Magyarok a modern török futball bölcsőjénél

Magyarországon a labdarúgás a világ többi részéhez képest viszonylag hamar vált nagykorúvá, így két évtized után már expanziós tevékenységet is tudott folytatni. Az 1920–30-as években, a Duna-menti iskola térhódítása idején például Olaszországot árasztották el a magyar játékosok és edzők, és terjesztették el ott a játékról alkotott magyar felfogást és szellemet, ami olyan jól sikerült, hogy az 1938-as párizsi világbajnokság döntőjében az olaszok éppen minket győztek le.

Olyannyira sokáig hordozta a magyar labdarúgás a „know-how-t”, hogy még akkor is kelendők voltak a magyar játékosok és szakemberek a futballban harmadik világbelinek számító, ha úgy tetszik, fejlődő országokban, amikor valójában már nemigen volt jó a labdarúgásunk. Ez történt például Izraelben a kilencvenes években, ahol az első magyar légiósok (Sallói István, Pisont István, Hamar István) valóságos bálványok lettek. És ez történt csütörtöki és vasárnapi Nemzetek Ligája-ellenfelünknél, Törökországban is a nyolcvanas években.

Volt persze korábban is magyar légiós Törökországban, már a két háború között is. Balassa Béla útja a legkülönlegesebb: az FTC egykori csatára Fiumébe került, a Tengerészeti Akadémiára, majd az elvégzése után hajóstisztként elvetődött Konstantinápolyba, vagyis Isztambulba. A Galatasaray csatára lett, 1921-ben járt csapatával Budapesten, az Üllői úton, s olyan jól futballozott, hogy a Fradi ismét leigazolta. Nemes-Neufeld Sándor a húszas években került vándorlása során a Galatasarayhoz, ő volt az első magyar válogatottban is szereplő futballista, aki török klub mezét viselte. De vannak példák a második világháborút követő évtizedekből is. A hatvanas években a spanyol élvonalban sikerrel szereplő két „56-os”, Szalay Tibor (1966–1967) és Kuzman József (1966–1967, 1968–1969) erősítette a Besiktast, eddig csak ők ketten nyertek országos török bajnoki címet a magyar futballisták közül, az idén Sallai Rolandnak lehet erre esélye a Galatával.

De a nagy áttörést az 1980-as évtized hozta el. A török futball akkor még mindig kifejezetten gyenge volt. 1996 előtt az 1954-es svájci világbajnokságot leszámítva a török válogatott egyetlen vb-re és Eb-re sem jutott ki, 1994 előtt pedig a török nemzeti tizenegy csak egyszer győzte le a magyart, 1956-ban. Amikor a Bp. Honvédból Varga József 1985-ben a Denizlisporhoz szerződött, csak egy évvel voltunk a magyar válogatott törökök elleni 6–0-s isztambuli, illetve három évvel 5–0-s győri győzelme után. Amikor 1990-ben a magyar válogatott nyolc perc (!) után már 3–0-ra vezetett a törökök ellen, a sajtó élesen kritizálta másnap Mészöly Kálmán szövetségi kapitány csapatát, hogy nem szolgálta ki a közönséget, és végül csak 4–1-re nyert.

Komptragédia a hirtelen támadt viharban

A nyolcvanas évek szabadabb légkörében útjukra kelhettek újra a magyar labdarúgók, és megindult a magyar áradat Törökországba is. Kuti László (1985–1986) a Denizlispor, Kerekes Attila (1985–1987) és Tulipán Mihály (1985–1986) a Bursaspor játékosa lett. Tulipán idehaza KEK-negyeddöntős volt az MTK-val, odakinn Török Kupát nyert, de 1986. június 9-én tragikus körülmények között elhunyt, amikor a Bursa városához közeli Uluabat tavon családjával kiránduláson vett részt. Az őket szállító komp egy hirtelen támadt nyári vihar miatt felborult, s Tulipánon kívül felesége és egyik kisfia is életét vesztette (másik gyermeke túlélte a tragédiát). A fent említett Varga „Kacsa” lett az első, aki török klubból bekerült a magyar válogatottba, szerepelt aztán mindmáig utolsó világbajnokságunkon, az 1986-os mexikóin.

