A könnyen megjegyezhető nevű jalgpallihaigla.ee oldal ugyan kétezer nézőről számolt be, de biztos nem voltak annyian, higgyünk inkább a Nemzeti Sportnak: 2003. november 19-én a Magyarország–Észtország mérkőzést 457 néző látta az Üllői úton.
Igen, 457 néző egy válogatott meccsen.
Hát, nem az a kifejezett csúcspont.
Csütörtökön, két évtizeddel később újra az észtekkel játszik a magyar csapat, és vélhetően harmincszor, negyvenszer, talán ötvenszer ennyien lesznek, nem beszélve a néhány nappal későbbi Eb-selejtező nyitányról, amikor a bolgárok vereségét a hétfő késő esti kezdés ellenére is negyven-negyvenötezren akarják majd kiszurkolni a Puskás Arénában.
Hogy a 2019-es nyitó meccsen, majd a két évvel későbbi Eb-mérkőzéseken telt ház volt, az természetes, és az sem különösebben meglepő, hogy a tavalyi Nemzetek Ligája-rangadókra órákig kellett az interneten „sorban állni” a jegyekért – de a Puskásban volt már felkészülési találkozó ötvenezer néző előtt, játszottak Magyar Kupa-döntőt csaknem negyvenezres szurkolótáborral, és jól emlékezhetünk a csütörtöki El-találkozó elképesztő hangulatára is.
Persze nagyon is lényeges, hogy jól menjen a magyar csapatoknak, jelentős legyen a tét, netán igazi világsztárok erősítsék az ellenfél sorait, de azért mindezek tudatában is bátran mondhatjuk: ennek az új létesítménynek kétségtelenül megvan az a varázsa, hogy az ember a meccs eredményétől függetlenül is jól, sőt – némi pátosszal élve – otthon érezze magát. Mert egy stadionnak mi más lehetne a célja, mint a szórakoztatás lehetőségének megteremtése, és ha a kulturált büfé, a tiszta mosdó vagy az akadálymentes lift gólt nem is tud rúgni, azért manapság már szervesen hozzátartoznak egy-egy közösségi eseményhez.
Az aréna eddigi csekély három és fél esztendeje persze így is sikertörténet, ami leginkább a meglepően jó eredményeket elérő válogatottnak köszönhető. Mára eljutottunk odáig, hogy az MLSZ által szervezett szurkolói klubnak csaknem 150 ezer tagja van, ami elképesztő szám. Persze megéri belépni, hiszen a tagság általában húszszázalékos jegyárkedvezménnyel, ráadásul elővásárlási joggal jár, és bizony a Nemzetek Ligája-meccsek némelyikén a klubon kívüli szurkolóknak már nem is jutott belépő. (Remélhetőleg már informatikai gikszer sem lesz több a jövőben, hiszen enyhe kiábrándultságot tud okozni, ha az év meccsére várva négyórás virtuális sorban állás után a csoda kapujának megnyitása helyett egy merész partizáncsellel újra a tizenhatezredik várakozónak rangsorol a rendszer.)
Az előttünk álló Európa-bajnoki selejtezősorozatra a legtöbben – a szövetség tájékoztatása szerint 30 ezren – már megvették a jegyüket, pontosabban a bérletüket. Nem nagy merészség kijelenteni, hogy 30 ezer bérletese nem sok futballválogatottnak van, ezzel legalábbis az európai dobogón, de talán egyenesen a tetején áll a Rossi-csapat.
Biztos, hogy ebben az évben is lesz telt házas futballesemény a stadionban, hiszen május 31-én Budapesten rendezik az Európa-liga döntőjét. Volt már itt négy Eb-meccs, egy európai Szuperkupa-csörte, következik az El-finálé, és ki tudja, nem olyan sokára esetleg egy BL-döntő is „vendégségbe” jön – vélhetően a szervezésben azért könnyedén sikerülne felülmúlni Párizst...
Legalább ilyen fontos kérdés persze, lesz-e telt házas válogatott meccs ebben az évben. Nos, a bolgár és a litván mérkőzésen még nem valószínű, néhány szép győzelem után a szerbek ellen, szeptemberben viszont már összejöhet. De alighanem az lenne a csúcspont, ha 2023. november 19-én Montenegró legyőzésével 67 ezer néző előtt jutna ki az Eb-re a magyar válogatott – napra pontosan húsz évvel a felejthetetlen 457 után...
