Magyar-izlandi: íme, Erik Hamrén csúcsra járatott gépezete – elemzés

Eljött az idő! A magyar válogatott csütörtökön Európa-bajnoki pótselejtezőn fogadja Izlandot, és ha győztesen hagyja el a pályát, kijut a részben hazai rendezésű kontinensviadalra.

Milyen jellegzetességeket mutat a 2016-os Európa-bajnokságon és a 2018-as világbajnokságon is szereplő izlandiak támadójátéka? Hogyan lehet megbontani a védekezésüket, és miként szerezhetők meg a magyar kijutáshoz szükséges gólok? A válaszok megtalálásához az izlandiak legutóbbi mérkőzéseit elemeztük.

TÁMADÁS: ÓRAMŰPONTOSSÁGGAL

Mindenekelőtt érdemes leszögezni: az izlandi válogatott jóval erősebb Magyarország októberi pótselejtezős ellenfelénél, Bulgáriánál. A Nemzetek Ligájában mindkét alkalommal a legmagasabb divízióba kapott besorolást, és ugyan valamennyi mérkőzésén vereséget szenvedett, Európa legjobb nemzeti csapatai ellen lépett pályára, hozzászokott a ritmushoz, és ez nem múlt el nyomtalanul a játékán. Ezt bizonyítja, hogy a Románia elleni, 2–1-es győzelemmel záruló pótselejtező első félidejében Izland szinte „leradírozta” ellenfelét a pályáról, és az Everton klasszisa, Gylfi Sigurdsson duplájával gyorsan eldöntötte a továbbjutás kérdését.

Az izlandiak egyszerűen, ugyanakkor nagyon hatékonyan futballoznak, s mivel a válogatott magja hosszú évek óta ugyanaz, már-már olyan összeszokottak, mint egy klubcsapat. Mérkőzéseiken jellemzően 4–4–2-es felállásban lépnek pályára, és az északi nemzetektől eltérően nem rúgják fel a labdát valamelyik támadónak, aki bevárja a társait, hanem rövid, gyors passzokkal jutnak előre. Játékosaik fizikailag és mentálisan erősek, labdakihozataloknál bátran vállalják a kockázatot. Kapusuk nyomás alatt is próbálja megjátszani a labdát, védőiket szintén nehéz zavarba hozni.

Támadásaik felépítésekor pozíciós játékot játszanak. Mindenkinek megvan a helye és a szerepe a pályán. Az ellenfél hiába tudja, hová megy a következő passz, a labda többnyire precízen, óraműpontossággal érkezik. Az izlandiak nem járatják feleslegesen a labdát, amikor csak lehet, az ellenfél kapuja felé fordulnak. Keresik a mélységi átadások lehetőségét, jól lépnek be az üres területekre, és könnyen megtalálják a passzsávokat. Gyorsan játsszák át a középpályát, és elöl olyan minőségi támadóik vannak, akik képesek jól befejezni a támadásokat (lásd 1-es grafika).

A magyar válogatottnak az Európa-bajnoki részvétel kivívásához kulcsfontosságú lenne, hogy ne kapjon gólt, ehhez feltétlenül meg kell oldania Gylfi Sigurdsson semlegesítését. A 31 éves támadó középpályás technikailag tökéletesen képzett, remekül lát a pályán, kiválóan lő távolról – ellenben nem kifejezetten gyors. Ha sikerülne állandó jelleggel létszámfölényt kialakítani körülötte, védekező középpályásaink pedig úgy helyezkednek, hogy nehezen jusson el hozzá a labda, illetve elkerüljük, hogy az izlandiak 25–30 méteres távolságon belül szabadrúgáshoz jussanak, egyik méregfogukat már kihúznánk.

Hasonlóan fontos lesz figyelni a szabadrúgásokra és a szögletekre, illetve a bedobásokra. Bizony, az izlandi bedobások szinte szabadrúgással érnek fel, olyan ívben száll a labda a tizenhatos területére. A 2016-os Európa-bajnokságon Anglia nyolcaddöntős legyőzésekor (2–1) is gólt szereztek így, és a módszert azóta is előszeretettel alkalmazzák. Szögletből és szabadrúgásból általában a kaputól 8–10 méteren belülre, többször az öt és feles vonalának környékére érkezik a labda, ez azt jelenti, hogy Gulácsi Péter helyezkedése és bátor kijövetele a kapuból csakugyan fontos lehet.

