– Mi ez a seb a homlokán?
– Padelbaleset, semmiség – mondta lapunknak Szoboszlai Dominik, az angol Liverpoollal bajnok, 55-szörös válogatott labdarúgó.
– Jobbulást! Néhány perccel ezelőtt Pécsi Ármint kérdeztük, azt mondta, még nem volt alkalma találkozni önnel, de mit mondana neki?
– Válaszolnék a kérdésére.
– Mondjuk, ha arra kíváncsi, mi a teendője Liverpoolban?
– Akkor azt felelem, gyere oda és élvezd! Dolgozz mindennap keményen, szerintem pontosan tudja, mi a célja, kellően elszánt, egyébként nem is kerülhetett volna a klubhoz: a kemény munka idővel meghozza az eredményét.
– Mikor tudta meg, hogy magyar csapattársa lesz?
– Kicsit korábban, mint önök, belsős információk alapján.
– Egy másik magyar válogatott játékosról (Kerkez Milosról) régebben tudhat. Azt írják, ő is Liverpoolba tart.
– Róla nem tudok. Egyelőre.
– Szemtanúk számoltak be arról, hogy a minap a budapesti Bálnában tartott rendezvényen végeláthatatlanul hosszú sorban álltak a gyerekek aláírásra, közös fotóra várva.
– Az tényleg hosszú sor volt.
– Nos, igen, és a többség kizártnak tartotta, hogy mindenkire sor kerüljön, egy jelenlévő úgy fogalmazott, ha nem a saját szemével látja, hogy elfogyott a sor, mindenki kapott autogramot, nem hitte volna el – mint mondta, szereti önt játékosként, de most már mint embert tiszteli nagyon mélyen.
– Megtisztelő, ha így gondolja.
– Benne van a szerződésében, hogy mindenkinek rendelkezésére áll?
– Dehogy. Ez nem volt benne a megállapodásban, hogy azt a tényleg hosszú sort ki kell szolgáljam, ám úgy gondoltam, nekem egy aláírás, akkor is, ha azzal elment kettő, de inkább három óra, viszont a kissrácoknak örök élmény, így megpróbáltam mindenkinek teljesíteni a kérését. Ilyenkor eszembe jut, hogy én is voltam gyerek, ha megtehettem volna, és kérek aláírást, nekem milyen sokat jelentett volna. Sajnos ez nekem nem adatott meg.
– Kitől kért volna leginkább?
– Cristiano Ronaldo volt az egyetlen, aki inspirált.
– Azért is viselkedett így a gyerekekkel, mert hamarosan édesapa lesz?
– Nem feltétlen, arra mindig próbáltam törekedni, hogy a gyerekeket boldoggá tegyem.
– Hogy készül az apaságra?
– Lehet rá készülni?
– Vekerdy Tamás előadásai megtalálhatók a neten, sokat lehet belőlük tanulni.
– Nincs rá recept, majd jön, aminek jönnie kell, próbálunk mindenre felkészülni.
– Kérdezem konkrétabban: mindent megadhat a gyermekének, hogyan tanítaná meg neki, hogy nem kap mindent ajándékba, van, amiért meg kell dolgozni, meg kell küzdeni? Hogyan kerüli el a csapdát, hogy ne kényeztesse túlságosan el, hiszen mindent megadhat neki?
– Megadhatnék, ez a legfontosabb. Igen, vannak dolgok, amiket ki kell érdemelni. Tudom értékelni, ami van, megbecsülöm, hogy ha veszek valamit, nem kell számolgatnom, szeretném megtanítani, hogy értékelje a fontos dolgokat, és legyen tisztában azzal: nem az a normális, ami nekünk van.
– Idetartozhat: ha valaki a Premier League-ben futballozik, alkalmaz pénzügyi tanácsadót, befektetőt, aki úgymond vigyáz arra, amit megkeres?
– Akinek olyan keresete van, annak szerintem igen, van ilyen segítsége, és fontosak ezek az emberek. Ha őket jól választod ki, akkor jó úton haladsz, mert megkönnyítik az életedet.
– Azért némi futballt is érintsünk: Azerbajdzsánban Marco Rossi szövetségi kapitány azt mondta, a csoportban Portugália a favorit, legfeljebb pótselejtezőn vívhatjuk ki a világbajnoki részvételt.
– A kapitány azért is mondhatta ezt, amennyire én ismerem, mert nem vagyunk olyan formában, amilyenben lehetnénk, amilyenben voltunk másfél-két éve, de a nyári szünet után felkészülhetünk, és képesek lehetünk olyan eredményt elérni, amellyel boldoggá tehetjük a szurkolóinkat.