– Két vesztes mérkőzéssel indította az évet a 2004–2005-ös korosztály: Izlandtól 3–0-ra, Írországtól 3–1-re kapott ki a spanyolországi edzőtáborban tesztmeccsen. Csalódott?
– Először is tegyük tisztába, mi a cél az U21-es válogatott versenyeztetésével – mondta a Nemzeti Sportnak Szélesi Zoltán, aki 2024-ben vette át az U21-es válogatott irányítását szövetségi edzőként. – Mert szerintem nem csak az, hogy mindenáron kijussunk a Európa-bajnokságra, az olimpiára vagy hogy csoportelsők legyünk a selejtezőn, hiszen az elmúlt években láthattuk, hogy ebben az életkorban még nem feltétlenül állnak olyan fejlettségi szinten a játékosaink, mint más országok hasonló korú labdarúgói. Néhányan kicsit később érő típusok, ráadásul bevett szokás, hogy a tehetségeinket próbáljuk felfelé áramoltatni, erre jó példa a Törökország ellen bemutatkozó Tóth Alex vagy az előző évfolyamból öt-hat másik futballista. Az U21-es korosztály olyan közeg, amely tükröt tart a fiataloknak, nemzetközi szintű terhelést ad, illetve felhelyezi őket az európai futballtérképre, ami nagyon fontos tényező a pályafutásuk jelenlegi szakaszában. A különböző klubokból különböző állapotban érkező futballistáknak rövid idő alatt kell felvenniük a ritmust, belerázódniuk a rendszerbe, a lehető leggyorsabban kell alkalmazkodniuk. Ennek tükrében nem az volt az edzőtábor elsődleges célja, hogy mindkét felkészülési mérkőzést megnyerjük, hanem hogy támadójátékban előrelépjünk, valamint kétféle formációban begyakoroljuk a védekezést az Európa-bajnoki selejtező szeptemberi rajtjáig.
– Ha már a tükröt említette: mit mutattak a vesztes mérkőzések a játékosoknak?
– Rávilágítottak arra, mennyire fárasztó számukra ezen a szinten futballozni, és hogy milyen koncentrációt, dinamikát, fizikai terhelést, tempót kíván egy-egy ilyen meccs – amely még csak nem is selejtező volt. Ez teljesen más versenyeztetési terep, amire a zömében Magyarországról érkező fiataloknak egy-két edzésen kell felkészülniük a segítségünkkel.
– Ez mekkora kihívás annak fényében, hogy a meccsenkénti sprintben megtett távolság és a magas intenzitású futóteljesítmény tekintetében az OTP Bank Liga az európai bajnokságok összehasonlításában leghátul kullog?
– Nem szeretném az NB I-et minősíteni, bárhová elhelyezni. A magyar futballistáknak jellemzően az az útjuk, hogy Magyarországon születnek, magyar klubokba kerülnek, onnan indulva építik a karrierjüket, míg el nem érnek ebbe az életkorba. Sok esetben a szabályok is segítenek nekik abban, hogy integrálódjanak a felnőttfutballba, kibontakozzanak és minél hamarabb megmutassák azt, amit az akadémiákon tanultak. Ez a kiindulópont, ebből kell dolgozni, nekem pedig az a feladatom, hogy a lehető legtöbbet adjam át a srácoknak, a segítségemmel profitáljanak egy-egy táborból – ami nem mindig jelenti, hogy győzelmekkel hagyják el az összetartást.
– Hogyan értékeli a két vesztes mérkőzést?
– Megint csak sokan nevethetnek majd, mondván, jól sikerülhetett az edzőtábor meg a két meccs, hiszen egy gólt rúgott, ellenben hatot kapott a csapat, de aki nem látta a mérkőzéseket, ne törjön pálcát felettünk, mert nagyon sokat kaptam vissza a srácoktól! Az első mérkőzésen a játékosaim talán túlzottan is követni akarták a taktikai utasításokat, míg a védelmünk passzív volt, egyéni hibák döntöttek Izland javára – ezeket a legnehezebb kijavítani. Sokat fejlődtünk a második meccsre, hiszen az íreknek nem volt helyzetük, mezőnyben nem találtak rajtunk fogást, a letámadásunk miatt alig tudtak kiszabadulni a térfelükről. Sok lehetőséget kidolgoztunk, de egy röviden hazaadott labdával összehozott tizenegyesből hátrányba kerültünk. Innen visszakapaszkodtunk, úgyhogy lehetett választani: az eredmény vagy a tapasztalatszerzés a fontosabb. Az volt a célom, hogy mindenkinek lehetőséget adjak, ezért cseréltem, mert így kaptam igazi visszajelzést arról, kit érdemes meghívni a következő edzőtáborba, és ki az, akit nem, mert ezen a szinten hibás döntéseket hoz. Ha nem forgatom fel a csapatot, lehet, megnyerjük a meccset vagy döntetlenre végzünk, de nem így lett: két gólt kaptunk pontrúgás utáni beívelésből, és kikaptunk. Természetesen senki sem örül a vereségnek, de a fontos mérkőzéseket szeptemberben rendezik, akkor számít majd igazán az eredmény. Ebben az esetben fel kellett áldoznunk az eredményességet annak érdekében, hogy az Eb-selejtezős mérkőzésekre összeálljon a csapat, és nagyobb eséllyel szálljunk harcba a pontokért.
