FFT: nagy magyar–angol futballmúlt

Ízelítőként néhány emlékezetes találkozó a FourFourTwo terjedelmes anyagából:

1953

LEGENDA SZÜLETETT A WEMBLEYBEN
1953. 11. 15.: Anglia–Magyarország 3:6

A meccs, amiről amai napig beszél avilág, hát még mi, büszke magyarok, hiszen első csatornán túli csapatként leckéztettük meg saját oroszlánbarlangjában Angliát. A6:3, ami persze valójában 3:6, de mindegy is, alényeg: olyan verést mértünk Walter Winterbottom együttesére, amelynek súlya alól csak nagy nehezen sikerült feltápászkodnia. Anglia futballhatalmi státusa ekkor kapta meg avégső csapást, mindent kezdhettek elölről, és hogy milyen jól csinálták, arra az1966-os vb-siker abizonyosság. Sebes Gusztáv válogatottja pedig 1953. november 25-én lett atöbb mint fél évvel később Svájcban rendezett világbajnokság első számú favoritja. Agyors, lapos passzokkal operáló támadások, Hidegkuti mint hátravont középcsatár, afélig védőt játszó, embertelenül sokat futó Zakariás és azseniálisan irányító Bozsik mind-mind zavar volt ahazai gépezetben, elöl pedig Puskás meglőtte amaga hátrahúzós cseles gólját, amagyar futballtörténelem talán leghíresebbjét. Idehaza verseket írtak aköltők, sztahanovista műszakot vállaltak agyári dolgozók, Magyarországból Futbólia lett egészen 1954. július 4-ig, aberni vb-fináléig...

1954

EGY HÉTRE JÖTTEK, 7:1-GYEL MENTEK
1954. 05. 23.: Magyarország–Anglia 7:1

...de előbb még Budapestre is ellátogattak azangolok, akik nemhogy revansot nem vettek a3:6-ért, de még nagyobb zakóba futottak bele. Nagyjából félmillió jegyigénylés érkezett arendezőkhöz, öt Népstadion is megtelt volna avb-re induló válogatott utolsó hivatalos felkészülési meccsére. (Sebes Gusztáv együttese arajtig még Luxemburgban és Svájcban tesztelte magát, aztán jöhettek azelső csoporttalálkozón adél-koreaiak.) Ezúttal nem volt „4:2 afélidőben, avégén 6:3”, hanem 3:0-val fordultak afiúk, és Ivor Broadis a68. percben, már 0:6-nál lőtte azangolok szépítő gólját. Nálunk Kocsis és Puskás is kétszer iratkozott fel aNépstadion elektromos eredményjelzőjére, de Lantos, Tóth II és Hidegkuti is betalált. Kolosszális futball volt, azangolok még jobban megégtek, mint aWembley-ben, innentől azangol fogadóirodákban szinte nem is fizettek volna amieink világbajnoki aranyérméért. Bezzeg anémetekéért, és sajnos azt később konkrétan, agyakorlatban is. Május 23-án azonban még csupa mosoly volt azamúgy Rákosiékat nyögő ország: meg is született gyorsan apesti vicc: azangolok egy hétre jöttek, és 7:1-gyel mentek.

1981

KÉT ZAKÓ UTÁN EGYÜTT ÖRÜLTÜNK
1981. 06. 06.: Magyarország–Anglia 1–3 vb-sel.
1981. 11. 18.: Anglia–Magyarország 1–0 vb-sel.

