Kata Mihály a németek elleni kulcsmozzanatról: Nem gondolkodtam, lőttem!

– Ha nincs az ön lövése, akkor nincs Szoboszlai Dominik ravasz, panenkázós tizenegyese sem. A büntető miatt a németek háborognak: ön nyilván látta, hogy a német védő kezére pattant a labda...
– Hazudnék, ha azt mondanám, hogy biztos voltam benne… – felelte lapunknak Kata Mihály, aki a németek elleni Nemzetek Ligája-találkozón csereként beállva harcolt ki büntetőt, miután kapu felé tartó labda Robin Koch kezéről vágódott le. – A videóbíróval egyértelmű hibákat javítanak ki csupán, nem voltam tisztában azzal, a játékos kéztartása természetellenes volt-e. Ráadásul sokszor mindenkinek más a véleménye, mi számít annak és mi nem, szóval, csak reménykedtem benne, hogy a VAR segítségével megítélik nekünk a büntetőt.

– A lövése előtti pillanatokra emlékszik?
– A leblokkolt lövést követően Schäfer András elől elpiszkálták a labdát, és amikor elém került, egyből lőttem. Tudtam, hogy csupán másodpercek vannak hátra a mérkőzésből, és egyébként sincsen idő a labdát dédelgetni. Tehát nem gondolkodtam, lőttem. Persze azt sem bántam volna, ha jól eltalálom a labdát és bemegy, mondjuk a bal felsőbe, de ez a szituáció utólag éppen ugyanannyit ért, mintha egyből gól lett volna.

– A kilencvenkilencedik percben jött az egyenlítés: nagy volt az ünneplés az öltözőben? Mégiscsak jobb volt így lezárni az egész esztendőt.
– Nagyon örültünk neki, hogy a végén sikerült egyenlítenünk. Nem volt tétje a mérkőzésnek, de semmiképpen sem szerettük volna két vereséggel zárni az évet. A döntetlennel és a meccs végi izgalmakkal talán a szurkolóinkat is sikerült elégedetté tenni. Az öltözőben sem volt szomorú senki, boldogok voltunk, hogy a hollandok elleni mérkőzésen történtek után így reagáltunk, és végül is jó érzéssel zártuk az esztendőt. Hosszú hónapok múlva lesz a következő válogatott összetartás, márciusig nem találkozunk, úgyhogy nagyon kellett a németek elleni döntetlen. Persze, most értékelni kell az évet, hiszen volt fájdalmas vereségünk is, de a Nemzetek Ligája A-ligájában ezúttal sem okoztunk csalódást.

– A válogatott szereplésével kapcsolatban önmagával szemben van hiány­érzete?
– Sajnálom, hogy csupán most kaptam esélyt a bizonyításra, az elmúlt évben Európa-bajnoki selejtezőkön és a csehek elleni felkészülési találkozón is pályára léphettem, de a lényeg, hogy újra lehetőséghez jutottam. Próbáltam élni vele. Jobb érzés volt nekem is úgy visszajönnöm az MTK-hoz, hogy a németek ellen szerephez jutottam. Eseménydús évet zárok így is, hiszen ott lehettem az Európa-bajnokságon, a Nemzetek Ligája-találkozókat is átélhettem, több nagy csapat elleni mérkőzésen ott lehettem. De nem elégszem meg ennyivel, tovább szeretnék fejlődni.

– Szombaton máris itt az újabb kihívás: a bajnokságban az MTK Budapest az újonc ETO-t fogadja.
– Nehéz mérkőzésre készülünk. Legutóbb Győrben is megszenvedtünk a három pontért, két tizenegyessel győztünk, némi szerencse is kellett a sikerhez. Bízom benne, hogy hazai pályán jobban rá tudjuk erőltetni az akaratunkat az ellenfélre. Teljesen más mérkőzésre számítok, mint amilyen a győri volt. A válogatott szünet előtt nem sikerült legyőzni a Zalaegerszeget és a Nyíregyházát, de előtte többször is jó játékkal rukkoltunk ki. Bízom benne, hogy visszatérünk a győztes útra. A téli szünetig fontos gyűjtögetni a pontokat, hogy ott maradjunk az élmezőnyben.