FFT: a Bozsik-program „leszalámizása”

„Ez a magyar labdarúgás történetének talán legszebb napja. Futballunk százéves történetében nem volt példa ilyen támogatásra” – mondta Bozóky Imre akkori MLSZ-elnök 2001 őszén, midőn az első miniszterelnöki ciklusát töltő Orbán Viktor bejelentette a Bozsik-program életre hívását, amelyhez a kormány – a stadionrekonstrukciókat és a programhoz kapcsolódó központi edzőképzést is beleszámítva – akkor hihetetlennek hangzó, 5.2 milliárd forintos támogatást adott. Mindenki tudta, egy központosított, forrásgazdag utánpótlásprogramra olyan szüksége van a rendszerváltás utáni, alamizsnán élő magyar futballnak, mint egy falat kenyérre: az adatok azt mutatták, hogy Európában – leszámítva az igazán kis nemzeteket – nálunk volt a legkevesebb gyerekfocista, nálunk hagyták el arányaiban a legtöbben 14 éves koruk előtt a sportágat, és míg 1989-ben mintegy 4200 futballcsapat volt az országban, 2009-ben már ennek csak a fele. „Ez a magyar labdarúgás történetének talán legszebb napja. Futballunk százéves történetében nem volt példa ilyen támogatásra” – mondta Bozóky Imre akkori MLSZ-elnök 2001 őszén, midőn az első miniszterelnöki ciklusát töltő Orbán Viktor bejelentette a Bozsik-program életre hívását, amelyhez a kormány – a stadionrekonstrukciókat és a programhoz kapcsolódó központi edzőképzést is beleszámítva – akkor hihetetlennek hangzó, 5.2 milliárd forintos támogatást adott. Mindenki tudta, egy központosított, forrásgazdag utánpótlásprogramra olyan szüksége van a rendszerváltás utáni, alamizsnán élő magyar futballnak, mint egy falat kenyérre: az adatok azt mutatták, hogy Európában – leszámítva az igazán kis nemzeteket – nálunk volt a legkevesebb gyerekfocista, nálunk hagyták el arányaiban a legtöbben 14 éves koruk előtt a sportágat, és míg 1989-ben mintegy 4200 futballcsapat volt az országban, 2009-ben már ennek csak a fele.

A Bozsik-program kezdetben az 5–12 éves gyerekeknek kínált futballozási és versenyzési lehetőséget, helyi és megyei szinten is. A projekt nyújtotta anyagi hozzájárulás révén a legkisebb falvak fiataljai is lehetőséget kaptak, és jutott pénz a mezek, sportfelszerelések beszerzésére, a hozzávetőlegesen 1600 gyermekcsapat rendszeres utaztatásához, és a képzést felügyelő edzők – igaz, meglehetősen szerény – fizetségére is. Eleinte az iskolák, óvodák szervezésében zajlott a 101-szeres válogatott Bozsik József nevét viselő kezdeményezés, aztán a klubok vették át ezt, és csak igazolt játékosok vehettek részt a tornákon, így egy év alatt 80 ezerről 130 ezerre nőtt az országban az igazolt labdarúgók száma. Labdarúgásunk legnagyobbjai, legendás játékosok is azon reményüknek adtak hangot, hogy egy évtized múltán a programnak köszönhetően a magyar is visszatérhet a nagy futballnemzetek sorába. Aztán 2002 nyarán kormányváltásra került sor, és bár az MSZP-s Jánosi György, majd Gyurcsány Ferenc irányította Ifjúsági és Sportminisztérium mindenkit biztosított a megkezdett Bozsik-program folytatásáról, valójában elkezdődött annak lassú kivéreztetése. Elapadóban voltak a források, mind több torna maradt el, mind hosszabban csúsztak az edzők fizetései, a második évet lényegében már csak becsületből fejezték be…

A teljes cikket elolvashatja a FourFourTwo.hu-n, ide kattintva!