Tizenhét magyar edző (Balasits Mihály, Csernai Pál, Kutik András, Kuzman József, Limbeck Gyula, Markos Imre, Mészáros Ferenc, Mészöly Kálmán, Molnár Ignác, Obitz Gábor, Schweng-Sütő József és Károly, Singer Imre Samu, Szabó Péter, Székely László, Szóbel István, Turbéky István) dolgozott eddig a török első osztályban, közülük Tóth Béla, Molnár Ignác, Székely László és Mészöly Kálmán tevékenykedett szövetségi kapitányként is. 

A Vasas kispadjáról a török válogatott élére

A legnagyobb sajtóvisszhangot kétségkívül az kapta, amikor 1985-ben a Vasas éléről menesztett Mészöly Kálmánt nevezte ki kapitányának a török válogatott.

„Nem sokkal azután lettem kapitány, hogy Magyarország leckét adott labdarúgásból a törököknek, amikor is a mieink hat nullára győztek. Ez még nagyon is friss emlék volt ott, amikor velem tárgyaltak, engem fogadtak. A török futballszövetség vezetői pontosan tudták, hogy egy korábbi világ- és Európa-válogatottal egyezkednek      – idézte fel a törökországi kezdeteket 2014-ben megjelent önéletrajzi könyvében Mészöly Kálmán.      – Hodzsa. Így szólítottak a törökök. A hodzsa egyébként tanárt jelent, és úgy is kezeltek, annyira tiszteltek, mintha a futball professzora lennék. Elképesztő, már-már zavarba ejtő volt az a szeretet, amivel közeledtek felém. Nem tudtam olyasmit kérni, amit ne teljesítettek volna. Ha végigsétáltam az isztambuli bazársoron, lépten-nyomon felismertek, autogramot kértek, megsimogattak, fényképezkedtek velem, pedig mindössze fél évig tartott a török kapitányi korszakom.”

Azért csak fél évig, mert új szövetségi elnök lett a törököknél, aki azzal kezdte, hogy szövetségi kapitányi posztjáról leváltotta a magyar szakembert, s egyben közölte is vele, hogy kinevezte a Fenerbahce vezetőedzőjének. Így ment ez ott akkoriban…

De nem kellett már sok idő a fordulathoz, ahhoz, hogy a török futball megelőzze a magyart. Amikor 1994 szeptemberében Eb-selejtezőn a törökök 2–2-es döntetlent értek el ellenünk Budapesten, majd az isztambuli meccsen simán nyertek 2–0-ra a Törökországból hazatérő Mészöly Kálmán (a Fenerbahce után edzősködött még az Izmir Altay csapatánál is) irányította magyar válogatott ellen, a törökök szövetségi kapitánya Fatih Terim volt, akit Mészöly Kálmán karolt fel még odakinn.

„Fatih Terim akkor még futballista volt, középhátvédet játszott a Fenerbahcéban és a válogatottban. Én viszont úgy láttam, változtatni kell ezen a poszton, Fatih barátom túlságosan alacsony és már nem eléggé gyors. Nem volt más választásom, mint meg- győzni őt, legyen inkább edző, segítem a tanulását, az előmenetelét, ha kell, odaveszem magam mellé. Így is történt” – olvasható szintén a Mészöly-önéletrajzban.

És Fatih Terim aztán híresebb edző lett, mint bármelyik magyar tréner azóta, volt a Fiorentina és a Milan edzője is, 2008-ban, az osztrák–svájci rendezésű Európa-bajnokság elődöntőjébe vezette a török válogatottat. A török labdarúgás minden téren előrelépett, a Galatasaray 2000-ben UEFA-kupát nyert, Hakan Sükür világsztár lett Olaszországban az Internazionaléban és a Parmában. A nagy változásról mindent elmond, hogy az a török válogatott, amelyet még csalódás volt 1990-ben „csak” 4–1-re legyőznünk, 2002-ben Japánban és Dél-Koreában világbajnoki bronzérmet nyert.

Csaknem harmincan a Süper Ligben

Így nem csoda, hogy az 1990-es évek végén és az ezredforduló után Törökországba szerződő magyar játékosok már nem tanítani mentek a helyieket, hanem inkább nekik jelentett előrelépést szakmai és anyagi értelemben is az NB I-ből a televíziós közvetítési jogok révén feltőkésített Süper Ligbe szerződni.

