Válogatott: magyar szurkolókra támadtak Splitben

EB-SELEJTEZŐ
7. FORDULÓ
E-CSOPORT
20.45: Horvátország–MAGYARORSZÁG (Tv: M4 Sport)

Még az év elején történt.

Amikor lehetőségem nyílt az egyik élvonalbeli horvát klub vezetőjével, egyben a Horvát Labdarúgó-szövetség (HNS) tisztviselőjével Budapesten interjút készíteni, soron kívül már akkor mesélt arról, hogy az október 10-i, Horvátország–Magyarország Európa-bajnoki selejtezőnek Split lehet a házigazdája.

„Még ne vegyük készpénznek, hogy a Hajduk stadionjában lesz a meccs, de jó esély van rá” – mondta, majd sejtelmesen hozzátette, a maga részéről nem bánná, ha mégis inkább Zágráb, esetleg Eszék ad otthont a mérkőzésnek.

„Az igazság az, hogy Splitben nem szeretnek minket – tért a lényegre. – Persze, mint Horvátországban mindenütt, Dalmáciában is kedvelik a válogatottat, a világbajnoki ezüstérem megszerzése arrafelé is óriási boldogságot váltott ki az emberekből, de... Főleg Splitben és annak környékén nemcsak a Dinamo Zagrebre, hanem a szövetségre is ellenségként tekintenek. Legfőképp azért, mert úgy vélik, a szövetség a Dinamót favorizálja. Ez természetesen nem így van, ám ezt a Hajduk vezetőivel és szurkolóival nehéz, sőt lehetetlen megértetni. Ezzel is magyarázható, hogy minket nem szívesen látnak Dalmáciában. Én például imádok vitorlázni az Adrián, de tisztában vagyok azzal, hogy van egy képzeletbeli határ, amelyet nem lenne szerencsés átlépnem, mert ha kiszúrnának, veszélyben forogna a testi épségem... Megjegyzem, nem csak én vagyok így ezzel, sőt, akadnak nálam nagyobb »célpontok« is. Szóval, nem kizárható, hogy ha valóban Splitben lesz a meccs, azt egyes szurkolók arra használják majd fel, hogy balhét csináljanak, és ezzel kárt okozzanak a horvát szövetségnek. De ne legyen igazam, és telt ház előtt, remek hangulatban győzzük le a magyarokat!”

Hónapokig csend honolt, mígnem a Horvát Labdarúgó-szövetség június 12-én nyilvánosságra hozta, hogy Zlatko Dalic együttese – állítólag a szövetségi kapitány kérésére – Splitben fogadja a magyarokat. Az nyilván a véletlen műve, hogy a bejelentést napra pontosan négy évvel azt követően tette meg, hogy a horvát válogatott legutóbb a Poljud-stadionban szerepelt. Az Olaszország elleni Európa-bajnoki selejtező nem a végeredményről (1–1) marad emlékezetes, és még csak nem is arról, hogy a mérkőzést zárt kapuk mögött rendezték, hanem arról, hogy valakik a kezdést megelőzően horogkeresztet vájtak a gyepbe. A szabotázst emlegető HNS sietve kért mindenkitől bocsánatot, de a felelősségre vonást nem úszta meg: az Európai Labdarúgó-szövetség pontlevonással sújtotta a válogatottat.

Még júliusban történt.

Amikor a Splittől három és fél órányi kompútra lévő Korculán szóba került a budapesti hotelben megejtett beszélgetés, a májustól szeptemberig gyakorlatilag a tengeren élő Ivan helyeslően bólogatott: igen, néhányan jobban teszik, ha messze elkerülik Dalmáciát. A húszas évei végén járó hajós sietett leszögezni, nem a magyarokra gondol, ő speciel az akkor már a Fehérvár kötelekébe tartozó korábbi Hajduk-csatárt, Futács Márkót éppúgy kedveli, mint az akkor még a spliti csapatot erősítő Gyurcsó Ádámot.

„Amíg meg nem sérültem, én is a Hajdukban futballoztam, még korosztályos válogatott is voltam – mesélte Ivan. – Hidd el, tudom, hogyan érez a horvát szövetség felénk. Amit szabad a Dinamónak, azt nem szabad a Hajduknak, egyszerűen nem engedik, hogy megnyerjük a bajnokságot. Tizennégy éve már, hogy legutóbb elsők lettünk... A HNS mindenben támogatja a zágrábiakat, szoros összefonódás van a szövetség és a Dinamo között, maffia az egész. Nem csoda, hogy egyiket jobban utáljuk, mint a másikat. A válogatott azért más, még akkor is szeretjük, ha a Dinamóban nevelkedő labdarúgókat preferálják. Hogy várható-e a botrány a magyarok ellen? Noha nem tartozom a kemény maghoz, nem gondolnám, hogy bárkinek is aggódnia kellene. Legfeljebb a VIP-lelátón ülőknek... Persze senkinek sem érdeke, hogy rendzavarás legyen, remélem, nem is lesz. Már csak azért sem, mert tudjuk, mi történik Splitben, ha egyesek balhétól tartanak. Figyeld meg, olyan szigorú biztonsági intézkedések lesznek, hogy jóformán mindenki vigyázzban áll majd végig.”

Szerdán történt.

Letenyénél azért telt öt percbe az átkelés, mert amíg a magyar határőr csupán egy pillantást vetett a személyazonosságot igazoló dokumentumokra, és már intett is, hogy mehetünk, addig horvát kollégája mindannyiunk adatait bevitte a rendszerbe, majd a keresztnevek alapján ellenőrizte, hogy azok ülnek-e a gépjárműben, akiknek az okmányait a kezében tartja. Becsületére váljék, hogy miután meggyőződött arról, hogy valóban Viola, István, Attila és Tibor foglal helyet a kocsiban, végezetül jó utat kívánt.

Öt és fél óra múltán, amikor megérkeztünk Splitbe, a fizetőkapunál már rendőrautókra lettünk figyelmesek.

Akkor még nem gondoltunk semmi rosszra.

Hovatovább még akkor sem, amikor a stadiontól szűk egy kilométerre fekvő szállásunkat kerestük. Az utcai bolyongást aztán egy szürke Skoda szakította félbe – három egyenruhás szállt ki belőle.

„Segíthetünk valamiben?” – tette fel egyikük udvariasan a kérdést, mi pedig elmondtuk, mi járatban vagyunk.

„Jöjjenek velünk, tegyék le az autójukat a stadionhoz közeli őrzött parkolóban, ott biztonságban lesz addig, amíg önök itt tartózkodnak” – hangzott a kissé vészjósló tanács.

Egyhamar arra is fény derült, miért kaptuk.

„A horvát szurkolók megvertek már ma néhány magyar drukkert, úgyhogy nem ajánlatos magyar rendszámú kocsival körözgetni...”

A vége az lett, hogy előbb elkísérték bennünket a szállásra, megvárták, amíg gyorsan kipakolunk, majd rendőri felvezetést kaptunk az őrzött parkolóig is. Búcsúzóul elhangzott még egy „tipp”: „Ha a meccs napján sétálni akarnak a városban, csak a saját felelősségükre tegyék, mi nem ajánljuk. Ha mégis bemennek, lehetőleg ne beszéljenek magyarul. Sok szerencsét!”

Hogy mindezek után mi történik csütörtökön...

A Nemzeti Sportot az eseményről tudósítja: Pietsch Tibor (szöveg), Török Attila, Meder István (fotók), Pusztai Viola (videó)