VÉDEKEZÉS: AGRESSZÍV LETÁMADÁS

Az izlandiak – a támadásokhoz hasonlóan – 4–4–2-es felállásban védekeznek, a négyes láncokat nagyon fegyelmezetten tartják. A két támadó is kiveszi a részét a munkából, próbálják minél magasabban megzavarni az ellenfél támadásfelépítését, s így közvetve vagy közvetlenül labdát szerezni. Ráadásul a mozgásuk nem ér véget azzal, hogy letámadják a kapust és a védőket azért, hogy elrúgassák velük a labdát. Figyelik a szélre vagy a középpályára adott passzokat, és oldalról vagy hátulról azonnal visszazárnak a labdás játékos irányába. Folyamatosan zavarják a körülöttük lévőket, jelentősen lecsökkentve a döntéshozatalra jutó időt. Mivel a Románia elleni pótselejtezőn nagyon hatékonyan végezték a munkájukat, várhatóan a magyar válogatott hátsó során is végig nagy lesz a nyomás.

Nagy szerep hárul a két szélső védőre a tekintetben, hogy nemzeti együttesünk elindíthassa a támadásait. Az ő oldalukon kell létszám­fölényt kialakítani, nekik kell a középpályával kapcsolatot teremteniük. Ezt megtehetik mélységi passzokkal vagy segítségükre lehetnek a védekező középpályások, akik a szélre „kiforogva”, valamint a passz­sávokba beállva kérhetik el a labdát és szervezhetik tovább a játékot.

A feladat persze innentől sem lesz sokkal egyszerűbb, mivel az izlandiak jól zárják le a területet, agresszívan támadnak le az egész pályán, és védőiket sem nagyon lehet zavarba hozni. A középpálya négyes láncát középen szinte lehetetlen áttörni, leghatékonyabban a széleken lehet megbontani. Ha sikerrel járunk, és rávezethetjük a védelemre a labdát, onnantól már minden egyéni kvalitás kérdése. Holender Filip, Sallai Roland és Szoboszlai Dominik is képes arra, hogy sikerrel vívja meg az egy az egy elleni párharcokat, és az adott játékszituációban eldöntse, melyik megoldás segíti a legjobban a támadást. Ez utóbbiban a Marco Rossival gyakorolt sémák is sokat segíthetnek. Szalai Ádámra a kapu előtt hárulhat kulcsszerep, valamint nagyon fontos lenne, hogy a védők gyűrűjében megtartsa és megjátssza a labdát.

A támadások hatékony felépítése és a helyzetek kihasználása annál inkább fontos, mert az izlandiakat nekik kedvező mérkőzésállásnál kontratámadással nehéz meglepni. Ahhoz, hogy a magyar válogatott minél több helyzetet alakíthasson ki, jól kell használnia a félterületeket – a fogalmon a pályát hosszanti irányban öt egyenlő részre osztva a középső sáv melletti részeket értjük (lásd 2-es grafika). A támadójátékosok ezekben vezetve a labdát a kapuval átlósan helyezkednek el, a középső területhez képest nagyobb szögben látják be maguk előtt a pályát. A tizenhatos felé sokkal veszélyesebb pozícióban közelednek, több lehetőségük van a labda megjátszására vagy akár lövésre, mint a széleken. Ahhoz, hogy a félterületeket kihasználják, a magyar játékosoknak az ellenfél szélső és középső középpályása között vagy a középpályás- és a védősor között kell helyezkedniük.

ALBÁNIÁTÓL IS TANULHATUNK

Az izlandi válogatott 2019 szeptemberében Európa-bajnoki selejtezőt játszott Albániában. Ha nyer, megőrzi az esélyét arra, hogy második legyen csoportjában és egyenes ágon jusson ki a tornára. Esélyesként lépett pályára, ám 4–2-es vereséget szenvedett. A magyar válogatott szempontjából ez azért érdekes, mert Albánia nem képvisel nagyobb játékerőt Izlandnál, és ugyanabban a 3–5–2-es hadrendben állt fel, ahogyan jellemzően Marco Rossi együttese szokott. Vajon hogyan juttatták érvényre akaratukat az albánok?