1995–1996-ban Petry Zsolt a Genclerbirligiben védett, ugyanebben a klubban játszott 1998-ban a debreceni Sándor Tamás. Hamar István 1996-ban a Vansport erősítette. Stark Péter a Kocaelispor (1999–2000), Kabát Péter az izmiri Göztepe (2001–2002) és a Denizlispor (2002–2003), Pető Zoltán a Kayserispor (2004–2005), Ferenczi István a Caykur Rizespor (2004–2005), Böőr Zoltán a Vestel Mania­spor (2005–2006), Tóth Balázs a Malatyaspor (2004–2006), majd a Kayseri Erciyesspor (2006–2007), Molnár Balázs (2004–2006) és Sitku Illés (2006–2007) az Ankaraspor mezét viselte. A 2011–2012-es idényben két magyar válogatott szerepelt a török ligában: Lázár Pál a Samsunsporban, Elek Ákos pedig az Eskisehirsporban.

A 2014–2015-ös idényben Futács Márkó a Mersin Idman Yurdu tíz légiósának egyike volt. Dzsudzsák Balázs rövid ideig a Bursaspor mezét viselte. 2016 nyarán Koman Vladimir az Adanaspor játékosa lett, egy évet az élvonalban töltött, a másodikat már az ottani második vonalban kezdte, majd 2018-ban Iránba szerződött. Otigba Kenneth is kipróbálta magát a Kasimpasában (2016–2017). Feczesin Róbert ugyancsak az Adanaspor mezét viselte.

A 2019–2020-as idény előtt két válogatott is Törökországba igazolt. Megyeri Balázs kevés játéklehetőséget kapott az izmiri Göztepében, Varga Kevin ellenben kifejezetten jól játszott a Kasimpasában. 2022 tavaszán elment Svájcba, de aztán a 2022–2023-as idény első felét megint a török Süper Ligben, a Hataysporban töltötte, később szerződött az Ankaragücübe. Szalai Attila 2021 januárjától két és fél évet játszott a Fenerbahce mezében, Török Kupát nyert. Szabó Bálint 2023 tavaszán az Antalyaspor kötelékéhez tartozott. Jelenleg két magyar játékos szerepel a Süper Ligben: Sallai Roland a Galatasarayban, Mocsi Attila a Rizesporban. 

Hétfő délben a török válogatott tagjai megérkeztek a rivai edzőközpontba, magyar idő szerint délután három órakor Vincenzo Montella szövetségi kapitány megtartotta az első edzést a Magyarország elleni Nemzetek Ligája-osztályozó előtt. Nem meglepő módon a két Benfica-játékos, Kerem Aktürkoglu      és      Orkun Kökcü jókedvűen érkezett meg a nemzeti csapathoz, tőlük volt hangos ugyanis a hétfői portugál sportsajtó. A Benfica 3–2-re győzött a Rio Ave otthonában, Orkun Kökcü szerezte az első gólt, míg a csereként beálló Kerem Aktürkoglu hat perccel pályára lépése után belőtte a győztes gólt. Előbbi hatalmas gólt rúgott, a helyi beszámolók szerint nagyszerűen futballozott, remekül mozgatta csapatát − utóbbi három bajnokiján egyaránt betalált, úgyhogy ragyogó formában várja a magyarok elleni ütközetet. Mindezek alapján Hakan Calhanoglu és Kenan Yildiz mellett a két portugáliai légiósra kell majd csütörtökön figyelniük Willi Orbánéknak. Fontos megjegyezni, hogy a Real Madridban kevés játéklehetőséghez jutó, de kiváló adottságú Arda Güler, valamint az Al-Ahliban megbízható teljesítményt nyújtó Merih Demiral eltiltás miatt kihagyja a csütörtöki isztambuli mérkőzést, a Puskás Arénában vasárnap rendezendő visszavágón azonban bevethetők lesznek. S ha már eltiltottak: Irfan Can Kahveci, Kerem Aktürkoglu, Mert Müldür és Orkun Kökcü is egy-egy sárga lapra van az eltiltástól, így ha bármelyikük figyelmeztetve lesz az első meccsen, nem léphet pályára Budapesten – talán a két Benfica-játékos nélkül meglennénk a visszavágón… Vincenzo Montellának nyolc játékost kell nélkülöznie sérülés miatt: Altay Bayindir, Caglar Söyüncü, Dogan Alemdar, Enes Ünal, Ferdi Kadioglu, Ozan Kabak, Yusuf Yazici és Zeki Celik sem léphet pályára a mieink ellen, viszont három újoncot is behívott a keretbe. Először játszhat a nemzeti együttesben Taha Sahin (Rizespor), Yusuf Akcicek (Fenerbahce) és Demir Ege Tiknaz (Rio Ave), Emre Mor pedig két és fél év elteltével kapott ismét meghívót.       J. Á.