Miután közös világbajnoki selejtezőcsoportba kerültünk, óhatatlanul kétszer is összecsaptunk Anglia legjobbjaival. (Az első kettő csont nélkül kvalifikálta magát az1982-es spanyolországi tornára, de azötös erejére jellemző, hogy alegutolsó kalapból sem azakkoriban még okkal lesajnált Albánia, Málta vagy Luxemburg, hanem Norvégia jutott.) Az1970-es vb óta alegerősebb angol keret formálódott Ron Greenwood keze alatt, nem is bírtunk velük, pontot sem szereztünk ellenük. Más kérdés, hogy azekkor már nem annyira „tanítómesterek” mindenki más ellen szenvedtek, kikaptak Romániában, Svájcban és Norvégiában, sőt otthon is csak ikszeltek arománokkal – miközben mi amásik három rivális ellen összesen két pontot vesztettünk. És simán megnyertük acsoportunkat, amit az„...és Mészöly Kálmán akapitány” című remek sportdokumentumfilm oly plasztikusan be is mutatott. A tavaszi budapesti meccs duplán emlékezetes: ekkor lőtte Trevor Brooking Katzirz Béla kapujának jobb felső sarkába aNépstadion- történet egyik legnagyobb gólját, ami után csak nagy nehezen sikerült aháló és akapuvas közé szoruló labdát kipiszkálni; és ekkor tért haza negyedszázad után az1956 végén emigráló Puskás Ferenc, avb-selejtezőt megelőző öregfiúkmeccsen neki tapsolt párás szemmel asok tízezer szurkoló. De kikaptunk 3–1-re. Az őszi utolsó selejtezőre viszont úgy utazhatott ki Mészöly válogatottja, hogy atovábbjutás – ráadásul biztos csoportelsőként – már zsebben, Anglia ellenben azéletéért küzdött. És azidén júliusban elhunyt Ips wich- sztár, Paul Mariner góljával aWembley- ben annak rendje és módja szerint meg is vert minket, csak hogy mindenki örüljön, kéz akézben utaztunk Spanyolországba.

1999

HRUTKA BEVÁGTA, MINT A ROMÁNOKNAK
1999. 04. 28.: Magyarország–Anglia 1–1

Ez már aBicskei-korszak, amikor legalább kezdetben pislákolt valamiféle remény, hogy az„atlantai” fiúknak köszönhetően mégiscsak életben marad afutballunk. Aközéppályát hosszú távon is azIllés Béla, Halmai Gábor duó tartotta felügyelet alatt, akapuban Király Gábor, előtte aKorsós, Sebők, Hrutka és Mátyus alkotta védelem élvezte akapitány bizalmát, és közülük különösen Hrutka János volt veszélyes azellenfél kapujára is. Már azelőző év őszén hatalmas szabadrúgásgólt helyezett el arománok kapujában (ráadásul azEb-selejtező, azaz tétmeccs volt, más kérdés, hogy csak azegyenlítéshez volt elég), és most szinte indigót használt azangolok ellen. Ezúttal David Seaman repült hiába, aKaiserslautern középső védője ugyanis kipókhálózta abal felső sarkot. Utóbb elárulta, hogy aszabadrúgásoknál ahelyes lábtartásra még azÜllői úton Varga Zoltán tanította meg, „természetesen” már felnőttkorában.

2010

LEGUTÓBB TIZENEGY ÉVE TALÁLKOZTUNK
2010. 08. 11.: Anglia–Magyarország 2–1

Tizenegy évvel ezelőtt Egervári Sándor ült amagyar válogatott kispadján, aki a2009-es U20-as vb bronzérmével aszakmai tarsolyában váltotta Erwin Koemant. Van kellemesebb, mint aWembley-ben debütálni, de acsapat nem égett meg azangol futball szentélyében. Mi több, azegyik U20-as hős, Koman Vladimir révén (hivatalosan azangol védő, Phil Jagielka öngólja volt) még vezettünk is, csak aztán jött Steven Gerrard duplája, és 2–1-es vereség lett avége. Csak hogy elmondhassuk: 1962 óta sem tét-, sem barátságos meccsen nem sikerült nyernünk Anglia ellen, 1999 óta döntetlent sem értünk el, ráadásul aszeptember 2-i ellenfél éppen friss Eb-ezüstérmesként érkezik aPuskás Arénába. Igaz, vendégszurkolók nélkül, azt pedig már azEb-n aportugálok és afranciák ellen láttuk, hogy mire képes Marco Rossi együttese, ha hatvanezren buzdítják alelátóról.

A teljes cikket elolvashatja a FourFourTwo.hu-n, ide kattintva!