Az eddigi három és fél év alatt a Puskás Arénában számos neves klubcsapat fellépett, BEK- és BL-győztesek, a KEK vagy a VVK, az UEFA-kupa és az Európa-liga legjobbjai. Érdemes összeadni a „Budapestre érkező” trófeákat. A Ferencváros vendége volt a BL-ben a Juventus (5 európai kupasiker) és a Barcelona (14), az El-ben pedig a Leverkusen (1). A Szuperkupáért játszott a Bayern (9) és a Sevilla (6). A koronavírus alatt a BL-ben az RB Leipzig (0) fogadta a Liverpoolt (9 – a képen angol szurkolók Mohamed Szalah papírmaséja előtt), a Borussia Mönchengladbach (2) pedig a Manchester Cityt (1), de pályára lépett az új magyar stadionban El-meccsen a Tottenham (3) is. Ez a Ferencváros 1965-ös VVK-sikerével együtt összesen 51 európai kupagyőzelem, és mivel május 31-én a Puskás Arénában rendezik az Európa-liga döntőjét, biztos, hogy tovább nő a szám. |
38 979 néző. Ha nem is volt telt ház a Puskás Arénában, kétségtelenül jelentős számú nézősereg látta a tavalyi Ferencváros–Paks kupadöntőt, amelyen a budapesti zöld-fehérek 3–0-ra nyertek. Az MK, illetve MNK történetében ez a második legnagyobb nézőszám. Az elmúlt évtizedben általában tíz és húszezer között volt a látogatottság, de 2021-ben a Fehérvár–Újpest finálét csak 4500-an nézték meg, ami meglepő visszaesés volt az egy évvel korábbi Honvéd–Mezőkövesd 10 ezer szurkolójához képest, ami ráadásul az akkori koronavírus-korlátozások miatt telt házat jelentett. A 2010-es évek csúcsát az Újpest–Diósgyőr (19 726, 2014) és az Újpest-Ferencváros (19 000, 2016) hozta, míg a kétezres években ennél jóval kevesebben voltak ott a kupadöntőn – 2004-ben például szinte elveszett a 4500 ferencvárosi és kispesti néző a régi stadionban. Hiába megyünk egyre távolabb az időben, még 20 ezer fölötti nézőszámra sem találunk példát, egészen 1955-ig, amikor a Vasas–Honvéd meccset kuparekordként 40 ezren nézték meg a Népstadionban. A Vasas az idén is MK-döntős lehet, az elődöntőben Budafokon játszik, a másik párharc pedig Zalaegerszeg–Puskás Akadémia – bármelyik két együttes kerül is a fináléba, vélhetően most visszafogottabb lesz a látogatottság. De talán nem annyira, mint 1997-ben, amikor az MTK és a BVSC oda-vissza vágós döntőjét háromezer ember látta – a két meccsen összesen. |
– Tizenháromszoros válogatott, ebből hatszor a Puskás Arénában játszhatott, de egészen változatos élmények köthetik a stadionhoz. – Sejtem, melyikre emlékszik legszívesebben, de azért menjünk sorjában: mi az első élménye az arénáról? – Naiv kérdés: milyen? – Éppen ezért lehetett furcsa a pandémia idején üres arénában játszani. – Játszhatott a Wembley-ben, Cardiffban, Belfastban, Varsóban nagy arénákban, ezekhez képest milyen a Puskás Aréna? – Van állandó helye? – A németek elleni gólját hányszor nézte vissza? |
Érdemes megnézni a környező országok válogatott nézőszámait is. A koronavírus miatt számos vb-selejtező meccset zárt kapuk mögött játszottak, máskor pedig limitálták a szurkolók számát, de főként 2021 őszétől egyre több helyen várták korlátozások nélkül a nézőket. A világbajnokságra kijutó szerbek például két nagy rangadójukat (Portugália, Írország) még zárt kapuk mögött rendezték, Luxemburg ellen 10, Azerbajdzsán ellen mindössze 6 ezer néző ment ki. Görögország gyengébben szerepelt, de akkor sem tűnik acélosnak a svédek elleni 3500 vagy a spanyolok elleni 8 ezer szurkoló. A bolgárok utolsó meccsére Észak-Írország ellen 822 néző ment ki, ehhez képest a katari tornáról végül lemaradó csehek igazi közönségkedvencek, 2021 őszén 7, 10, Wales ellen pedig egyenesen 17 ezer néző előtt játszhattak. Szlovákia a horvátokat 9, Ciprust 7 ezer néző előtt fogadta, majd az utolsó meccsre Szlovénia ellen szűk háromezer maradt. Románia pedig ugyan végig versenyben volt a vb-ért, de a Liechtenstein elleni 9500 vagy az örmények elleni 14 ezer néző sem tükröz telt házat. Emlékezhetünk, ugyanebben a sorozatban Magyarország Angliát 60, Andorrát 46 ezer néző előtt fogadta, aztán jött a zárt kapus gikszer az albánok ellen, de még a tét nélküli, borzalmas hidegben lejátszott San Marino elleni találkozóra is 13 ezer drukker ment ki. |