A TÖRÖK VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok: Berke Özer (Eyüpspor), Mert Günok (Besiktas), Muhammed Sengezer (RAMS Basaksehir), Ugurcan Cakir (Trabzonspor)
Védők: Abdülkerim Bardakci (Galatasaray), Eren Elmali (Galatasaray), Kaan Ayhan (Galatasaray), Emirhan Topcu (Besiktas), Merih Demiral (Al-Ahli – Szaúd-Arábia), Mert Müldür (Fenerbahce), Yusuf Akcicek (Fenerbahce), Samet Akaydin (Fenerbahce), Taha Sahin (Caykur Rizespor)
Középpályások: Atakan Karazor (Stuttgart – Németország), Demir Ege Tiknaz (Rio Ave – Portugália), Hakan Calhanoglu (Internazionale – Olaszország), Ismail Yüksek (Fenerbahce), Orkun Kökcü (Benfica – Portugália), Salih Özcan (Borussia Dortmund – Németország)
Támadók: Ahmet Kutucu (Galatasaray), Baris Alper Yilmaz (Galatasaray), Yunus Akgün (Galatasaray), Arda Güler (Real Madrid – Spanyolország), Can Uzun (Eintracht Frankfurt – Németország), Deniz Gül (Porto – Portugália), Emre Mor (Eyüpspor), Irfan Can Kahveci (Fenerbahce), Oguz Aydin (Fenerbahce), Kenan Yildiz (Juventus – Olaszország), Kerem Aktürkoglu (Benfica – Portugália)

A MAGYAR VÁLOGATOTT TÖRÖKORSZÁG ELLEN KÉSZÜLŐ KERETE
Kapusok: Dibusz Dénes (Ferencvárosi TC), Gulácsi Péter (RB Leipzig – Németország), Hegyi Krisztián (Debreceni VSC), Szappanos Péter (Paksi FC)
Védők: Balogh Botond (Parma – Olaszország), Botka Endre (Kecskeméti TE), Dárdai Márton (Hertha BSC – Németország), Fiola Attila (Újpest FC), Willi Orbán (RB Leipzig – Németország), Osváth Attila (Paksi FC), Szalai Attila (Standard Liege – Belgium)
Középpályások: Bolla Bendegúz (Rapid Wien – Ausztria), Dárdai Bence (VfL Wolfsburg – Németország), Kata Mihály (MTK Budapest), Kerkez Milos (AFC Bournemouth – Anglia), Nagy Zsolt (Puskás Akadémia FC), Loic Nego (Le Havre AC – Franciaország), Nikitscher Tamás (Real Valladolid – Spanyolország), Schäfer András (Union Berlin – Németország), Tóth Alex (Ferencvárosi TC), Vécsei Bálint (Paksi FC)
Támadók: Csoboth Kevin (FC St. Gallen – Svájc), Gazdag Dániel (Philadelphia Union – Egyesült Államok), Sallai Roland (Galatasaray – Törökország), Szabó Levente (Eintracht Braunschweig – Németország), Szoboszlai Dominik (Liverpool FC – Anglia), Varga Barnabás (Ferencvárosi TC)
Szövetségi kapitány: Marco Rossi

A MAGYAR VÁLOGATOTT 2025-ÖS PROGRAMJA
A/B-LIGA OSZTÁLYOZÓ
Március 20., 18.00: Törökország–Magyarország 
Március 23., 18.00: Magyarország–Törökország 
FELKÉSZÜLÉSI MÉRKŐZÉSEK
Június 6., 19.30: Magyarország–Svédország
Június 10.: Azerbajdzsán–Magyarország
VILÁGBAJNOKI SELEJTEZŐK
Szeptember 6., 20.45: Írország–Magyarország 
Szeptember 9., 20.45: Magyarország–Portugália/Dánia
Október 11., 18.00: Magyarország–Örményország
Október 14., 20.45: Portugália/Dánia–Magyarország
November 13., 18.00: Örményország–Magyarország
November 16., 15.00: Magyarország–Írország