Sándor Gergely: Légi párbajokban verheti meg Magyarország Hollandiát

– Miben változhat a hollandok játéka ahhoz képest, ahogyan Budapesten futballoztak?
– Ronald Koeman szövetségi kapitány pragmatikus szakember lévén aligha alakítja át teljesen a taktikát, abban hisz, amit egyszer alaposan kidolgozott – mondta a Nemzeti Sportnak Sándor Gergely, a Cambuur 33 éves magyar videóelemzője. – A budapesti mérkőzésen a hollandok támadásban három–kettő–ötös formációban kezdtek, a jobbszélső Xavi Simons behúzódott, és Denzel Dumfries futballozott a jobb oldalon, ezzel voltaképpen tükrözték a magyar válogatott védekező felállását. Csakhogy a csapat játéka kiszámítható és statikus lett, ezért a fordulás után Donyell Malen játszotta be a jobb oldalt tipikus vonalszélsőként, a felállás pedig négy–három–háromra módosult, Mats Wieffer szerepelt a védekező középpályás szerepkörében – ez lehet a holland csapat ellenszere a középen jól záró, stabil magyar védelem megbontására a széleken. A szélső hátvédek felfutásokkal segíthetik a támadásokat, s az lesz az egyik cél, hogy a labda az oldalvonalak felé terelődjön. A hollandok a Puskás Arénában jellemzően a bal oldalon vezették a támadásaikat és próbálkoztak beadásokkal – Cody Gakpo sokszor megbontotta a védelmet –, de jó ütemben érkező középcsatár híján elmaradtak a nagy helyzetek. Joshua Zirkzee szerepeltetése nem vált be, ezért gondolom, hogy az Ajaxban egyre inkább formába lendülő Wout Weghorst kaphat szerepet ékként.

– Mit gondol, ugyanakkora labdabirtoklási fölény domborodhat ki a hollandok javára, mint októberben?
– Feltételezem, hogy túlnyomórészt a hazai lábakon jár majd a labda. A passztempót ugyanakkor növelnie kell Hollandiának, máskülönben nem tudja eljuttatni a labdát a vonalak közé mozgó szabad emberekhez. Fegyver lehet a gyors oldalváltás annak érdekében, hogy a magyar védelem elcsússzon. Marco Rossi együttese azonban kiválóan lezárta Budapesten a pálya középső területét, a három támadó, Szoboszlai Dominik, Varga Barnabás és Sallai Roland jól védte a passzsávokat, illetve a két védekező középpályás, Nikitscher Tamás és Schäfer András folyamatos jó helyezkedésének köszönhetően kis területek maradtak a vonalak között. Dárdai Márton és Fiola Attila munkáját is dicséret illeti, mind a ketten felléptek a két támadóra, ha kellett. Egységes volt a csapat, jól állt neki a labda nélküli stabil védekezés. Az első tíz-tizenöt percben rengeteg szabálytalanságot követett el, tördelte a játékot, éreztette az ellenféllel, nincs bejátszható terület – szerintem ez kiváló taktikai húzás volt.

– A budapesti mérkőzés tapasztalatai alapján milyen játékra  számíthatunk a hollandok részéről?
– Körültekintőbbre. Az első félidőben – szerintem – Hollandia arra törekszik majd, hogy minél kevesebbszer veszítse el a labdát, a holland szakmai stáb tudja, milyen jól kontráznak a magyarok. A gyors ellenakciók védekezése talán azért sem működik, mert Stefan de Vrij és Virgil van Dijk sebessége az évek során megkopott, a hátsó hármasnak túl nagy területen kell védekeznie, és ilyenkor nem érvényesülnek az erősségek, azaz a támadásból védekezésbe való átmenetben sebezhetőbb a csapat. Emlékezhetünk, hogy az ilyen eltolódás következményeként Sallai Roland teljesen üresen maradt, senkitől sem zavartatva lőtte a kapuba a labdát. Nem ez volt az első ehhez hasonló eset az utóbbi időszakban, a Nemzetek Ligájában a bosnyákok is kontraakcióból szereztek gólt Hollandia ellen.

– A Nemzetek Ligája A-ligájába szereplő csapatokat figyelembe véve a magyar válogatott a légi párbajokban a legjobbak közé tartozik. Mit gondol, érdemes lehet a rögzített játékhelyzetekre építeni?
– Igen, kiváltképpen azért, mert ez egyben a hollandok gyengéje is, kifejezetten sebezhetők a szabadrúgások és a szögletek kivédekezésében – az Európa-bajnokságon a lengyelektől, az osztrákoktól és a törököktől, majd a Nemzetek Ligájában a németektől kaptak gólt rögzített helyzetet követően. A magyar szakmai stáb nagy hangsúlyt fektet a különböző variációk kidolgozására, Szoboszlai Dominiknál jó helyen van a labda – a hollandok ellen is volt két jól megkomponált szöglete, az egyikből kapufa lett. Ugyanakkor a magyar válogatottnak is nagy figyelmet kell fordítania a védekezésre, hiszen Stefan de Vrij a magyar védőket megelőzve kétszer is szabadon fejelhetett.

– Elemzői szemmel mely játékosok párharca tűnik a legizgalmasabbnak?
– Nagy Zsolt és Denzel Dumfries vagy Donyell Malen különcsatája, illetve Wout Weghorst küzdelme Willi Orbánnal. A másik oldalon Cody Gakpo és Bolla Bendegúz párharcát említeném, és ezen belül azt, hogy mi lesz a magyar válogatott terve a Liverpoolban futballozó szélső semlegesítésére.

– A korábbi százkilencszeres válogatott Rafael van der Vaart a minap azt nyilatkozta a Voetbal Internationalnak, hogy három év múlva világklasszis csapata lesz Hollandiának. Ön is hasonlóan látja?
– A holland utánpótlás-nevelés világhírű, az egyik legjobb a kontinensen. Az U21-es nemzeti csapat keretébe szinte csak a holland élvonalból kerülnek be fiatalok, de nem hiszem, hogy világverő alakulat lesz a hollandból – ehhez dinamikusabb játékfelfogásra lenne szükség. A felnőttválogatott keretében nem találni igazi világklasszist, legfeljebb csiszolatlan gyémántokat, de a tehetség önmagában nem elegendő, csapatot kell gyúrni az ígéretes futballistákból. A támadószekcióból hiányolom a mérkőzéseket eldöntő támadókat, mint amilyen annak idején Ruud van Nistelrooy, Robin van Persie vagy Arjen Robben volt.

– Ennek tükrében milyen Ronald Koeman megítélése szövetségi kapitányként?
– Ez a második időszaka a válogatott élén, bíznak benne, vezérként tekintenek rá. Az Európa-bajnoki elődöntővel megmutatta, Hollandia az elithez tartozik, számomra azonban túlzottan kiszámítható a csapat játéka, nem tud ellenfélspecifikusan hangolni a taktikán és változtatni a meccsen. Ez nem feltétlenül csak a szövetségi kapitány, hanem a teljes stáb felelőssége. Az Eb előtt a Liverpoolhoz szerződő, korábban Cambuurban edzősködő Sipke Hulshoff helyére Dwight Lodeweges érkezett asszisztens­edzőként, majd szeptemberben Wim Jonk is ugyanebben a szerepkörbe jött, úgyhogy nincs meg az állandóság ezen a téren. Johan Cruyff nagy hatással volt Ronald Koemanra, a pozíciós játék jellemző a taktikájára, ám ha az ellenfél jól zárja a területeket, akkor úgymond akadozhat a gépezet, és bízom is benne, hogy a magyar válogatott megoldja a feladatot.