Részben azzal, hogy remekül kihasználták a szabadrúgásaikat és a szögleteiket. Az első góljuk szögletet követően született, az öt és felesen belül a levegőben verték meg az izlandi védelmet, és fejeltek a kapuba. A második gólt egyéni villanások előzték meg, a középpályássoron csellel átjutva sikerült a védelemmel szembekerülni az albánoknak, és ügyesen alakítottak ki emberelőnyös helyzetet a kapu előtt. A harmadik és negyedik gólnál a középre tömörülő izlandi védelmet a szélen bontották meg. Az albán recept tehát előttünk hever, csak követni kell a leírtakat. A magyar válogatott szerencséje, hogy van olyan minőségi játékosállománya, amellyel ezt megvalósíthatja.

A MAGYAR VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok:Dibusz Dénes (Ferencváros), Gulácsi Péter (RB Leipzig – Németország), Hegedüs Lajos (Paksi FC)
Védők:Bese Barnabás (Oud-Heverlee Leuven – Belgium), Botka Endre (Ferencváros), Fiola Attila (Mol Fehérvár FC), Hangya Szilveszter (Mol Fehérvár FC), Kecskés Ákos (FC Lugano – Svájc), Lang Ádám (Omonia Nicosia – Ciprus), Lovrencsics Gergő (Ferencváros), Loic Nego (Mol Fehérvár FC), Willi Orbán (RB Leipzig – Németország), Szalai Attila (Apollon – Ciprus)
Középpályások:Cseri Tamás (Mezőkövesd), Holender Filip (Partizan Beograd – Szerbia), Kalmár Zsolt (Dunaszerdahelyi AC – Szlovákia), Nagy Ádám (Bristol City – Anglia), Schäfer András (Dunaszerdahelyi AC – Szlovákia), Sigér Dávid (Ferencváros), Szoboszlai Dominik (Red Bull Salzburg – Ausztria)
Támadók:Gyurcsó Ádám (Hajduk Split – Horvátország), Könyves Norbert (Zalaegerszegi TE FC),Nikolics Nemanja (Mol Fehérvár FC), Sallai Roland (Freiburg – Németország), Szalai Ádám (Mainz – Németország), Varga Kevin (Kasimpasa – Törökország)

AZ IZLANDI VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok: Hannes Halldórsson (Valur), Ögmundur Kristinsson (Olympiakosz Pireusz – Görögország), Rúnar Rúnarsson (Arsenal – Anglia)
Védők: Ari Skúlason (Oostende – Belgium), Hördur Magnússon (CSZKA Moszkva – Oroszország), Birkir Saevarsson (Valur), Kári Árnason (Víkingur Reykjavík), Ragnar Sigurdsson (FC Köbenhavn – Dánia), Sverrir Ingason (PAOK – Görögország), Hólmar Eyjólfsson (Rosenborg BK – Norvégia), Hjörtur Hermannsson (Bröndby – Dánia), Victor Pálsson (Darmstadt – Németország)
Középpályások: Birkir Bjarnason (Brescia – Olaszország), Aron Gunnarsson (el-Arabi – Katar), Gylfi Sigurdsson (Everton – Anglia), Rúnar Már Sigurjónsson (Asztana – Kazahsztán), Arnór Sigurdsson (CSZKA Moszkva – Oroszország)
Támadók: Jóhann Gudmundsson (Burnley – Anglia), Albert Gudmundsson (AZ Alkmaar – Hollandia),Alfred Finnbogason (Augsburg – Németország), Jón Dadi Bödvarsson (Millwall – Anglia),Kolbeinn Sigthórsson (AIK – Svédország),Vidar Kjartansson (Valerenga – Norvégia)

A MAGYAR VÁLOGATOTT ŐSZI PROGRAMJA
EB-PÓTSELEJTEZŐ (NL-RÁJÁTSZÁS)
A-LIGA
Október 8.
Bulgária–Magyarország 1–3
November 12.
20.45:Magyarország–Izland (Tv:M4 Sport)– élőben az NSO-n!

NEMZETEK LIGÁJA (2020–2021)
B-LIGA, 3. CSOPORT
Szeptember 3.:Törökország–Magyarország 0–1
Szeptember 6.:Magyarország–Oroszország 2–3
Október 11.:Szerbia–Magyarország 0–1
Október 14.:Oroszország–Magyarország 0–0
November 15., 20.45:Magyarország–Szerbia(Tv:M4 Sport)– élőben az NSO-n!
November 18., 20.45:Magyarország–Törökország (Tv:M4 Sport)– élőben az NSO-n!