– Megtalálta már a csapat gerincét az Európa-bajnoki selejtezőre?
– Nyolcvan-nyolcvanöt százalékban igen. A lehetőségeimet növelheti, ha felépülnek a sérültek, visszajátszanak a felnőttválogatottból, vagy valaki felkerül a fiatalabb korosztályokból hozzánk, de az is elképzelhető, hogy nekünk kell adnunk játékost az A-válogatottba, aminek mindig örülök, elvégre ez az egyik fő célunk. Aki az U21-es válogatottba vágyik, attól elvárom, hogy a saját fejlődésének mindent alárendelve a maximumot adja ki magából mindennap a klubjában, legyen az NB I-es, NB II-es vagy külföldi csapat. Attól még, hogy valaki 2004–2005-ös születésűként profi labdarúgó, nem jelenti azt, hogy a válogatási elveim alapján megüti a szintet. Örülök, ha posztonként két-két olyan karakterű és képességű fiatal közül választhatok, aki nem szenved játékhiányban, és ha elviszem az edzőtáborba, konkurenciaharcra készteti a társait.
– Az új korosztályt is háromvédős felállásban képzeli el?
– Igen, ezért megtartottam a rendszerünket. Izland ellen problémát jelentett, hogy a srácok a túlzott megfelelés miatt nem akartak egyéni döntéseket hozni a pályán, helyette azt várták, hogy majd Zoli bá megmondja a vonal mellett, mit csináljanak – nos, erre kicsit sem vagyok kíváncsi. Elveket adok át a srácoknak, mitől lesznek stabilak, zártak, hogyan segítsék ki egymást, miben gondolkozzanak, ha labdát szereztünk, és bátran, gólszerzésre törekedve, a lehető legegyszerűbb módon futballoznak. Fontos volt, hogy ráérezzenek arra, védekezésben hogyan működjön együtt a csapat, és ebben nagy előrelépést tapasztaltam már az írek elleni meccsen, míg támadásban olyan elemeket láttam visszaköszönni, amelyek bizakodásra adnak okot. Az Európa-bajnoki selejtezőig lesz még egy összetartásunk, júniusban felkészülési mérkőzésen találkozunk Albániával és Ausztriával – bízom benne, hogy azokon a meccseken még jobb lesz a játékunk.
Lelket kellett önteni a Girona felnőttcsapatánál mellőzött légiósba |
![]() A márciusi összetartás alkalmával Yaakobishvili Antal kapta meg a csapatkapitányi karszalagot az U21-es válogatottban. A Girona kötelékébe tartozó húszéves belső védővel kapcsolatban azt kérdeztük Szélesi Zoltántól, milyen formában és lelkiállapotban van tehetséges labdarúgója, aki alig kap lehetőséget a La Liga-csapatban.
„Nagyszerű megélni, amikor keményen dolgozol, felnőtté válsz, játszol, majd jön a hőn áhított meghívó a felnőttválogatott keretébe, hiszen magával ragadó érzés csatlakozni még akkor is, ha nem léphetsz pályára. A srácoknak meg kell tanulniuk kezelni, ha ezután valamilyen okból az U21-es válogatottban számítanak rájuk, de ez nem könnyű. Nyilván jobban motiválja a fiatalt, ha a felnőtteknél bizonyíthat, ezért folyamatosan foglalkozunk azokkal, akik már belekóstoltak abba, milyen az A-válogatottnál. Yaakobishvili Antal helyzete nem egyszerű, a télen nem engedték el kölcsönbe, a tartalékcsapatban kénytelen játszani. Bonyolítja a helyzetet, hogy januárban a semmiből betették az Arsenal ellen a kezdő tizenegybe, nem is teljesített rosszul a Bajnokok Ligájában, azóta viszont egy percet sem szerepelt az első csapatban. Ő sem érti, mi történik vele, keresi a válaszokat a kérdésekre, miért nem kap lehetőséget, hogyan tudna előrelépni. Sokat kellett beszélgetni vele, építeni az önbizalmát, lelket önteni belé. Az Izland elleni nem az ő meccse volt, szüksége volt néhány edzésre, míg magára talált – Írország ellen már a tőle megszokott fellépést kaptam.” |
U21-ES FELKÉSZÜLÉSI MÉRKŐZÉSEK
Június 5.
MAGYARORSZÁG–Albánia
Június 10.
Ausztria–MAGYARORSZÁG
U21-ES EURÓPA-BAJNOKI SELEJTEZŐ
2025. szeptember 9.
Litvánia–MAGYARORSZÁG
2025. október 10.
Ukrajna–MAGYARORSZÁG
2025. október 14.
MAGYARORSZÁG–Törökország
2025. november 18.
MAGYARORSZÁG–Horvátország
2026. március 31.
MAGYARORSZÁG–Ukrajna
2026. szeptember 26.
Horvátország–MAGYARORSZÁG
2026. október 1.
MAGYARORSZÁG–Litvánia
2026. október 6.
Törökország–MAGYARORSZÁG