Huszti Szabolcs, jelentkezz! ........ Hallasz minket? Jelentkezz! .......... Semmi válasz, azt hiszem, elvesztettük......Huszti Szabolcs, jelentkezz! ........ Hallasz minket? Jelentkezz! .......... Semmi válasz, azt hiszem, elvesztettük......
El bizony. A magyar válogatott először 2010 szeptemberében, a moldávok elleni válogatott mérkőzés után, majd másodszor - immár végleg - Pintér Attila sikertelen mentőakcióját követően. A szurkolók? Lépcsőzetesen fordultak el tőle. Egy részüknek a négy évvel ezelőtti nyílt levél tett be, újabb, az előzőnél jóval nagyobb csoport pedig a válogatottság végleges lemondását követően morzsolódott le. De Szabolcsnak a magyar emberek arcul csapása nem volt elég. Mivel itthon már nem nagyon volt kit elveszteni, gyorsan tett róla, hogy a német rajongói se rajongjanak érte annyira. Pár nappal ezelőtt sikerült megosztania a Hannover vezetőségét, csapatát és híveit is.
Pedig a Bundesligában éppen bennmaradt együttes még annyit sem vétett Szabolcs ellen, mint amennyit a magyar válogatott számlájára a legelvetemültebbek írnak. A Hannover volt ugyanis az a klub, amely a magyar válogatott és Lothar Matthaus által piacképessé tett Husztit megvette, három éven át foglalkoztatta, majd a Zenitnél eltöltött szenvedésekkel teli kitérő után visszafogadta. Természetesen Szabolcs érdemeit sem lehet elvitatni, hiszen góljaival, gólpasszaival bőven kiérdemelte, hogy ekkora tisztelettel és elismeréssel bánjanak vele. Éppen ezért is furcsa, ami most zajlik.
A bajnokság végeztével ugyanis a magyar középpályás köszönte szépen és mondván, hogy neki ebből ennyi elég volt, szabadságolta magát. Az, hogy csapattársai tovább edzenek és részt vesznek néhány barátságos mérkőzésen, nem számít, hiszen a Nemzeti Sportnak adott nyilatkozata szerint:
"Ami a hiányzásomat illeti, mivel nagyon kimerültnek éreztem magam a minden szempontból fárasztó idényt követően, szükségét éreztem a mielőbbi pihenésre. Már korábban jeleztem a vezetőknek, hogy emiatt nem veszek részt az utolsó fordulót követő edzéseken, valamint a hírverő meccseken. De azt sem akartam, hogy olyan ötödosztályú csapatok ellen játsszak, amelynek bizonyítási vágytól fűtött futballistái térdmagasságban csúsznak be."
Fáradtság. Érthető... lenne, ha csapattársai nem lennének legalább ugyanannyira fáradtak. És nem érhetnék el őket is azok a térdmagasságban becsúszó lábak. Mégis, ők képesek voltak megjelenni az edzésen. Miért? Mert a klub alkalmazásában állnak, és ha a klub ezt írta elő nekik, akkor teljesítik.
Huszti Szabolcs fordítva ül a lovon. Nem a Hannover dolgozik neki, hanem ő a Hannovernek. Egy profi futballista ennek tudatában cselekszik. Valamint tiszteli az ellenfelet, legyen akár ötödosztályú is.
A nyilatkozatból és a történet további részleteiből egyébként egyértelmű, mi áll a távolmaradás mögött: a pénz. Szabolcs kiváló szezont futott (9 gól, 10 gólpassz), és mivel már 31 éves, pályafutása további szakaszában legfeljebb 1-2 jól fizető szerződést hozhat össze. Leginkább egyet, azt is most nyáron. Ebből a szempontból valahol elfogadható, hogy nem akar megsérülni, felesleges kockázatot vállalni. A probléma mindössze annyi, hogy külföldön, normális közegben ez nem így megy. A játékosnak nincsen egyeduralma, nem bírálhatja felül a vezetők döntését és engedély nélkül nem hagyhat ott csapot-papot, amikor nyaralni támad kedve.
Már csak azért sem, mert ha komolyan gondolta, hogy a Hannovernél fejezi be pályafutását, akkor új szerződést kell kötnie a klubbal. A mostani ugyanis egy év múlva lejár, és ahhoz, hogy több pénzt, kedvezőbb feltételeket találjon az új kontraktusban, nem ártana arra rászolgálni. Na nem úgy, hogy lelép szabadságra, míg a többiek güriznek.
Szabolcs cselekedetével mellesleg önmagának is ellent mondott. Amikor négy éve elege lett a magyar válogatottból, nyílt levelében keményen kritizálta Gera Zoltánt, aki Dániában otthagyta az Erwin Koeman által vezetett válogatottat. Érdekes, most ő csinálta ugyanezt pepitában.
Föld hívja Huszti Szabolcsot! ....... Még mindig semmi ......... Elvesztettük ..........