A Honvéd első gólja nem az ő hibája. Egy szabadrúgásnál a kapus, Kovácsik Ádám rosszul mozdul ki, és bár tarol mindenkit, a labdát az ellenfél csatára elé öklözi, aki köszönve az ajándékot a hálóba továbbít. Juhász a ledózerolt csoport tagja, középkezdéshez vonulva fájlalja is a fejét.

Csapata egyenlítő gólja hamar érkezik, ezt követően a játék kiegyenlítetten csordogál tovább. Telnek a percek, már a második félidő vége fele járunk, ám helyzetek helyett meddő mezőnyjáték zajlik a pályán. Na igen, ez nem az a futball, amit az Anderlechtben megszokott. A belga élcsapathoz, különösen annak nemzetközi mérkőzéseihez képest a hazai iram jóval alacsonyabb, a mérkőzés felében úgy tűnik, akár egy presszó kávét is elfogyaszthatna a stadion büféjébe kiugorva. És ez nem jó. Ugyanis hiába az ilyen feltételek mellett nyújtott stabil teljesítmény, ha egy válogatott mérkőzés ennél sokkal többet kíván. Az Európa-bajnokság teljesen más pálya, ott az eredményes szerepléshez minden percben száz százalékos koncentráció kell, amire a magyar bajnokik egyszerűen nem készítenek fel.

Persze, mindez legkevésbé Juhász Roland hibája. Ő megy, és teszi a dolgát rendületlenül. Csapata saját térfelén uralja a légteret, szavára ráadásul a másik kapu előtt is hallgatnak. Egy szögletvariációnál szinte minden csapattársat odahív a tizenhatos vonalához, majd a beívelés pillanatába mindenki fut a megbeszélt helyre. A sors fintora, hogy gólt ismét a Honvéd szerez, a ludas ezúttal is a székesfehérvári kapus, aki tétovázva mozdul ki egy indításra, így el tudják mellette rúgni a labdát. A Videoton vereséggel távozik a Bozsik-stadionból, én pedig a lefújás pillanatában indulok is a "Mixed zone" felé, hátha sikerül váltanom Rolanddal néhány szót. Zsebemben ott lapul azEb-kártyája, amit nemrég volt alkalmam cserélni egy másik gyűjtővel.

Nagyjából tizenöt perc múlva nyílik az öltözőfolyosó ajtaja, és a Videoton középhátvédje készséggel válaszol a kérdésekre, elsőként arra, mi történt a kapott góloknál."Nem akarom senkire hárítani a felelősséget. Azon dolgozunk, hogy a csapat mielőtt kilábaljon a gödörből"- értékel röviden, majd a válogatottra terelem a szót."Már a hét elején tudtam, hogy Horvátország ellen nem fogok pályára lépni. Májusban úgy készülök, hogy megkapom a lehetőséget, természetesen szeretnék élni vele, de előtte itt, a Videotonban kell jó teljesítményt nyújtanom. Az Európa-bajnokság még nem igazán jár a fejemben, azzal ráérek április harmincadika, az idény vége után foglalkozni."

Eb-kártyáját látva meglepődik, még nem találkozott vele, aláírás előtt jól megnézi magát. Miközben hazafele sétálok, azon tűnődöm, vajon Bernd Storck helyében mennyire komolyan számolnék vele a nyári kontinensviadalon. Nos, az biztos, hogy az utazó keretbe betenném. A legnagyobb nemzetközi rutinnal rendelkező magyar védő egyszerűen nem maradhat itthon. Ha a horvátok ellen jól teljesítő Lang Ádám-Guzmics Richárd kettőst nem is bontja meg a szövetségi kapitány, kiegészítő szerepet mindenképp oszthat rá, és fontos láncszeme lehet az együttesnek. Egyik futballista sem lesz véletlenül kilencvenszeres válogatott hazájában, márpedig Juhász Rolandot könnyen fel lehet, és fel is érdemes olyan szintre hozni a válogatott májusi edzőtábora alatt, hogy esélyt kapjon a bűvös százas határ megközelítésére.


A cikk a sport23.hu oldalán jelent meg, hasonló írásokért kattints ide!