Détári Lajos: Mezey György új játékrendszert tanított meg nekünk, amivel végigvertük Európát

A 61-szeres válogatott labdarúgó 1984-ben Mezey György kapitánysága alatt mutatkozott be a nemzeti csapatban.

„Nehéz pár mondatban összefoglalni, hogy milyen is volt a kapcsolatom Mezey Györggyel. Azokat az éveket, amiket együtt töltöttünk a válogatottnál, az ember sosem felejti el. Nagyszerűen éreztük magunkat, nagyon jó közösséget alakított ki, egy új játékrendszert tanított meg nekünk, amivel lényegében végigvertük Európát. Nagyon jó emlékeim vannak Gyuri bácsiról mint emberről és mint edzőről is. Aki dolgozott vele a nyolcvanas években, amikor menetelt a válogatott, biztosan jó szívvel gondol rá. Nagyszerű, taktikailag felkészült edző volt, emellett pedig a futballistákkal is nagyon jól megértette magát, beszélt a játékosok nyelvén.”

Détári hozzátette, hogy külön-külön semmit nem emelne ki, mert a teljes három évet kell együtt nézni.

„Az volt az óriási, hogy egy teljesen új válogatottat alakított ki, próbált felépíteni, ami sikerült is neki elég hamar. Amit ő elképzelt, azt mi a pályán elég hamar meg tudtuk valósítani. Azt mondanám, hogy az a három év pályafutásom egyik legszebb időszaka volt.”

És hogy mit köszönhet neki?

„Gyuri bácsi ismert engem az U21-es válogatottból is, hiszen már ott játszottam a keze alatt, és 1984 nyarán kivitt magával Németországba egy nyári felkészülésre, s lényegében az edzőtáborban sikerült bejátszanom magam, és lehettem így állandó játékos a válogatottban.”

A Németországban, Olaszországban, Görögországban és Svájcban is légióskodó egykori középpályás elmondta, hogy Mezey a rutinosabb futballistákkal mindig leült beszélgetni, és talán akkor döntötték el, hogy milyen hadrendben akarja játszatni a csapatot. És ők ezt továbbadták a többieknek.

Détári szigorú edzőnek tartotta Mezey Györgyöt.

„Természetesen szigorú volt, megkövetelte a munkát, de szerette a humort, szerette a viccelődést, és figyelt rá, hogy a játékosok jól érezzék magukat. De az első mindig a munka volt.”

Szóba került a mexikói világbajnokság utáni időszak is.

„Nem kellett volna szétkergetni a csapatot, de ez nem az ő hibája volt, a vezetők hozták meg azt a döntést. Ha együtt marad a csapat, az Eb-re és a vb-re is kijuthattunk volna.”

Mezey Györgynek előbb játékosa, később kollégája volt Egervári Sándor; a korábbi szövetségi kapitány így emlékezett:

„Tartottam a kapcsolatot a családdal, tudtam, nagy a baj. Az utolsó két hétben gyorsan rosszabbodott az állapota, ugyanakkor nem voltak fájdalmai, békésen aludt el. A játékosa voltam az MTK-nál, amikor a hetvenhét-hetvennyolcas idényben kellemes meglepetésre bronzérmesek lettünk, később aztán a kollégája lehettem. Csodálatos időszakot töltöttünk el a válogatottnál 1983-tól a mexikói világbajnokságig, Gyurit nem véletlenül választották meg nyolcvanötben Európa legjobb szövetségi kapitányának. Dolgoztunk együtt a kuvaiti válogatottnál és a Honvédnál is, nagyszerű szakember hagyott itt bennünket, egy korszak lezárult a magyar edzői társadalomban. Üstökös volt, aki megelőzte a korát a játékosok felkészítésében.”